„Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt a Bosch új, 70 milliárd forintból létrehozott gépjárműtechnikai kutatási és fejlesztési központja átadásánál. A kormányfő leszögezte: Magyarországon nem lesz energiahiány, így a gyárakat nem kell leállítani.
„Valóban kisebbfajta csoda, hogy ilyen kutatás-fejlesztési központ létrejöhetett” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Robert Bosch Kft. 70 milliárd forintos beruházással létrehozott új innovációs központjának átadásakor. Egyúttal köszöntötte a magyar kutatókat, mérnököket, az ő tanáraikat, akik teljesítménye miatt bővülhetett a cég kutatás-fejlesztési központja.
„Képességek híján soha nem kísérleteztem a természettudományokkal, de a politikában is van innováció” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint egy kereszténydemokrata kormányzat szükségképpen innovatív, és Magyarország kormánya minden olyan technológiát szívesen lát, ami előbbre viszi az országot, ami a javunkra válik. A miniszterelnök felemlegette, hogy egyre égetőbb probléma, hogy Európa kifogyott az energiából, ami van, azt máshonnan kell idehozni. „Ami idejön, az drága, és harcot kell vívni a fundamentalista zöldekkel és a bürokratákkal, hogy különböző energiaforrásokat használhassunk” – tette hozzá.
Most politikai okokból sorban mondunk le különféle energiahordozókról. Kevés kontinens van olyan nehéz helyzetben, mint mi, de olyan is, ami saját magának nehezíti meg a helyzetet.
Beszélt arról is, hogy akut problémát jelent az orosz–ukrán háború, a szankciók miatt attól kell tartani, hogy nem lesz elég energia, veszélyben az üzletek, leállnak a gyárak. Úgy fogalmazott, hogy a háború kitörésekor Brüsszelben azt mondták, a szankciók megállítják a háborút, fél évvel később még mindig zajlik, 11 ezer szankciós intézkedés van érvényben, de nem sikerült térdre kényszeríteni Oroszországot. Majd idézett egy klasszikus dakota közmondást:
Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla.
Hozzátette, a háborút elszenvedjük, mert nem tehetünk mást, de a szankciókat mi határozzuk meg. Ha nincs változás a szankciós politikában, Európa nehéz helyzetbe kerül. Kijelentette: a kormány megteszi, amit megkövetel a haza.
Nálunk nem lesz energiahiány, lesz gáz és elég villany is, ezért egyetlen gyárat sem kell leállítani. Aki befektetni akar, az jöhet és termelhet
– nyomatékosította Orbán Viktor.
Közölte azt is, hogy rövid távú bajok miatt nem adhatjuk fel a stratégiai céljainkat, azaz azt, hogy Magyarország Európa egyik leginnovatívabb gazdasága legyen. Szavai szerint ezért volt az egyetemi modellváltás is, mert tisztában van azzal a kormány is, hogy ehhez sok pénz kell. Kijelentette, hogy a felsőoktatásra a GDP 2 százalékát költi az ország, az alapítványi modell pedig lehetővé teszi az oktatás és az ipar hatékony együttműködését.
„Az elmúlt években a budapesti kutatóközpont messze túlnőtt önmagán, ez tette lehetővé, hogy Kolozsváron és Szófiában is felépítsük a hasonló központjaikat. De mutatja a Bosch-csoport elkötelezettségét az innováció és a fejlesztés iránt, és azt is, hogy kulcsszerepe van a magyar mérnököknek és fejlesztőknek is” – mondta Stefan Hartnung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke. Megemlítette, hogy 2021-ben 6,1 milliárd eurót költött a Bosch kutatás-fejlesztésre, ez meghaladja az iparági átlagot. Magyarországon ez 93 millió euró volt. „Az új campus kulcsszerepet játszik abban, hogy teljesítsük célkitűzéseinket, és jelentősen hozzájárul az üzleti eredményekhez.”
„Tizenhét év munkája teljesedik ki a mai napon, a Budapest Innovációs Kampusz átadóján” – hangsúlyozta Szászi István, a Bosch-csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedben félezer szabadalmat adtak be az itteni kutatások eredményeképp. Szerinte az igazán sikeres innováció rendszerszintű változásokat képes hozni, itt pedig ilyeneken dolgoznak a szakemberek.
A Bosch Budapest Innovációs Kampusz 90 ezer négyzetméteren a legmodernebb technológiával biztosítja majd, hogy a cég egyik legnagyobb európai gépjárműtechnikai fejlesztőközpontja továbbra is élen járjon a fejlesztésekkel. Az új kutató- és tesztlaborok, egy csúcstechnológiás, rezgésmentesített óriás tesztcsarnok, és egy különleges, 10 ezer négyzetméteres műszeres kültéri tesztpálya segíti majd az eletkromobilizálási és automatizálási vezetési megoldások fejlesztését. A tesztpályán ellenőrzött körülmények között a legkülönfélébb útfelületeken, többféle szimulációs helyzetben tudják majd mérni és finomhangolni a járművek ultrahang-, radar- és kameraalapú vezetéstámogató rendszereit. A zárt tesztpálya saját üzemanyag és elektromos töltőállomással rendelkezik, és speciális pályavilágítással modellezhetők rajta a szürkületi és az éjszakai fényviszonyok.
Emellett további 1800 munkahellyel bővíti a Budapest Fejlesztési Központ 3 ezer fős – programozókból villamosmérnökökből, gépészmérnökökből és fizikusokból álló – szakembergárdáját. A cég támogatja a dolgozói kreativitást azzal is, hogy a munkatársak belső startupként validálják és valósítsák meg üzleti ötleteiket. Maga az épület pedig amellett, hogy a lehető legfenntarthatóbb technológiával és energiatakarékosabban működik, a kreativitást segítő közösségi terekkel, parkokkal, tetőteraszokkal rendelkezik. „
Címlap fotó: Szabó Réka / Index)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.