„Van egy Center for Technology and Civic Life (CTCL) nevű kezdeményezés, ami elvileg nem támogathat pártpolitikai célokat, mert nonprofit és adómentes státusza van. Azonban minden jel szerint rengeteg pénzt ölt azokba a városokba a demokraták oldalán, amelyekben eldőlt a 2020-as választás. Ennek a CTCL-nek az egyik fő támogatója 350 millió dollárral Mark Zuckerberg volt. A 2012 létező CTCL egy 2004-ben létrejött majd tönkrement demokrata háttércég, a New Organizing Institute utóda. A választások után a CTCL 80 millió dollárral létrehozta az Alliance for Election Excellence-t (AEE), ami az amerikai szavazási rendszer baloldal számára kedvező reformjáért küzd, például a levélszavazás állandósításért és széleskörű alkalmazásáért. Az AEE-t pedig a 2018 óta létező The Audacious Project finanszírozza. Az Audacious Projectbe viszont filantróp milliárdosok és szervezeteik garmadája önti a pénzt. A CTCL-t perlik a választási törvények megszegéséért. Eközben a baloldal átláthatatlan nemzetközi hálózatán keresztül igyekszik pénzelni a baloldali kívánalmaknak megfelelő választási szabályok bevezetését.
Amerikában eddig 24 tagállam korlátozta vagy tiltotta be a választások lebonyolításának magánpénzek útján való befolyásolását – írja az American Conservative-on Hayden Ludwig, a Capital Research Center oknyomozója, aki választási ügyekre szakosodott.
A lépés elsődleges oka, hogy a 2020-as elnökválasztások „lebonyolításához” a Facebook-alapító Mark Zuckerberg is hozzájárult 350 millió dollárral egy nonprofit szervezeten, a Center for Technology and Civic Life-on (CTCL) keresztül. A CTCL váltig állítja, hogy a neki adományozott pénzeket a járvány hatásainak enyhítésére használta fel, a különféle elemzések azonban mégis azt mutatják, hogy azok konzisztensen
(Arizona, Nevada, Texas, Michigan, Wisconsin, Virginia, Észak-Karolina, Pennsylvania és Georgia).
Azóta – írja Hayden – filantróp milliárdosok népes csoportja, élükön Mark Zuckerberggel mégis azon dolgozik, hogy a választástisztasági szempontból igencsak problémás levélszavazás rendszerét állandósítsák és kiterjesszék. Emlékezetes, hogy 2020-ban a demokraták a járványra hivatkozva széleskörben alkalmazták és bátorították a levélszavazást, együtt a „korai szavazás” gyakorlatával, azaz akár már hónapokkal a novemberi szavazás előtt is le lehetett adni a voksokat. A levélszavazás addig sem volt ismeretlen Amerikában, de nagyon kis számban és közvetlen a választások előtt alkalmazták. Széleskörű és időben elnyújtott gyakorlata erősen problémás, ugyanakkor a demokraták azóta kitalálták a „választási szabadság” jelszavát: aki nem ért egyet velük, az ezt a választási szabadságot kívánja korlátozni, és ők ezt a feketék ellen egykor alkalmazott szavazásgátló módszerekhez hasonlítják – tévesen.
Mindenesetre Zuckerberg és a CTCL létrehozta a U.S. Alliance for Election Excellence (AEE) projektet, egy 80 millió dolláros kampányt, ami a választások lebonyolításának és szabályozásának washingtoni központosítását célozza (Amerikában minden tagállam maga alkotja meg a szavazási és lebonyolítási szabályokat), melynek része volna
Az AEE projektjét jelentős részben a 2018-ban létrehozott The Audacious Project finanszírozza (akárcsak a TED Talks-ot). Az Audacious Project eddig 920 millió dollárt tolt bele a baloldal számára kedves ügyek támogatásába: a globális felmelegedés elleni küzdelembe elektromos autók által; az amerikai jóléti állam növelésébe; és a szavazási rendszer reformjába.
S hogy mindezt kik támogatják pénzügyileg?
A Gates Alapítvány, a MacArthur Alapítványok, a Rockefeller Philanthropy Advisors. Az a Jeff Skoll, aki Al Gore The Incovenient Truth című filmjét készítette; MacKenzie Scott, Jeff Bezos volt felesége, a világ harmadik leggazdagabb hölgye; s olyan milliárdosok, mint Steve Jurvetson, Nathaniel Simons és John Arnold, akik a politikai baloldalt is támogatják olyan szervezeteiken keresztül, mint a Sea Change Foundation és az Arnold Ventures. Van aztán itt két svájci is. Az egyik Hansjörg Wyss, akit korábban azzal gyanúsították, hogy illegálisan támogatta a demokratákat (az „új Soros”); és a zöld Oak Foundation.
Aztán ott van az az Arabella Advisors, amiről maga a Wikipédia írja, hogy olyan washingtoni tanácsadó vállalat, ami baloldali támogatóknak ad tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy hová adják a pénzüket, azaz
Az Arabella Advisors 2020-ban 1,2 milliárd dollárt költött. Az Arabellával szoros kapcsolatban állnak olyan, általa pénzelt szervezetek, mint a Sixteen Thirty Fund, a New Venture Fund, a Hopewell Fund és a Windward Fund – mindegyikük aktívan tevékenykedett a Trump-elnökség ellen. Az Arabella egyik pénzügyi támogatója – ki nem találják – Soros György.
