A helyzet az utóbbi években úgy változott, hogy az lett az általános, hogy az elszállítás költségét már nem kellett a tulajdonosnak kifizetnie, azt a keletkező tűzifa ára fedezte, így már senki sem fizetett senkinek. Mostanra azonban már a kivágott fát is tüzelőanyagként értékesítik, így aki a kivágott fát elszállítja, az fizet a tulajdonosnak. A szakember ezért is arra biztat mindenkit, ha valami oknál fogva bárki kivág vagy kivágattat egy fát, és nem akarja tűzifaként hasznosítani, akkor is próbálja meg értékesíteni. Hirdesse meg, mert a mostani tűzifa-hiányos időkben biztosan talál rá vevőt.
Kosztka Ernő favizsgáló és faápoló szakmérnök szerint attól nem igazán kell tartani, hogy a mostani rendelet nevében tarra vágják a természetvédelmi területeken az erdőket. Arra viszont igen, hogy nem várják meg, hogy vágásérett legyen egy erdőben a faállomány, hanem idő előtt kivágják. Természetvédelmi területeken is jellemzően nem az értékes faállományból lesz tűzifa, nem azokat, hanem az invazív fafajokat fogják ritkítani. De azt is megjegyezte a kormány új rendeletével kapcsolatban, hogy két nagy veszélyt lát benne.
Egyrészt azt, hogy mivel a tavalyi évhez képest közel triplájára nőtt a „kalodás” tűzifa ára (tavaly 30.000 ezer forint körül volt mázsája, most 90.000-ért kínálják),
a szegényebb, vegyes tüzelésű kazánnal rendelkező családok nekiállnak szeméttel fűteni, a cipőtalptól kezdve a PET-palackokon át a színes újságpapírokig mindenféle éghető hulladékkal pótolják majd a hiányzó tűzifát. Sokan azt hiszik, hogy például a kidobásra szánt használt bútorok lapjai is fából készültek, és ha felaprítják, az is jó lesz még tüzelőnek. Jó tudni azonban, hogy a festett, lakkozott fa, (régi ablakkeret, ajtók, raklapok), a rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap, építési fahulladékkal való fűtés rendkívül környezetszennyező, ezért szigorúan tilos. Ennek következtében számítani lehet arra, hogy télen a szokottnál is erőteljesebben fog romlani a levegő minősége.”
Címlap fotó: penzcentrum.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
