„A labdarúgó-világbajnokság előtt vasárnaptól vasárnapig bemutatjuk a nyolc csoport harminckét válogatottját. Felelevenítjük a közelmúlt történéseit, górcső alá vesszük a szövetségi kapitányokat, megtippeljük a várható kezdőcsapatokat. Visszafelé haladunk, negyedikként jöjjön az E csoport.
Spanyolország
Az aranygeneráció már a múlté a spanyoloknál, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 2010-es világbajnokok közül egyedül Sergio Busquets maradt hírmondónak Luis Enrique világbajnoki keretében. Ellenben olyan tinik kapnak lehetőséget Katarban bizonyítani, mint például a Barcelona triója, Gavi, Pedri és Ansu Fati…
A generációváltás rá is fért a spanyolokra, hiszen a dél-afrikai diadalt követően Brazíliában a csoportkört sem sikerült túlélniük, négy éve Oroszországban pedig a nyolcaddöntő jelentette a végállomást. Hogy leírni mégse szabad őket, annak ékes példája lehet a válogatott legutóbbi két Nemzetek Ligája-szereplése, a 2021-es fináléban csak döntőig meneteltek, a mostani kiírásban pedig szintén eljutottak a legjobb négy közé, menet közben például egy hatossal megszórva a most is csoportellenfél németeket.
Sokan azt pedzegetik, ha a generációváltás sem jön be, akkor ennyi volt Enrique számára a kapitánykodás, a szerződése az év végén egyébként is lejár, s a megannyi őt ért kritika miatt egy nagy dobás nélkül nem is számíthat újabb megbízatásra. Szintén kérdés, mi lesz a kapusokkal a tornán, az egykori Barca-edző nem kis merészségre kihagyta az Iker Casillas búcsúja óta legmeghatározóbb spanyol hálóőrt, David de Geát a keretből, és végül a Premier League-ben edződő Alex Sánchez (1/0), David Raya (1/0) kettős mellett a Bilbaóban védő (az NL-idényt első számú spanyol kapusként teljesítő) Unai Simón (27/0) triumvirátusnak szavazott bizalmat.
A spanyolok a vb-selejtezőben hat győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel zártak a B csoport élén, megelőzve a svédeket és a görögöket. A meccsek jelentős részében a csapatra évtizedek óta jellemző 4–3–3-as alapfelállásban futballoztak egy szűrővel és két kreatívabb szerepkörű középpályással. A kapuskérdés mellett a csatárposzt is szép kihívást jelent Enriquének: az alapposztját tekintve szélsőtámadó Ferran Torres négy találattal volt a selejtező házi gólkirálya, mögötte az Álvaro Morata, Dani Olmo páros zárt két-két góllal.
A várható kezdő…
Simón (Bilbao) – Azpilicueta (Chelsea), García (Barcelona), Laporte (Man. City), Jordi Alba (Barcelona) – Gavi (Barcelona), Rodri (Man. City), Pedri (Barcelona) – F. Torres (Barcelona), Morata (Atlético Madrid), Olmo (Leipzig).
FIFA-világranglista: 7. hely
Eddigi világbajnoki szereplések: 15
Legjobb szereplés: világbajnok (2010)
Németország
Nem mintha eleve ne lettünk volna gondban azzal, mit is várjunk a német válogatottól Katarban, az utolsó napokban komoly támadópotenciált vesztett Hans-Dieter Flick együttese azzal, hogy sérülés miatt kidőlt Marco Reus és Timo Werner, valamint a Wolfsburg üdvöskéje, Lukas Nmecha is a keretből. Ott van viszont 2017 óta először a nyolc évvel ezelőtti – megnyert – világbajnoki döntő hőse, Mario Götze, aki az Eintracht Frankfurtban tudott olyan teljesítményt nyújtani, hogy Flick beválogassa. A Bayern München éléről érkezett szövetségi kapitány amúgy is híresen nagy rajongója a középpályásnak, anno Münchenbe is megpróbálta visszacsábítani, s csak a sportigazgatói vétó akadályozta meg ebben.
