„Bármi is lesz Vlagyimir Putyin után, azt nagyon nehéz elképzelni, hogy a rezsim teljes leváltása megtörténjen. A legesélyesebb jelöltek közül többen is az orosz titkosszolgálathoz kötődnek, azonban Putyin halála esetén képbe kerülhet a jelenlegi miniszterelnök vagy akár a moszkvai polgármester is.
Vlagyimir Putyin október 7-én tölti be 70. életévét, ami már önmagában is fölveti az utódlás kérdését. Főleg annak fényében, hogy az orosz elnök egészségi állapotával kapcsolatban is röppentek föl olyan hírek, hogy Putyin esetleg valamilyen betegségben szenved.
A téma azért is releváns, mert az mára nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz stratégia Ukrajna inváziója kapcsán csődöt mondott, ennek hatására pedig megindulhatnak bizonyos mozgások a hatalmi körökben. A Politico ennek apropóján vette számba a lehetséges utódokat. Fontos azonban leszögezni, hogy
a rezsimváltásra nagyon kis esély mutatkozik, hiszen az nem csupán Putyin rendszerét, hanem egy teljes hatalmi elit struktúráját jelenti.
Bár tény, hogy az utóbbi időben több orosz oligarcha is rejtélyes körülmények között halt meg, azonban szakértők szerint ezek inkább írhatók a hatalmi elit különböző körei között megindult mozgások számlájára, amihez hozzá kell venni bizonyos szempontból a posztszovjet periféria konfliktusainak jelenlegi kiéleződését is például Hegyi-Karabahban, valamint az üzbég–tádzsik viszonylatban. Mindkettő mögött ott van az, hogy az orosz hadsereg és rezsim presztízse az ukrajnai háború miatt megtépázódott.
A titkos ügynök: Nyikolaj Patrusev
A Kreml-szakértők Nyikolaj Patrusevet, az Orosz Biztonsági Tanács titkárát, valamint az FSZB, az orosz titkosszolgálat korábbi vezetőjét tartják a legesélyesebb jelöltnek. Ezt erősíti az is, hogy világnézete nagyban hasonlít Putyinéhoz, és a Nyugatban ellenséget lát.
Patrusev azonban bizonyos kérdésekben még messzebbre ment, amiben persze szerepet játszhat az is, hogy kijelentéseinek nincs akkora súlya, mint Putyin megnyilvánulásainak. Az ukrajnai invázió előtt pár nappal a biztonsági tanács titkára ugyanis
azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy föl akarja osztani Oroszországot.
Évekkel ezelőtt szintén tett hasonló kijelentést Patrusev. Az USA akkori külügyminiszterét, Madeleine Albrightot vádolta meg azzal, hogy a diplomata azt mondta, az orosz Távol-Keletnek, valamint Szibériának nem kellene Oroszországhoz tartoznia. A vádaskodásnak azonban semmilyen alapja nem volt.
Patrusev az utóbbi időben aktívabb szerepet vállal, többek között Kínába is ellátogatott. Ami viszont ellene van, az az életkora, hiszen már 71 éves, tehát Putyinnál is idősebb.
Az inas: Dmitrij Medvegyev
Ha valakiben bízhat Putyin, akkor az Medvegyev. A szentpétervári születésű politikus 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, hiszen az alkotmány szerint akkor még csak zsinórban maximum két ciklust vállalhatott az elnök.
Bár a gyakorlatban az ebben az időszakban éppen miniszterelnök Vlagyimir Putyiné volt a hatalom,
Medvegyevnek már van tapasztalata az elnöki jogkörök gyakorlásában, ami mindenképpen mellette szól.
A politikus 2012 és 2020 között ismét miniszterelnök lett, majd az Orosz Biztonsági Tanács alelnökévé nevezték ki. 57 évesen ráadásul még mindig elég fiatal ahhoz, hogy akár hosszabb ideig is elnök legyen, sorsa azonban elválaszthatatlanul függ attól, hogy mi lesz Vlagyimir Putyinnal.
