„A 2023-as év a teljes bizonytalanság éve lesz a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint, viszont van néhány javaslatuk a kormány számára, ami csökkentheti az energiafüggőséget.
A 2022-es év az önkormányzatok és a kormány közti érdemi tárgyalások nélkül ér véget – így értékelte Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a nyár óta eltelt időszakot. Most azt szeretnék, hogy az önkormányzati feladatellátás finanszírozhatósága érdekében üljenek asztalhoz az energiaügyi miniszterrel, ugyanis egyre több település képtelen kifizetni az energiaszámláit. Ez a bizonytalan állapot tervezhetetlenné teszi a falvak és egyes városok jövő évi költségvetését. Első lépésben arra kellene választ kapniuk, hogy miként finanszírozzák a közszolgáltatások energiafelhasználását.
A MÖSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy a központi költségvetésnek közel 2000 milliárdos többletbevétele keletkezett (1000 milliárd csak az áfából), ez tehát lehetőséget teremt arra, hogy támogatáshoz juthasson az önkormányzati szektor.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a 2023-as év a teljes bizonytalanság éve lesz,
mivel február 15-éig be kell terjeszteni a helyi költségvetéseket, de az ismert energiaárak miatt ezeket még előkészíteni sem lehet – fogalmazott Gödöllő polgármestere.
Azzal, hogy Magyarország is elfogadta a nagyvállalatok globális minimumadójáról szóló uniós javaslatot, a kormányzat kimondta azt is, hogy marad az iparűzési adó – emelte ki Karácsony Gergely főpolgármester. Azt javasolta a kormányzatnak, hogy a helyreállítási alap visszatérítendő forrásait is hívja le, ezt a hitelkeretet pedig teljes mértékben az ország energiarendszerének átalakítására fordítsák, azaz az orosz gázfüggőség csökkentésére és a zöldenergiába történő beruházásra. A főpolgármester szerint ezekből a forrásokból az önkormányzatoknak is részesülniük kell, hogy ebből fizethessék a közszolgáltatásokhoz szükséges energia megújítását.
A főpolgármester a MÖSZ társelnökeként azt is javasolja a kormánynak, hogy a jövő évtől az önkormányzatok által befizetett szolidaritási hozzájárulásból leírhassák azokat a beruházási költségeiket, melyek az energiahatékonyságot szolgálják.
Ez éves szinten közel 200 milliárd forintot jelent összesen, ebből a főváros 55 milliárdos fejlesztési összeggel veszi ki a részét. A fővárosnak számos elképzelése van arról, hogy hogyan lehetne több zöldenergiát hasznosítani a távhőben vagy akár a közösségi közlekedésben.
Karácsony Gergely az Energetikai Kerekasztal-tárgyalások egyik legfontosabb megállapítását ismertetve azt mondta, hogy arra kell felkészülni, hogy az energiaárak sohasem fognak már visszatérni arra a szintre, ahol a válság előtti időben voltak, ezért ezzel kell a kormánynak és az önkormányzatoknak is kalkulálniuk jövőre.”
Címlap fotó: Karácsony Gergely 2022. február 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
