„Az elmúlt tizenkét év stabilitása véget ért a bankvilágban. Először a világjárvány, most pedig az infláció és a háború rázta fel a szektort. A változásoknak lesznek nyertesei és vesztesei. Itt is érvényes Darwin evolúcióelmélete, mely szerint csak a legrátermettebb, a változásokhoz legjobban alkalmazkodó egyedek maradhatnak életben. Nem fest túl jó képet, hogy csak a bankok 15 százaléka tud választ adni a jövő kihívásaira – derül ki a McKinsey idei globális tanulmányából. A tanulmány szerzői egy magyar bankot állítottak követendő példaként.
A McKinsey tanácsadó cég tanulmánya megvizsgálta, mely bankok teljesítenek a legjobban, és mely szereplőknek nincs helye a szektorban. Az elemzők megállapították, hogy a gazdaság lassulásával a bankok közötti teljesítménybeli különbségek egyre nyilvánvalóbbá válnak:
Amíg 2021 és 2025 között a várható globális banki bevételnövekedés 80 százalékát a feltörekvő országok – Ázsia, Kína, Latin-Amerika –, illetve az Egyesült Államok teheti zsebre, addig az európai bankok átlagos tőkearányos megtérülése 6 százalék alá csökkenhet 2026-ra.
Sokkos állapotban a bankok
A bankok számára 2022 a sokkok és a növekvő bizonytalanság éve volt. A tanulmány öt fő sokkot azonosított:
- Makrogazdasági sokk: elsősorban az infláción és az egyre inkább közeledő recesszión keresztül hat, előbbire a központi bankok szigorítással reagálnak.
- Eszközérték-sokk: Ilyen például a kínai ingatlanpiac meredek visszaesése és a kriptodevizák körüli zavarok.
- Energia- és élelmiszerellátási sokk: az ukrajnai háború az ország területén kívül is milliók megélhetését sodorta veszélybe
- Ellátási lánc sokkok: ez a világjárvány idején kezdődött, és még mindig zavarja a globális piacokat.
- Tehetségsokk: a járvány alatt az emberek munkahelyet váltottak, elkezdtek otthonról dolgozni, sok esetben elhagyták a munkaerőpiacot, és nem tértek vissza.
A tanulmány rámutat, hogy a bankok erőteljes bevételnövekedéssel lábaltak ki a Covid-válságból, ugyanakkor a tőkearányos megtérülésük jóval a 2008 előtti szint alatt van. A bankok mindössze felének magasabb a tőkearányos megtérülése a tőkeköltségénél, és 50 százalékuk értéket rombol a tulajdonosok számára.
A szervezet 35 százalékra teszi azon bankok arányát, amelyek ugyan értéket teremtenek, de az üzleti modelljük alapján erre tartósan nem képesek. Mindössze a bankok 15 százaléka működik ideálisan – derül ki a tanulmányból. A tanácsadó cég arra is rávilágít, hogy mindössze csak a bankok 15 százalékának van hosszú távú, a kihívásokra választ adó terve.
Magyar bank a legjobbak között
A tanulmány szerint a bankoknak főként két területre kell koncentrálniuk, ha nyertesen akarnak kikerülni a turbulens gazdasági helyzetből: fejleszteni kell az ellenálló képességet, és már most el kell kezdeni felkészülni a jövőre. A tanácsadó cég szerint ebben kiemelkedően teljesít egy magyar bank is, mégpedig az OTP.
Európában az egyik legjobban teljesítő bank az elmúlt évtizedben a magyarországi OTP volt, amelynek a P/B-értékeltsége folyamatosan magasabb volt, mint a régió bankjainak átlaga. Kiválóan teljesített a banki szolgáltatásokon kívüli ajánlatok és a fizetési alkalmazáson keresztüli új bevételi források megteremtésében, miközben terjeszkedett egész Közép-Európában
– állítják példának a magyar bankot a szerzők.”
Címlap fotó: Bodnár Patrícia / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
