A Munkáspárt budapesti szervezete és a Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete (MIKSZ) együtt ünnepelte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 105. évfordulóját a Memento Park bejárata előtt. Az eseményen jelen volt Thürmer Gyula elnök és a párt több más vezetője.
Gazsó Attila, a Munkáspárt tagja, a MIKSZ főtitkára mondott beszédet.
Az imperializmus a kapitalizmus ellentmondásait a legvégső fokig, a legszélső határokig élezi ki, melyeken túl a forradalom kezdődik. A forradalom nem feltétlenül ott fog kirobbanni, ahol a proletariátus a lakosság többsége, ahol több a kultúra, több a demokrácia. 105 évvel ezelőtt Oroszországban forradalom robbant ki, élén a forradalmi proletariátussal, és szövetségeseivel: a kizsákmányolt parasztsággal – idézte fel a Nagy Október történetét.
Az imperializmust tanulmányozva, különösen a háború időszakában, Lenin felfedezte a kapitalista országok gazdasági és politikai fejlődésének egyenlőtlenségéről és ugrásszerűségéről szóló törvényt.
A forradalom három szakaszból állt. Az első szakasz 1903-tól 1917 februárjáig tartott, a célja az volt, hogy megdöntsék a cárizmust, teljesen megsemmisítsék a középkor csökevényeit. A második szakasz 1917 márciusától 1917 októberéig tartott, a célja megdönteni az imperializmust Oroszországban és kijutni az imperialista háborúból. A döntő csapás arra irányult, hogy elszigetelje a kispolgári demokráciát (mensevikeket, szociálforradalmárokat), amely igyekezett a dolgozó parasztság tömegeit megnyerni, és a forradalmat az imperializmussal való megegyezés útján megsemmisíteni. A harmadik szakasz az októberi forradalom után kezdődött, a célja megszilárdítani a proletariátus diktatúráját egy országban, támaszpontként használni ezt a diktatúrát az imperializmus megdöntésére valamennyi országban.
A Szovjetunió volt az első ország, ahol a szocialista forradalom kirobbant és megszilárdult a szocialista rendszer, éppen ezért a forradalom alatt nem tudott más szocialista országokra támaszkodni, viszont később más országok már tudtak a Szovjetunióra. Nem az a cél, hogy a forradalom csak egyetlen országban győzzön. Azzal, hogy a forradalom győz egy országban, jelen esetben Oroszországban, ő segítőereje lesz a többi ország proletariátusának, és elindítja a világforradalmat.
Három külső körülménye volt annak, hogy az októberi forradalom sikerült – emelte ki a szónok. Egy, zajlott a világháború, az európai országok nem igazán tudtak azzal foglalkozni, hogy most Oroszországban mi játszódik le. Kettő, mivel zajlott a világháború, az emberek békét akartak, és élni akartak, nem a fronton meghalni. Tudták, hogy a háborúból való egyetlen kiút a forradalom. Három, Európa szerte hatalmas munkásmozgalmak voltak, és a háborútól meggyötört nép támogatta az orosz forradalmat.
De a forradalom nem lett volna lehetséges, ha nincsenek meg a belső feltételek – mondta Gazsó Attila.
A belső feltételekhez tartozott, hogy az orosz munkásosztály támogatta a forradalmat, és támogatta a szegényparasztság, és a parasztságból kikerülő sok katona is, nem úgy, mint a korábbi 1905-ös forradalmat. A forradalom élén a kipróbált és tapasztalt bolsevik párt állt.
Szerepe volt annak is, hogy az orosz burzsoázia, a demoralizált földbirtokosok és a megalkuvó pártok viszonylag könnyen legyőzhetőek voltak. Oroszország ráadásul hatalmas ország, az országban elegendő mennyiségű élelmiszer, fűtőanyag, nyersanyag volt.
Bár a szocializmust megbuktatták, a lángot nem sikerült kioltani. Mert még mindig vannak szocialista országok, vannak kommunista szervezetek és pártok, és nem utolsó sorban mi, a Magyar Munkáspárt. Lenin októbere erőt ad nekünk, büszkeséget, terveket, hogy tegyük, amit tennünk kell. Nem csak hisszük, reméljük, hogy ez a helyes út, hanem tudjuk is. A végcélunk világos.
És itt van előttünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, látjuk, hogy ők nem csak brosúrákat adtak ki, nem csak álmodoztak, hanem tettek is. A bolsevik párt maga mellé állította a proletár- és parasztosztály millióit, fegyvert adott nekik és győzelemre vezette őket. Nem kellett őket sokáig győzködni, hogy álljanak Lenin mellé. Miért? Mert pontosan tudták, mi vár rájuk egy imperialista világban, és azt is tudták, hogy Lenin milyen világot tár eléjük. Megértették azt is, hogy fegyveres harc nélkül nem lesz a nép kezében a hatalom. A burzsoázia nem fogja csak úgy kiadni a kezéből mosolyogva. Próbálnak rágalmazni ma, hogy az októberi forradalom nem volt „nagy”. Mutassanak nekünk még egy történelmi eseményt, forradalmat, amelyre ilyen sokan, ilyen szépen, és ennyi országban megemlékeznek, és egyik legszebb ünnepnek tartják. Egy híres Majakovszkij idézettel zárom a beszédemet: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!
