A Demokratikus Koalíció 15 fős parlamenti frakciójába bekerült Kordás László is. Megszólítása alighanem, „képviselő úr”. Bizonyára a DK-frakcióban nem divat a szaktárs vagy kolléga megszólítás. Az olyan szakszervezetis.
Kordás képviselő úr 2021. szeptembere óta ugyanis már nem szaktárs vagy kolléga, hiszen lemondott a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöki tisztéről és belépett egy politikai pártba. Melyikbe? Eltalálták! A Gyurcsány-vezette Demokratikus Koalícióba.
A most 53 éves Kordás úr tipikusan az a személyiség, akiket régen munkásarisztokratának tituláltak. 1998 óta főállású szakszervezeti funkcionárius, előbb a szakszervezeti ifjúság felkent vezére, utóbb a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke.
2004-ben államtitkári tisztséget vállalt el a Medgyessy-kormányban, amely a legóvatosabb értékelés szerint is tőkés kormány volt. Kordás saját értékelése szerint a „munkavállalók hangja” volt a kormányban. Szegény munkavállalók!
Kordás úr, aki a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára volt Pataky Péter utóda lett a MASZSZ élén 2015-ben. „Vissza kell állítani a klasszikus szakszervezeti modellt, amelynek alapja a hit, a bizalom és a szolidaritás. Hogy a dolgozó végre elhihesse, állnak mögötte, olyanok, akikben bízhat és tudja: amit ő megtesz másokért, azt önmagáért is teszi, és hogy ezt társai is megtennék érte.” – nyilatkozta 2015-ben.
Az MASZSZ taglétszáma durván 100 ezer körül van, és ezen Kordás úr sem változtatott. Vezetése alatt azonban a konföderáció teljes mellszélességgel a liberálisok mellé állt, támogatva az ellenzék törekvéseit a kormány megdöntésére.
Gyurcsány DK-ja Kordás úr segítségével most igyekszik lenyelni a legnagyobb szakszervezeti konföderációt. A Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy felvállalja a Magyar Szakszervezeti Szövetség 10 pontos követeléscsomagját, amellyel a konföderáció a választások során előállt. Minden folytatódik ott, ahol a választások előtt egy pillanatra abbamaradt. A szakszervezeti vezetés támogatja a DK-t a választásokon, a DK támogatja a szakszervezetet a választás után.
Mondhatnánk, hogy ez a normális! De nem az! A szakszervezet feladata nem a politikai pártok támogatása, hanem a tőkés munkaadóval szembeni fellépés a magasabb bérek, a jobb munkakörülmények érdekében. A szakszervezet feladata az is, hogy minél több dolgozót nyerjen meg a szakszervezetnek, hiszen a szakszervezet akkor képes sikert elérni, ha erős, ha sok tagja van.
A dolgozók azonban politikailag sokfélék. Lehetnek konzervatívok, szocdemek, liberálisok, vagy éppenséggel munkáspártiak. Ha a szakszervezet vezetése egy konkrét párt mellé áll, ezzel saját tagjainak egy részét szorítja ki, és gyengíti a szakszervezetet.
A szakszervezet nem támogathat egyetlen tőkéscsoportot sem a másik tőkéscsoporttal szemben. A tőke nélküli dolgozó ugyanis a tőkével rendelkező tőkéssel áll szemben. Vagy az egyik érdeke érvényesül, vagy a másiké.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség az elmúlt években nyíltan a tőkésosztály liberális csoportja, a liberális politikai pártok mellé állt. Támadta az Orbán-kormányt akkor is, amikor a Fidesz kifejezetten dolgozóbarát, baloldali intézkedéseket hozott. Ugyanakkor nem állt olyan követelések mellé, mint a milliárdosok megadóztatása.
Kordás úr még átvenni sem volt hajlandó a Munkáspárt levelét, melyben pártunk támogatásáról biztosította a szakszervezeti tüntetést. Kordás urat az sem zavarta, hogy a levelet egy valóságos dolgozó ember, valóságos szakszervezeti tisztségviselő akarta átadni.
Most, amikor nehéz idők jönnek, a szakszervezetnek nem pártok mellé kellene állnia, és pártpolitikai érdekeket képviselni, hanem csakis a dolgozók valóságos érdekeit kellene képviselnie.
Utóirat:
A KSH adatai szerint 2020-ban a közel 4 millió foglalkoztatottból 275 ezer fő vallotta magát szakszervezeti tagnak, azaz a foglalkoztatottak durván 7,4 százaléka. 2021-ben összesen négy sztrájk volt Magyarországon, amelyekben 2357 dolgozó vett részt.
