„„Azt, hogy egy újságírónak miről mi a véleménye, azt nem velem kell szembesíteni. Ön ír egy cikket, önnek meg más a véleménye. Sajtószabadság. Számtalan cikket olvasok, amivel nem értek egyet. Nem gondolom úgy, hogy sértve kellene éreznem magamat, ilyen a szabadság” – válaszolta Gulyás Gergely, amikor a kormányinfón felvetettük neki, hogy a kormánypárti médiabirodalomban egyre-másra oroszpárti üzeneteket lehet olvasni.
Az Origo például több száz más médium mellett a KESMA alá tartozik, ami azért alakulhatott meg 2018-ban, mert egy kormányhatározat nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy létrejöhessen. Akkoriban a kormánybarát médiatulajdonosok több tízmilliárd forint értékben ajánlották fel cégeiket a KESMA számára. Az Origo az elmúlt hónapokban olyan címekben számolt be a háborúról, mint hogy:
-
„Harmadik világháborút akar Zelenszkij?”
-
„Így fenyegeti Zelenszkij a világot”
-
„Drámai fordulat: Ukrajna támadást indított Oroszország ellen”
Utóbbi akkor jelent meg, amikor az ukrán hadsereg épp az oroszok által elfoglalt Herszont próbálta visszaszerezni (azóta sikerült is). Az Origo ezzel egy az egyben Vlagyimir Putyin üzeneteit közvetítette, mintha a megszállt területek Oroszország részét képeznék. A cikkből egyáltalán nem derül ki, hogy Herszon amúgy Ukrajnában van, és az sem, hogy hogyan kerültek oda orosz katonák.
Miután Gulyás a sajtószabadsággal védekezett, teljes tévedésnek nevezte azt is, hogy a 2018-as rendeleten keresztül éppen a kormány tett volna azért, hogy ilyen üzenetek keringjenek a nyilvánosságban.
„Ezek létező sajtótermékek voltak. Az, hogy emögött egyébként alapítvány áll, vagy egyesület, vagy három egyesület, az egy technikai kérdés.”
Mégis: mi a véleménye arról, hogy a nemzetstratégiai jelentőségűnek tartott média-összeolvadásból oroszpárti narratíva lett a háborúban? – kérdeztük Gulyást, aki azt mondta, „a kettőnek egymáshoz semmi köze nincsen”, és a kormány egyetlen újság tartalmát sem befolyásolja.
A miniszter újabb kérdésre hülyeségnek nevezte, ami az Origón jelent meg, hogy Ukrajna megtámadta volna Oroszországot. De szerinte ezek a cikkek semennyire nem függnek össze azzal, hogy olyan helyen jelennek meg, amik a kormány jóváhagyásával működhetnek olyan formában, ahogy működnek.
Kérdeztük Herszon visszafoglalásáról is, mire Gulyás hősiesnek nevezte az ukránok küzdelmét, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett. Elismerte, hogy nyugati fegyverszállítmányok nélkül nehezen tudna az ukrán hadsereg területeket visszafoglalni az oroszoktól.
Ennek ellenére szerinte nem kell felülvizsgálni a kormány álláspontját, ami ellenzi a fegyverszállításokat. Orbán Viktor korábban azt mondta, „a fegyverszállítás nem vezet eredményre”, nemrég pedig békefórumnak nevezte a Türk Tanácsot, szembeállítva az EU-val, ami a fegyverszállítások révén is egyre inkább részesévé válik a háborúnak.
Gulyás szerint egyrészt Magyarország legfeljebb Kárpátalján keresztül szállíthatna fegyvereket, márpedig Kárpátalját nem támadják az oroszok, amit akár úgy is értelmezhetünk, hogy a kormánynak igaza volt. Másrészt a történet szerinte azzal a vitával kezdődött, hogy Ukrajna milyen katonai tömbhöz tartozzon, és előbb-utóbb fel kell tenni azt a kérdést is, hogy jól járt-e azzal, hogy egyes országok NATO-tagként akarták látni, és nem egyeztek meg még a háború előtt Oroszországgal.
Idő híján nem tudtunk több kérdést feltenni ebben a témában. Viszont érdeklődtünk Kovács Zoltán államtitkárról, aki október végén épp a diáktüntetés perceiben posztolta azt, hogy „tűrünk, amikor kell, és visszaütünk, amikor lehet”. Gulyás szerint semmilyen összefüggés nincs a két dolog között.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
