„A brit kormány semmiféle olyan kereskedelmi megállapodásra nem törekszik az Európai Unióval, amelynek értelmében uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie – mondta hétfőn Rishi Sunak brit miniszterelnök. Sunak a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán beszélt arról, hogy az ő vezetése alatt Nagy-Britannia egyetlen területen sem létesít az EU-val olyan kapcsolatot, amelynek ára az, hogy a brit kormánynak uniós előírásokhoz kellene tartania magát.
A brit kormányt kevesebb, mint egy hónapja vezető Sunak a kijelentésével a Sunday Times konzervatív brit lap cikkére reagált. A lap magas beosztású brit kormányilletékesekre hivatkozva azt írta, hogy a brit kormány a kétoldalú kereskedelmet terhelő akadályok lebontására hasonló megállapodást kötne az EU-val, mint Svájc kötött annak idején. A cikk óriási felzúdulás követte a kormányzó Konzervatív Párt Brexitet támogató képviselői között.
Svájcnak ugyanis hozzáférése van az EU egységes belső piacához, de ezért cserébe engedélyezi az emberek kétoldalú szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez. Pontosan ez az a két elem, amelyről az alsóházi tory frakció meghatározó keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban. Sunak pedig maga is a Brexit lelkes támogatói között volt.
Egybehangzó hétfői brit sajtóbeszámolók szerint a Brexitpárti frakciócsoport több befolyásos tagja figyelmeztette Sunakot, hogy semmiféle olyan egyezséget nem tartanának elfogadhatónak az EU-val, amelynek fejében Nagy-Britanniában ismét uniós jogszabályokat vagy szabályozásokat kellene érvényesíteni.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott. A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, így megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások kötetlen kétoldalú mozgásának automatikus szabadságjoga is.
Rishi Sunak miniszterelnök a CBI-kongresszus hétfői napján, a hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva egyértelműen cáfolta, hogy kormánya bármilyen célból – például a szakképzett külföldi munkaerő könnyebb nagy-britanniai munkavállalása végett – uniós jogszabályok érvényesítését előíró egyezségre törekedne az EU-val. „Én is a Brexitre voksoltam, hiszek a Brexitben, tudom, hogy a Brexit hatalmas előnyöket és lehetőségeket kínál az országnak” – fogalmazott a brit kormányfő.
Közvetlenül Sunak felszólalása előtt Tony Danker, a CBI vezérigazgatója azonban éppen a gazdasági bevándorlás könnyítésére szólította fel a kormányt, kijelentve: a bevándorlás korlátozása a brit gazdaság növekedését akadályozó tényezők egyike. Danker szerint a brit gazdaság hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik, miközben nincs elég brit munkavállaló az üres állások betöltésére, és a hazai munkaerő szakképzettsége sem felel meg az igényeknek. Azt pedig irreális elképzelésnek nevezte, hogy a hiányzó munkaerőt automatizálással pótolni lehet.
A Brexit után bevezetett szigorú bevándorlási szabályok enyhítését a brit gazdaság több más szereplője is követelte a kormánytól az utóbbi időben. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) legutóbbi éves kongresszusán felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett. (MTI)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