Nos, az Audacious Projectbe ez az Arabella egy bizonyos Science Philanthropy Alliance-en keresztül szállt be, mégpedig 1,7 milliárd dollárral. A Science Philanthropy Alliance-et pedig a Mark Zuckerbeg-féle Chan-Zuckerberg Initiative és a Rockefeller Alapítvány finanszírozza.
A nagy felforgatás
Mint az American Conservative szerzője írja, az Audacious Project olyasmi dolgokban utazik, amit úgy hívnak, hogy „big bets”, azaz „nagy fogadás” – ezek keretében a jótékonyságra hivatkozva támogatják a kiválasztott terület intézményrendszerének és szakpolitikájának teljes átalakítását – jellemzően többek közt az egészségügyre, a klímapolitikára és a választásokra koncentrálva.
Hogy ez konkrétan mit jelent? Az Audacious egyik korai támogatottja a radikális baloldali Bail Project volt. Ez a kezdeményezés azt szolgálta, hogy bűncselekményeik gyanúsítottjait támogatta pénzügyileg a pereikben, köztük fegyveres bűnözőket, mondván, hogy ez „az ellenállás aktusa” egy olyan rendszerben, ami „kriminalizálja” a fajt és a szegénységet. A Bail gyakran éri el támogatottjai felmentését. 2020-ban 162 támogatottjuk egyötöde került szembe újra a törvénnyel. 2018-2020 közt a Bail 82 millió dollárt kapott.
Szóval – ha nehéz lenne követni – van a Mark Zuckerberg által 350 millió dollárral támogatott CTCL, ami életre hívta a baloldali választáslebonyolítási célokért küzdő Alliance for Election Excellence-t; utóbbit jelentős részben az Audacious Project pénzel, ami mögött ezek a baloldali milliárdos filantrópok és nehezen kibogozható jótékonykodási szervezeti hálójuk áll.
Demokrata szürke eminenciások és a nagy szervezés
A CTCL-t pedig a Demokrata Párt körüli szürkeeminenciás machinátorok hozták létre 2012-ben azután, hogy otthagyták a 2004-ben létrehozott és tönkrement New Orgazining Institute-ot (NOI): Whitney May, Tiana Epps-Johnson (aki 2018-ban az Obama Foundation munkatársa volt) és Donny Bridges.
A CTCL-előd NOI-t pedig anno egy bizonyos Judith Freeman és Zack Exley hozta létre, akik úgyszintén üzemeltettek egy ilyen tanácsadó cégekből, alapítványokból és „kezdeményezésekből (Initiative) álló céghálót. S hogy kik támogatták a NOI-t? Nézzük: A Soros Alapítvány, a Ford, a Tides és az Arca Alapítvány, a Google volt ügyvezető igazgatójának, Eric Schmidtnek a családi alapítványa, vagy épp a liberális bevándorlási politikát támogató Unbound Philanthropy.
Zack Exley maga 2016-ban Bernie Sanders kampánytanácsadója volt, és segítette a radikálbalos New York-i képviselő Alexandria Ocasio-Cortez megválasztását is. Épp 2016-ban jelent meg érdekes című kötete: Rules for Revolutionaries: How Big Organizing Can Change Everything, azaz
Na most: a CTCL két fő tevékenysége az aktivistaképzés és a „polgári adatok kezelése”, mármint választási szempontból. Ez azt jelenti, mint írja Hayden, hogy a szavazók és jelöltek adatait adta ki a Facebooknak, a Google-nek és olyan baloldali aktivistacsoportoknak, mint a Rock the Vote, a Voting Information Project és a Women Donors Network. A cél a demokrata párti mozgósítás volt. Emellett a választást lebonyolító hivatalnokok képzésébe is beszálltak, főleg a „dezinformáció elleni harcra” koncentrálva.
Nos, ebbe a CTCL-be nyomott bele a Facebook-alapító Zuckerberg 350 milliót. És érdekes mód – írja a Capital Research – ezeket
A „Zuck bucks”, azaz a Zuckerberg-dollárok így oszlottak meg:
3 millió dollár az arizonai választók 60 százalékát magába foglaló Maricopa megyére;
2,4 millió a Nevada 70 százalékát és Las Vegast magába foglaló Clark megyére;
2,2 millió a Philadelphia külvárosának tekinthető Delaware megyére (Pennsylvania);
2,2 millió a Detroitot magába foglaló Wayne megyére;
2,2 millió Milwaukee-ra (Wisconsin legnépesebb városa);
3,5 millió a Pittsburgh-öt magába foglaló Allegheny megyére (Pennsylvania);
Georgia különösen is érdekes, itt csak a főváros, Atlanta külvárosaiban elköltött a CTCL 20,1 millió dollárt.
És ezek a pénzek csak azok, amelyeket mások kikutattak. A Thomas More Society által vitt Amistad Project be is perelte a CTCL-t választási csalásért, mivel a CTCL adómentes, nonprofit státusa a törvény szerint tiltja, hogy pártokat támogasson. Az összkép viszont úgy néz ki, hogy a legfontosabb billegő államok demokrata fellegváraiban effektíve a CTCL segítette a demokrata mozgósítást, épp azokban a városokban, ahol eldőlt a választás kimenetele – hívja fel a figyelmet Hayden Ludwig.
A baloldaliak szinte beismerőleg ünneplik, hogy a „magánpénzek” megmentették a választást, vegyük csak az APM Reports egyik címét:
A cikk rögtön az elején hálát ad Zuckerberg 350 millióáért, mondván, ha már a hivatalosságok nem tudták rendesen lebonyolítani a választást, akkor ez a 350 millió segítette megmenteni a demokráciát. „
Címlap fotó: mandiner.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