A testőr: Alekszej Gyumin
Alekszej Gyumin egyszer megvédte Putyin életét egy barna medve éjszakai támadásától, kiürítve szolgálati pisztolyának teljes tárát. Feltétlenül lojális Putyinhoz, ami a jelenlegi elnöknek kényelmes nyugdíjas éveket is hozhat, amennyiben ő lenne az utód.
Az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat veteránjaként Gyumin azt is megtapasztalta, hogy milyen a harctéren tevékenykedni, mindezt a Krím 2014-es annexiójánál. Két évvel később Putyin Tula régió kormányzójává nevezte ki. Gyumin sokak szerint Putyin kedvence, de státusza sebezhetővé tenné, ha a Kremlben hatalmi harc törne ki.
A herceg: Dmitrij Patrusev
Putyin szövetségesei a Kremlben nem fiatalodnak, de ez nem jelenti azt, hogy a rezsim ne törekedne arra, hogy állandósítsa magát. Nyikolaj Patrusev volt az, aki 2000-ben az orosz titkosszolgálat elitjét „új nemességnek” nevezte.
Egy generációval később fia, Dmitrij Patrusev lett potenciális utódja. 2018-ban, 44 évesen nevezték ki mezőgazdasági miniszternek, korábban az FSZB akadémiáján végzett, és az állami tulajdonú Orosz Mezőgazdasági Bankot vezette. Ha ő lenne a befutó – amire kis esély mutatkozik –, az valamelyest mérsékeltebb irányvonalat is hozhat a szakértők szerint.
Mi történhet, ha Putyin meghal?
Elképzelhető az is, hogy Putyin ellen puccsot hajtanak végre, vagy merénylet történik, és ez esetben a trojka lehetőségét sem szabad kizárni. Ekkor érdemes figyelni Nyikolaj Patrusevet, az FSZB vezetőjét, Alekszandr Bortnyikovot, Vlagyimir Kolokolcev belügyminisztert vagy éppen Szergej Sojgu hadügyminisztert. Bár most lojálisnak tűnnek Putyinhoz, egyáltalán nem biztos, hogy az események tükrében ez örökre így is marad.
Mihail Misusztyin miniszterelnök is képbe kerülhet, akinek
az alkotmány szerint ideiglenesen kellene betöltenie az elnöki posztot Putyin halála esetén, ez pedig lehetőséget is adhat neki arra, hogy hatalmát kibővítse és megszilárdítsa.
Nem szabad elfeledkezni azonban Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterről sem. Ő akkor jöhetne képbe, ha a fővárosi tiltakozások odáig fajulnak, hogy az elnyomó rezsim már nem lenne képes ellenőrzés alatt tartani a helyzetet, és konstruktív elkötelezettségre van szükség a rendezett átmenet kivitelezéséhez.
Szobjanyin 12 éves hivatali ideje alatt látványosan hozzáértő politikusnak bizonyult.
Tisztességes munkát végzett, hogy élhetőbbé tegye Moszkvát,
emellett a 64 éves politikus korábban az olajban gazdag Tyumen tartomány kormányzója, a Kreml adminisztrációjának vezetője, valamint Putyin miniszterelnök-helyettese is volt.
Extrém forgatókönyvek szerint akár még az éppen büntetőtáborban raboskodó Alekszej Navalnij vagy az egykori olajmágnás, jelenleg emigrációban élő Mihail Hodorkovszkij neve is szóba kerülhet, amennyiben forradalom törne ki.
Katonai puccs esetén szembesülnénk a legnagyobb, nukleáris fenyegetéssel. Ebben az esetben a „mariupoli hentesnek” is nevezett Mihail Mizincev, a radikális csecsen Ramzan Kadirov, valamint az orosz katonai főparancsnok, Jevgenyij Prigozsin neve kerülhet elő.”
Címlap fotó: Sergei Karpukhin / POOL / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
