A világ találgat: elrendeli-e Putyin elnök az általános mozgósítást? Az eddigi különleges hadműveletet Oroszország honvédő háborújának nyilvánítja-e? Milyen erők állnak a mozgósítás mellett és kik ellenzik?
Az alábbiakban a Russtrat orosz intézet anyagát közöljük. (ПOЛИТИКА | Мобилизация России: смена курса над пропастью (russtrat.ru)
A régóta várt mozgósítás, amely már megérett Oroszországban, a jelenlegi orosz stratégia sebészeti pontosságú módosítását jelentené. Ez lehetővé tenné minden szükséges erő koncentrálását a Győzelem kivívására, de a cél elérése csak az irányítás könyörtelen centralizálásával lehetséges. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy az egyes érdekek nyilvánvaló ütközése ne robbantsa fel az országot belülről.
Az orosz csapatok az ukrán hadszíntéren elvesztették a hadászati kezdeményezést, Harkov alatt az orosz fegyveres erők visszavonulásra kényszerültek. Ez több olyan problémára mutat rá, melyek felhalmozódtak Oroszországban. Egyrészt, megmutatkoznak a katonai, ideológiai, információs munka hiányosságai. Másrészt, Oroszország szembesül egy új válsággal: a jelenlegi gazdasági modell nem képes kezelni a nyugat kollektív kihívását. A jelenlegi modell mögött a régi orosz elit áll, amely most a saját egzisztenciáját félti.
Az orosz kormány gazdaságpolitikája korlátozottan ugyan, de képes volt kezelni a 2022. február 24-e után kialakult helyzetet. Ez a gazdaságpolitika azonban nem irányozta elő a régi gazdasági modell megváltoztatását. Ez azt is jelenti, hogy szó sem volt az ország erőinek mozgósításáról.
Oroszország óriási gazdagságának nagy része a nyersanyag – és energiaforrások tulajdonosainak kezében van. Azokéban, akik haszonélvezői voltak a Gajdar-Csubajsz-féle privatizációnak. (Szerkesztő megjegyzése: Jegor Gajdar orosz miniszterelnök volt 1992. június-december között. Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter 1992-96 között.).
Ezek az erők azért élték túl az elmúlt évtizedeket, mert a Nyugat Oroszországot nyersanyag- és energia szállító félgyarmatként akarta bekapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba.
Ez a „nyersanyag-elit” magán viseli a nyugati tőkével kiegyező komprádor burzsoázia minden tulajdonságát. Irtóznak, mint ördög a szenteltvíztől, attól, hogy Oroszország közvetlen és nyílt konfrontációba kerüljön az USA-val és a NATO-val. Az ukrajnai események sokkolták a „nyersanyag-elit” tagjait. A februárban indított különleges hadműveletet eredeti formájában még úgy, ahogy, de az elit is el tudta fogadni. A mozgósítás azonban a „nyersanyag-elit” halálát jelentené. Leállna a nyersanyag- és energiaexport, nem jönnének többé a milliárdok, és megszakadnának a „nyersanyag-elit” és az „áldott” nyugat kapcsolatai. Ez súlyos csapás lenne, hiszen az elit tagjai éppen ezekre a kapcsolatokra építették saját létüket és gyermekeik jövőjét.
A régi elit fenyegetve érzi magát, elvesztheti hatalmát és tulajdonát. A pánik, a rettegés miatt a régi elit még arra is képes, hogy polgárháborút robbantson ki Oroszországban. Polgárháborút bármi áron, csak minden maradjon a régiben!
A régi elit legfeljebb abba menne bele, hogy legyen ugyan mozgósítás, de a mozgósítás a saját liberális receptjük alapján történjék. A „nyersanyag-elit” azonban nem egységes társadalmi osztály, ami odavezetne, hogy a Nyugat politikai és gazdasági eszközökkel kiragadná a folyamat irányítását a kezükből.
Oroszország lemaradt a hatodik paradigmára való áttérésben. Ez azt is jelenti, hogy a régi tőke nem találta még meg a további érvényesülés útjait. A kapitalizmus rendszer jellegű válságát, amely előidézte az Európa közepén kirobbantott háborút is, csak az új technikai-gazdasági paradigma oldhatja fel.
(Szerkesztői megjegyzés: Az orosz Nyikolaj Kondratyev elmélete szerint az egyes országok 50-70 évente a technika fejlődésének függvényében újabb és újabb paradigmába kerülnek. Az egyes paradigmát az határozza meg, hogy mely ágazatok a döntőek az adott korszakban. E szerint a hatodik paradigmát az információs technika, biotechnika, mesterséges intelligencia stb. jellemzik. Orosz tudósok számításai szerint az orosz gazdaság 10 százaléka tartozik a legkorszerűbb, hatodik paradigmához, elsősorban a hadipar, űrkutatás. Több mint 50 százaléka még a negyedik paradigmában van, ahol a fő hajtóerőt a nyersanyag- és energiatermelés jelenti.)
Oroszországban azonban már megszületett az új elit. Ezek az erők nem kötődnek a nyersanyag- és energiaágazathoz. Az új elit a feldolgozóiparra, a hadiiparra, az agráriparra, az információs iparra támaszkodik. Ez az új elit a termelés jellege miatt is szorosan kötődik a hadsereg és a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetéséhez.
Az új elitnek sok a vesztenivalója. Ha az orosz hadsereg vereséget szenvedne Ukrajnában, akkor ezt követően széthullana az orosz állam, az új elit egyik percről a másikra mindenét elveszítené. Éppen ezért az orosz mozgósítás legfőbb támaszát éppen ez az új elit jelenti.
Putyin elnökre ékszerészi feladat vár. Úgy kell mozgósítania Oroszország politikai és gazdasági rendszerét, hogy a mozgósítás ne vezessen polgárháborúhoz. Oroszország a huszonnegyedik órában van, a hatalomnak nem sok ideje maradt
a manőverezésre.
