„Olyan megoldás nincs, ami ne fájna Ukrajnának, az országnak pedig valószínűleg bele kell nyugodnia legalább a Donbász elvesztésébe – nyilatkozta lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
November 11-én, pénteken az ukrán hadsereg először lépett Herszon területére a város márciusi orosz megszállása óta. Ez türelmes, gondosan megtervezett katonai lépések betetőzése, amelyek júliusban kezdődtek, amikor az ukrán erők újonnan beszerzett amerikai HIMARS rakétarendszerekkel megtámadták azokat a kulcsfontosságú hidakat, amelyek összekötik a Herszonban és környékén lévő orosz erőket a keleti és déli utánpótlási vonalaikkal.
Október elején történt ezek közül is talán a legfontosabb, amikor a Krím félszigetet az orosz szárazföldi területekkel összekötő Kercsi hídon robbanás történt, és nagyjából ezzel egy időben követtek el sikeres merényletet Darja Dugina, Alekszandr Dugin Kreml-közeli politikai gondolkodó lánya ellen.
Ami viszont ekkor történt, az kifejezetten érdekes. Október 5-én a The New York Times hasábjain arról lehetett olvasni, hogy az Egyesült Államok az ukránokat sejti a merénylet mögött.
Az Egyesült Államok felemás sikerrel sürgette Ukrajnát, hogy osszon meg többet háborús terveiről. A háború elején az amerikai tisztviselők elismerték, hogy gyakran többet tudnak az orosz tervekről, mint Kijev szándékairól
– írták a cikkben.
Október 31-én az amerikai kormányzat nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szaklapja, a Foreign Affairs közölt esszét Az ukrajnai háború tárgyalásokkal fog véget érni címmel.
Minél jobban teljesítenek az ukrán erők a csatatéren, annál nehezebb a tárgyalásos megegyezés, akkor is, ha Ukrajna előnyére válik, hogy kedvező pozícióból tárgyalhat
– olvasható az esszében.
„A nagy amerikai lapok sokszor üzenőfalként szolgálnak az amerikai vezetés részéről az ukránok felé” – nyilatkozta lapunknak Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A szakértő kiemelte: bár a háttérfolyamatokra nem látunk rá, diplomáciai forrásai szerint mind amerikai, mind brit irányból jelezték már, hogy katonailag Ukrajna nem érhet el ennél többet, emiatt a tárgyalásos megoldás felé próbálják terelni a konfliktust.
William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR igazgatója november 14-én, hétfőn Ankarában tárgyalt, és Burns nem sokkal később már meg is üzente Kijevnek: szó sincs arról, hogy az ukránok háta mögött tárgyalnának.
Demkó Attila szerint viszont valójában ez történhetett. Kiemelte:
Nariskin egyébként sem volt az ukrajnai invázió legnagyobb támogatói között, így jelzésértékű, hogy őt küldte a török fővárosba az orosz vezetés, ami szintén a tárgyalások irányába mutathat.
A szakértő elmondta: bár az amerikaiak nyíltan nem gyakorolhatnak nyomást Ukrajnára, bőven vannak eszközeik arra, amivel kikényszeríthetik, hogy az ország vezetése az amerikai irányvonalat kövesse. Diplomáciai források szerint az amerikaiak már belemennének olyan megállapodásba, amelynek része, hogy Ukrajna területeket veszít.
Az amerikaiak alkuban gondolkodnak
– mondta Demkó Attila, aki hozzátette: az ukránok részéről ehhez kellhet egy kemény tél, valamint az, hogy beismerjék, katonai szempontból nem tudnak többet elérni.
Bár Herszon városának visszafoglalása ukrán részről nagy győzelem, az oroszoknak pedig kétségtelenül presztízsveszteség, a kivonulás mögött logisztikai motivációk is lehetnek, hiszen a Dnyeper sokkal jobban védhető vonal, főleg úgy, hogy fölrobbantották a fontos hidakat.
Demkó Attila elmondta: bár kétségtelen az információhiány, a Herszonból történő csapatkivonás is a megegyezés felé mutathat, aminek részenként az oroszok legalább a Donbász és a Krím félsziget fölötti ellenőrzést akarják megkaparintani.
Olyan megoldás nincs, ami ne fájna Ukrajnának
– mutatott rá a szakértő, aki szerint az amerikai irányvonal is erre próbálja terelni a Zelenszkij-adminisztrációt.
Fontos kiemelni azt is, hogy a területekről való lemondás nagyon nehéz lenne ukrán részről, azonban erre is lehet olyan formális megoldásokat találni, amelyek mérsékelhetik a politikai presztízsveszteséget.
Demkó Attila hozzátette: volt példa hasonlóra a kilencvenes évek Balkán-háborújában is, ahol Banja Luka környékén a horvátok és a bosnyákok részben az amerikaiakkal folytatott konzultációk miatt álltak meg, és a megegyezés alapján végül Bosznia-Hercegovina 49 százalékát megkapták a szerbek, ahol most a föderális állam Republika Srpska része működik Milorad Dodik vezetésével.
A szakértő viszont fölhívta rá a figyelmet, hogy Ukrajna erősebb és fontosabb állam, mint Bosznia-Hercegovina, és egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy amerikai báb lenne. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy az ország az Egyesült Államok segítsége nélkül valószínűleg egy-két hónap alatt elveszítette volna a háborút, a segítségnek pedig a politikában általában ára van.”
Címlap fotó: Celestino Arce / NurPhoto / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
