„Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez – ezzel a kijelentéssel indokolta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egyes szektorokra extraprofitadót vet ki két évre. Az új, időszakos adónem a telekommunikációs szektort is érinti.
Minden harmadik forint az államnak
Megkeresésünkre a Yettel Magyarország ismertette, hogy a hazai telekommunikációs szektor már a távközlési pótadó előtt is a vállalati arányokat meghaladva járult hozzá a közterhek viseléséhez, különös figyelemmel arra, hogy az adózott eredményeket vizsgálva a GKI adatai szerint a távközlés csupán a huszonkilencedik az ágazati nyereségesség alapján. Az iparágat sújtó adóterhek, például a távközlési különadó, a frekvenciahasználati jogosultságokért fizetett díjak, valamint az éves frekvenciadíjak a Yettel Magyarország Zrt. esetében a nettó árbevétel 27 százalékát tették ki. A távközlési pótadóval az iparági adóteher a Yettel esetében már eléri a nettó árbevétel 30 százalékát, azaz majd minden harmadik, az ügyfelek által megfizetett forint az államkasszába jut, és a 27 százalékos áfa még ezen felül értendő.
A teljes magyar távközlési szektor csak az iparági különadókra mintegy 110 milliárd forintot fog befizetni az államkasszába idén.
„Miközben teljes mértékben megértjük az aktuális gazdasági helyzetet és kontextust, úgy véljük, hogy ezeknek a forrásoknak a jelentős részét tudná a Yettel a társadalom és a gazdaság érdekében hasznosítani, amivel tovább fokozhatná az ország digitalizációs érettségét és versenyképességét” – közölte a VG-vel a Yettel Magyarország.
Kérdéseinkkel a Magyar Telekomot és a Vodafone-t is megkerestük, ám mindkét vállalat arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem nyilatkoznak a távközlési szektorra is kivetett extraprofitadóról. A Magyar Telekom kiadott egy befektetői közleményt, amely szerint a vállalatcsoport az idén várhatóan 25 milliárd forint távközlési pótadót fizet majd. Az adót a működési költségek között tervezik elszámolni, így arányosan csökkenti a társaság idei EBITDA- és szabad cash flow mutatóinak értékét. Ennek következtében, valamint a működésből eredő egyéb folyamatokat is figyelembe véve, a vállalat mindkét mutató esetében kismértékű csökkenésre számít. Az idei nyilvános célkitűzések további elemei változatlanok maradnak.
Érik a drágulás
A távközlési szektort érintő pótadó az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt nagy terhet ró a kisebb cégekre is, és jelentősen megvághatja a nagyobbak nyereségét, így könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – nagyobb díjemelésre kényszerülnek – véli a Niveus Consulting Group. Az egyoldalú áremelést a különadó mellett a magas infláció, az azt kísérő béremelkedés és a megnövekedett energiaárak is indokolhatják.”
Címlap fotó: Shutterstock
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
