„Először fordult elő Angliában és Walesben, hogy a lakosság kevesebb mint fele vallotta magát kereszténynek – ez derül ki a legutóbbi népszámlálások során feltett kérdésekre adott válaszokból. Jelentősen megnőtt ezzel szemben azoknak a száma, akik nem tartják magukat vallásosnak.
A modern társadalmak vallási változásait tanulmányozó társadalomtudós, David Voas professzor szerint a változás részben az idősebb korosztályok kihalásával magyarázható, illetve azzal, hogy az is változott, mit is jelent tulajdonképpen vallásosnak lenni.
„Különösen a fiatalabbak kezdik nagyon gyorsan elfogadni, hogy jó azt mondani, hogy nincs vallásuk. Lehet, hogy tíz évvel ezelőtt még vallásosnak mondták volna magukat, de ma már nem” – mondja a professzor.
David Voas szerint a kereszténységgel való azonosulást Európában sokan nem tartják szükségesnek, mivel a kereszténység jórészt a kultúrában gyökerezik. A nem keresztény hátterű fiatalabb generációk számára azonban a vallásosként való azonosulás a kulturális identitáshoz kapcsolódik. Más szóval, ha valaki muszlim vagy hindu kultúrájú Európában, könnyebben azonosítja magát vallásosnak, mint a keresztény kulturális hátterű emberek.
David Voas: „A vallás és az erkölcs között nincs szoros összefüggés”
A vallásosság hanyatlásának folyamata évtizedek óta az egész kontinensen megfigyelhető. Voas professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs szoros összefüggés erkölcs és vallás között.
David Voas szerint a vallás jelentőségének hanyatlását Európában jól példázzák például a politikai pártok nevei: a „keresztény” szó egyre kevesebb párt nevében szerepel a XX. századhoz képest. Csakúgy, mint az emberek között, a vallás egyre kevésbé van jelen a politikai szférában, a tendencia pedig minden bizonnyal folytatódik.”
Címlap fotó: Bodnar Boglarka/MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