A keret másik két nagy hiányzója a védelmet érinti: igaz, Mats Hummelst inkább a múltja, Robin Gosenst pedig a 2021 nyarára halasztott Európa-bajnokságon nyújtott, szárnyvédőként igencsak biztató teljesítménye miatt hiányolhatjuk.
A világbajnokokat Götze mellett Manuel Neuer, Thomas Müllet és Matthias Ginter képviseli még a keretben, négyük közül Neuer és Müller lehet még most is alapember.
A Bayern megint csinos kis kontingenssel képviseli magát a Nationalelfben, Müller és Neuer kettősén kívül Joshua Kimmich, Leon Goretzka, Serge Gnabry, Leroy Sané és Jamal Musiala képviseli a bőrnadrágosokat, és még az sem kizárt, hogy mind a heten kezdenek majd egyik-másik csoportmeccsen. Mindez azért sem lenne haszontalan, mert Flick a német válogatott élén sem hazudtolja meg magát, igyekszik arra a magas letámadásra és óriási intenzitásra építeni, amivel 2020-ban Bajnokok Ligája-győzelemre vezette a bajorokat is.
Bár a német együttes keretösszértékben némileg elmarad a spanyoltól, taktikai arzenálja valamivel szélesebbnek is ígérkezik. A selejtezősorozat és a Nemeztek Ligája-idény nagy részét 4–2–3–1-es alapformációban nyomták végig Kimmichék, de szükség esetén háromvédős rendszerben és 4–3–3-ban is megállják a helyüket, ha alkalmazkodni kell a rivális harcmodorához. A legnagyobb fejtörést a szélső hátvédek pozíciója jelentheti majd Flick számára. Az alapcsapat jó eséllyel úgy fest majd, hogy…
Neuer (Bayern) – Kehrer (West Ham United), Süle (Dortmund), Rüdiger (Real Madrid), Raum (Leipzig) – Kimmich (Bayern), Gündogan (Man. City) – Gnabry (Bayern), T. Müller (Bayern), Sané (Bayern) – Havertz (Chelsea).
A Nemzetek Ligájában a spanyoloktól kapott két évvel ezelőtti hatos élénken élhet a keretből többek emlékeiben is, a visszavágás reménye alighanem pluszenergiákat szabadít fel. A németek a vb-selejtezőben csak egyszer, még Joachim Löw irányítása mellett kaptak ki, ezt leszámítva kilenc sikerrel teljesítették a sorozatot, és magabiztosan nyerték a J csoportot. Más kérdés, hogy nyáron és kora ősszel a Nemzetek Ligájában – ezúttal is köszönjük – már egyáltalán nem tűntek sebezhetetlennek Flick fiai.
FIFA-világranglista: 11. hely
Eddigi világbajnoki szereplések: 19
Legjobb szereplés: világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014)
Japán
Ugyan először csak 1998-ban jutottak ki a világbajnokságra, azóta elképzelhetetlen a torna a japánok nélkül, sorozatban (és így összességében is) a hetedik részvételükre készülnek. Az együttes érdekes sormintát követ, hiszen 1998-ban három vereséggel az utolsó lett, majd nyolcaddöntőzött, aztán egy ponttal lett utolsó, majd megint nyolcaddöntőzött, és ismét csak egy ponttal lett utolsó, mielőtt nyolcaddöntőzött. Mindez nem sok jóval kecsegtet Minamino Takumiéknak Katarban.
A kispadon ülő Mojiraszu Hadzsime 2018 augusztusa óta irányítja a válogatottat, 57 meccsen 2,2-es pontátlagnak megfelelő teljesítményt nyújt a csapattal 39 győzelmet, nyolc döntetlent és csupán 10 vereséget számlálva. Játékos-pályafutása egy az egyben a japán futball felemelkedésével haladt együtt, ott volt a J-League indulásakor, majd alapembere volt az eddigi utolsó olyan válogatottnak, amely nem jutott ki a mundiálra. Az 1998-as csapatnak már nem volt tagja, az élet szövetségi kapitányként kompenzálja.
A világranglista 24. helyén álló együttes számára sima volt a kvalifikáció, csupán Szaúd-Arábia előzte meg a csoportban. Érdekesség, hogyha csak az első félidők eredménye számított volna, akkor simán élen is végeznek –kérdés, Katarban képesek lesznek-e változtatni ezen, vagy az ellenfeleik már készülhetnek is a hajrában eldöntött és megnyert meccsekre velük szemben.
