„A Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari felhívásán kemény üzenetet kaptak a pályázók, ami arra sarkallja őket, hogy ha nem akarják elbukni az elnyert támogatást, a mostani nehéz gazdasági helyzetben is időben fejezzék be a projektet, s a költségek elszámolásával se késlekedjenek – derült ki az Index birtokába került iratokból.
Nagy érdeklődést hozott a Vidékfejlesztési Programon (VP) belül az élelmiszeripari üzemek fejlesztése pályázat, amely a VP3-4.2.1-4.2.2 kódszámon ismert. Nem véletlenül kapott kiemelt figyelmet a konstrukció, hiszen erre a célra összesen 250 milliárd forintot különítettek el. Az élelmiszeripari cégek, beleértve a mezőgazdasági termelők kkv-kategóriában egyenként legfeljebb 100 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthattak, amelynek az 50 százalékát már a startvonalon állva felvehették előlegként. A kisebb cégeknél 50 milliárd forint volt a keret, a nagyobbaknál viszont 200 milliárd, az utóbbiak 100 millió és 5 milliárd forint közötti összegre jelentkezhettek be.
Mennyi időnk van?
A pályázati ablak már rég bezárult, most azonban újra reflektorfénybe került a felhívás, miután az irányító hatóság határozott felhívást intézett az érintett piaci szereplőkhöz. Az Index birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy az elbírálás alatt álló támogatási kérelmeknél is arra hívják fel az élelmiszeripari vállalkozások figyelmét, hogy még most, a projekt megkezdése előtt vizsgálják felül és mérlegeljék, a megvalósításra tervezett idő – a jelenlegi nehezített gazdasági környezetben is – valóban elegendő-e a projekt teljes befejezéséhez, a záró elszámolás benyújtásához, a működtetés megkezdéséhez és a szükséges jogerős engedélyek megszerzéséhez.
Az irányító hatóságnál kiemelték: a Vidékfejlesztési Program keretéből az uniós szabályozásnak megfelelően legkésőbb 2025 végéig lehet kifizetést teljesíteni, azonban a felhívások lezárása folyamatosan történik, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv intézkedéseinek elindításához és a leghatékonyabb forrásfelhasználáshoz igazítva. A VP egyes intézkedéseinek zárása már 2023-ban, beruházások esetében pedig előreláthatóan 2024-ben megtörténik.
Nincs második esély
A legfontosabb üzenet az a pályázók felé, hogy a továbbiakban semmilyen felmentésre nem számíthatnak a legfontosabb vállalásokat tekintve. Vagyis hiába nyögi a gazdaság és vele együtt a versenyszféra kisebb-nagyobb szereplői a Covid-válság után az orosz–ukrán háború negatív hatásait, mindenekelőtt az energiakrízist,
- a támogatói okirat hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a tervezett projektet meg kell kezdeni,
- és legalább a megítélt támogatás 10 százalékával el kell számolni,
- nincs lehetőség a felhívásban meghatározott 24 hónapos megvalósítási idő meghosszabbítására sem.
A korábbi fejlesztéspolitikai gyakorlatra a legkevésbé sem jellemző, hogy a kiírói oldalon előrevetítsék: ha a vállalhatónál több kockázati tényező befolyásolja a projekt megvalósítását, és ezért nem garantált a határidőben történő lezárás, dönthet úgy a pályázó, hogy visszavonja a támogatási kérelmet.
Túl a szokatlan szigoron, az érem másik oldala a tudatos gazdálkodói szemlélet, amelyet az állami apparátus jelen esetben tanúsít.
A kérelem visszavonására a Magyar Államkincstár elektronikus kérelembenyújtó felületén ügyfélkapus bejelentkezést követően van lehetőség, de a pályázók döntő többsége ezt mindenképp elkerülné, egyértelmű cél a nehezített pálya ellenére a megvalósítás.
Jut pénz a borászatoknak is
A kisebb cégeknél az 50 milliárd forintos kereten belül az élelmiszer-feldolgozók mellett 10 milliárd jut a borászatoknak. A nagyok 200 milliárdjából pedig 40 a borászatoké. A VP élelmiszeripari pályázatának hátteréről érdemes tudni, hogy a 2020-ban kialakult járványhelyzet rámutatott a biztonságos élelmiszer-ellátás stratégiai jelentőségére, még inkább felértékelődött a hazai élelmiszeripar szerepe.
Fontos, hogy a magyar élelmiszer-ellátást alapvetően hazai források biztosítsák, mivel ez hozzájárul a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, és felvevőbázist nyújt a magyar termelők gazdaságaiból származó alapanyagoknak, továbbá a vásárlók egyre nagyobb arányban keresik a jó minőségű, hazai előállítású termékeket.
A magyar élelmiszerek piacának erősítése ugyanakkor további műszaki fejlesztéseket igényel, alapvető jelentőségű, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozók folyamatosan fejlődjenek a legkorszerűbb technológiai lehetőségek alkalmazásával. Ez a magyar mezőgazdaság számára is előnyös, hiszen a fejlesztésekkel az alapanyagok hatékonyabban hasznosulhatnak a magyar élelmiszerpiacon.”
Címlap fotó: Matthew Lloyd / Bloomberg / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
