„Egy új kutatásban azt mérik fel, miként is beszélnek az egyes, emberekkel élő papagájok, s mitől függ a szószátyárságuk.
A legtöbb állat számára a hangadás nem tanult folyamat, ebből azonban kivételt képeznek a papagájok. E madarak a színpompás tollaikon túl pont azért is oly népszerű kedvencek, mert képesek beszélni, vagy más, a környezetükben gyakran hallott hangot utánozni. Ez egészen egyértelművé teszi, hogy a papagáj utánzás útján tanul.
Egy amerikai kutatócsoport a papagájok beszélgetésének részleteire volt kíváncsi, például arra, hogy vajon miféle eltérések vannak az egyes fajok közt, van-e eltérés a madár neme szerint, hogyan változik a madár „szókincse” az életkora szerint. Ehhez a vizsgálathoz a lehető legnagyobb adatbázisra volt szükség, amit civil kutatók bevonásával lehetett csak megszerezni. Papagájtartókhoz intézett kérésükben az egyes emberek által személyesen ismert (családi kedvenc) papagáj szókincsét és beszélgetési szokásait mérték fel. Az így kapott adatbázisban 73 papagájféle faj mintegy 900 egyeddel képviseltette magát, ez pedig már elég nagy tömeg volt ahhoz, hogy következtetéseket lehessen belőle levonni.
Mire is jutottak?
Fontos tényező volt a papagáj faja. Nem meglepő módon a közismerten rendkívül okos jákópapagáj (Psittacus erithacus) volt a listavezető, e faj volt képes a legtöbb szó elsajátítására, egyedenként átlag 60 szót ismertek és használtak. Őket az amazon-papagájok, a kakaduk, az arák követték, e fajok 20-30 szót vagy kifejezést ismertek. A nimfapapagájok és a Fischer törpepapagájok is remek tanulónak bizonyultak, ám e fajok, a többséggel ellentétben nem egyedi szavakat, hanem inkább több szóból álló kifejezéseket tanultak meg.
Az nagyjából mindegy volt, melyik nemhez tartozik a madár, az életkor pedig annyiban számított, hogy a madarak egészen felnőtté válásukig bővítették szókincsüket, utána viszont stagnáltak, azaz egy 55 éves madár nem tudott több szót, mint egy 5 éves. A hullámos papagájnál számított a nem, e faj hímjeinek átlagosan nagyobb szókincse volt, és a szürkehátú verébpapagájnál egyedül a hím volt beszédes, a sárgafejű amazonnál pedig a tojó tanult meg több szót.
Kiderült, hogy a madarak nemcsak elsajátították az emberi beszéd egységeit, hanem az esetek 89 százalékában megfelelő kontextusban is használták, vagyis nemcsak magát a szót vagy kifejezést mondogatták, hanem ezt akkor tették, amikor helyénvaló volt.
Habár a kutatók most összefoglalták az eddigi adatokból megtudott részleteket, a kutatás nem zárult le, a felmérésbe továbbra is lehet csatlakozni egy (angol nyelvű) kérdőív kitöltésével.„
Címlap fotó: PIXABAY
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