Meglepetésként említhető az előzetesen kezdőcsatárnak várt Oszako Juja mellett, az Union Berlin középpályásának, Haragucsi Genki, valamint a Celtickel a Bajnokok Ligájában is meggyőző teljesítmény nyújtó Hatate Reao kihagyása is. A védelemben Josida Maja, illetve, ha egészséges, Tomijaszu Takehiro, a középpályán és a támadószekcióban a Kubo Takefusza, Kamada Daicsi kettős játszhat főszerepet.
A lehetséges alapcsapat a…
Gonda Suicsi (Simizu S-Pulse) – Szakai Hiroki (Urava Red Diamonds), Tomijaszu Takehiro (Arsenal), Josida Maja (Schalke), Nagatomo Juto (FC Tokió) – Endo Vataru (Stuttgart), Tanaka Ao (Fortuna Düsseldorf) – Morita Hidemasza (Sporting), Kamada Daicsi (Eintracht Frankfurt), Kubo Takefusza (Real Sociedad) – Minamino Takumi (Monaco).
FIFA-világranglista: 24. hely
Eddigi világbajnoki szereplések: 6
Legjobb szereplés: nyolcaddöntő (2002, 2010, 2018)
Costa Rica
Régi ismerősként köszönthetjük a mezőnyben Costa Ricát, a 2014-es világbajnokság meglepetéscsapata azonban közel sem könnyű kvalifikációs sorozatot tud a háta mögött. Luis Fernando Suárez fiai pocsékul kezdték a selejtezőt, aztán az utolsó hét meccsükön huszáros hajrát kivágva hat győzelemmel és egy döntetlennel csak megcsípték az interkontinentális playoffhelyet Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok mögött, majd a pótselejtezőn legyűrték Új-Zéland legjobbjait.
Döbbenetesnek tűnik, de a közép-amerikaiak immár hatodszor szerepelnek a mundiál végjátékában, először 1990-ben kvalifikáltak a tornára, a legemlékezetesebb szereplésük pedig egyértelműen a már emlegetett 2014-es volt, amikor is Uruguayt, Olaszországot és Angliát megelőzve megnyerték a D csoportot, ezzel pedig hazaküldték a végső győzelemre is esélyesnek gondolt két európai válogatottat. A menetelésnek a hollandok vetettek véget a negyeddöntőben – tizenegyespárbaj után, így Costa Rica veretlenül búcsúzott a brazíliai vb-től.
Ami a jelent illeti: a csapat magját rutinos korábbi vb-hősök adják még most is, úgymint a PSG-ben védő Keylor Navas, az egykori arsenalos csodatini, a pótselejtezőt eldöntő Joel Campbell, illetve Celso Borges vagy Bryan Ruiz. A jelenleg 146 válogatottságnál járó Ruiz Katarban búcsúzik a válogatottól, ami neki és a társaknak is extra motivációt jelenthet.
Costa Rica a selejtezőben többnyire 4–2–3–1-es alapformációban futballozott, ami sokszor 4–4–1–1-es átmenettel párosult védekezésben. Ilyenkor a szélsők visszazárnak a védelem mögé, a csapat pedig területet szűkítve kettős láncban zárja a pálya utolsó harmadát. Egyértelmű, hogy Suárez számára a stabil hátsó alakzat a legfontosabb, a várható kezdője pedig:
Navas (PSG) – Fuller (Herediano), Calvo (Konyaspor), Duarte (al-Vehda), Oviedo (Real Salt Lake) – Tejeda (Herediano), Borges (Alajuelense) – G. Torres (Herediano), Campbell (León), Bennette (Sunderland) – Contreras (Herediano).
FIFA-világranglista: 31. hely
Eddigi világbajnoki szereplések: 5
Legjobb szereplés: negyeddöntő (2014)”
Címlap fotó: Spanyolország–Németország-labdarúgó-mérkőzés Spanyolországban Sevillában 2020. november 17-én. Fotó: Daniel Gonzales Acuna/picture alliance via Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.