„Mérsékelné az európai földgázárakat a keresleti oldal csökkentése, az adatokból látható, hogy a kontinens már elindult ezen az úton, ugyanakkor közel sem ért a végére. Míg szeptemberben több európai fővárosban is jelentősen emelkedtek a háztartásokat terhelő rezsiköltségek, addig a meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások továbbra is kedvező áron juthattak földgázhoz és villamos energiához.
Nehezen találják a keresleti-kínálati egyensúlyt az európai energiaárak, a kereslet csökkentése azonban orvosolná az árfolyamfeszültséget.
Az Európai Unió szerint minden tagállamnak arra kellene törekednie, hogy 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 15 százalékkal csökkentse a gázkeresletet.
A kereslet az idén augusztusban 23 százalékkal mérséklődött az előző évi adatokhoz képest. A csökkenés hátterében elsősorban az ipar energia-visszafogása áll, hiszen a háztartások érdemben még nem kezdték használni a földgázt, így nem is igazán befolyásolták a kereslet mértékét. Télen dől el, hogy a háztartások ténylegesen kevesebbet fogyasztanak-e majd.
Van még mit fejleszteni az európai gázkeresleten
Az Európai Unióban 2019–2021 átlagával összehasonlítva 2022. január–februári időszakban 7 százalékkal csökkent a földgázkereslet, Magyarországon 5 százalékkal mérséklődött. Az adatok is szemléltetik: míg az ipar jelentősen visszafogta a keresletet, addig a lakosság alig volt képes erre.
Összesen 19 ország tudta csökkenteni a földgázkeresletét, Finnország kiemelkedik a mezőnyből, négy ország ugyan nem jelentősen, de növelte igényét.
Földgázkereslet mértéke (összesen – energiafelhasználás – ipari felhasználás – háztartási felhasználás)
Minden mutatóban dobogón Budapest
Szeptemberben több európai fővárosban is jelentős energiaár-növekedést regisztrált az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat.
A kimutatás alapján a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Stockholmban 47 százalékkal, Tallinnban 41 százalékkal, Berlinben és Prágában 23 százalékkal emelkedett, míg a földgázért Tallinnban 88 százalékkal, Bécsben 36 százalékkal, Amszterdamban pedig 23 százalékkal kellett többet fizetni az előző hónaphoz képest.
A magyar fogyasztók rezsiköltségei szeptemberben nem emelkedtek.
A magyar fogyasztók a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2.523 kWh/év) esetén a második legolcsóbb árat (9,22 eurócent/kWh) fizetik a villamos energiáért. Azok a magyar háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagnál, azok 10,63 eurócent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – derült ki a MEKH tanulmányából.
A szeptemberi adatok szerint míg Budapesten a villamos energiáért 9,22 eurócentet kellett fizetni kilowattóránként, addig Londonban ennek több mint a négyszeresét, Amszterdamban pedig majdnem a nyolcszorosát, 66,73 eurócentet.
A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz szeptemberben is nálunk volt a legolcsóbb.
Átlagfogyasztás (63.645 MJ) esetén a földgázért augusztusban továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat, kilowattóránként 2,53 eurócentet. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,07 eurócent/kWh áron jutottak földgázhoz, ami európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár. Csak Belgrádban került kevesebbe, 3,53 eurócentbe, a magyar lakossági fogyasztói földgázárak pedig közel 17-szer olcsóbbak, mint Amszterdamban. „
Címlap fotó: Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
