„Melegrekorddal köszöntött be az új év Magyarországon, Sellyén már 1-jén 18,9 fokot mértek, ami 1,4 fokkal haladja meg a tavalyi főnyedi csúcsértéket. Április közepe, vége felé szoktunk ilyen hőmérsékletet tapasztalni itthon – mondta az Indexnek Németh Lajos meteorológus, aki azt is elárulta lapunknak, hogy vágyálom marad-e a havas tél.
„Már az új év első napjaiban két időjárási rekord dőlt meg Magyarországon. Nemcsak szokatlanul meleg napokkal kezdődött 2023, hanem az is figyelemre méltó, hogy egy meteorológiailag kis területen belül 15 fokos hőmérséklet-különbséget ritkán lehet tapasztalni” – kezdte Németh Lajos.
Míg a hőmérséklet az ország déli, délnyugati részein megközelítette a 19 fokot január 1-jén, addig az északkeleti határszélen 3 fokot mutattak a hőmérők.
Európa legnagyobb részén az enyhe léghullámok győzedelmeskedtek, a sarkvidéki levegő visszaszorult egészen a Skandináv-félsziget északi vidékeire és Északkelet-Európára. A hosszabb távú előrejelzések is azt mutatják, hogy január közepéig tartós lehűlésre, az igazi tél bekövetkeztére – amikor elő kell venni a szánkót vagy a hólapátot – nem lehet számítani
– részletezte a meteorológus.
Régebben a −20 fok sem volt ritka januárban
Az Országos Meteorológiai Szolgálat úgynevezett kontrollált adatbázisának 1901-es létrejötte óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet hazánkban. A 2022-es esztendő az átlagosnál melegebb volt, de a szakértő szerint idén sem változik ez a tendencia. A hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint a leghidegebb nap a hónapban január 19-e lehet Budapestet nézve, +2 fokos nappali és −2 fokos éjszakai hőmérséklettel, ugyanakkor a prognózisoknál figyelembe kell venni, hogy minél távolabbi időpontra szólnak, annál nagyobb benne a bizonytalansági faktor.
Németh Lajos megjegyezte, hogy az év első hónapjában nem volt nálunk kirívó a –20 fok alatti hideg sem:
2003-ban Zabaron −31,9 fokot mértek, hasonló hidegre azelőtt több mint 60 évvel, 1942-ben volt példa, amikor Baján −34,1 fokra esett le a hőmérséklet január 24-én. Az adatok alapján az 1962–1963-as volt a legkeményebb, leghosszabb tél hazánkban.
„Ahhoz, hogy véget érjen a mostani évszakban a szokatlanul enyhe időszak, váratlan időjárási fordulatnak kellene bekövetkeznie, ahogy Észak-Európában volt mindössze négy napig” – elevenítette fel a meteorológus
a december második felében Finnországban, Norvégiában, sőt Skócia középső részén is dúló hóviharokat.
Németh Lajos elmondása szerint ezek szokatlan időjárási események voltak, a tendencia azt mutatja, hogy ritkán fordulnak elő havazások, ugyanis kontinensünkön az évszakok egyre melegebbek.
„Az Európa időjárását is befolyásoló Atlanti-óceán hőmérséklete 1-2 fokkal magasabb a sokévi átlaghoz képest – mivel az elmúlt néhány évtized hőtöbbletét elraktározta –, ez hőerőgépként pumpálja az enyhe léghullámokat a kontinens belső területei felé, emiatt nem számolok azzal, hogy a január meghozza az igazi telet.
Márpedig a 120 éven át rögzített évi középhőmérsékleti átlagokból egyértelműen látszik, hogy az év leghidegebb hónapja a január, ebből adódóan nem túl jók idén a kilátások az igazi télre
– magyarázta a meteorológus.
Utazni kell, ha havat akarunk látni
Magyarországon az országos átlagban az elmúlt negyven évben 15-ről 11 napra csökkent a havas napok száma, a kutatások szerint ez a folyamat folytatódik az elkövetkezendő két évtizedben. A gyors felmelegedés az 1990-es években indult be, a 2000-es évek elejétől fogva egyre inkább az a tendencia, hogy ritkábbak az olyan napok, amikor egybefüggő hótakaró borítja az országot.
Európában 2050-re az lehet az általános, ha lesz is hó, az azonnal elolvad, és a hóhatár 1500 méter felett lesz
– fejtette ki a meteorológus, majd hozzátette: ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy minden tél enyhe lesz, előfordulhat, hogy időnként bizonyos ciklonok hatására lesz egy-egy valódi telünk. A szakértő megemlítette, hogy ennek gyümölcsöseinkre nézve is negatív következményei lehetnek, ugyanis a kártevők könnyebben átvészelik az enyhébb időszakot. A megemelkedett hőmérséklet kedvező hozadéka ugyanakkor, hogy kevesebbet kell fűtenünk.
Többször volt már meleg telünk
A magyarországi időjárási feljegyzésekből is kitűnik, hogy volt már meleg tél itthon, például írták már, hogy a „Duna nem látott jeget, vagy a méhek zümmögtek februárban”, de az éghajlati modelleken egyértelműen látszik, hogy a felmelegedés nem időszakos, hanem folyamatos – ismertette a meteorológus.
A Kárpát-medence térségébe a fagyos időjárás november végén szokott megérkezni, ami kisebb hullámzással eltart egészen márciusig. Februárban egyre hosszabbak a nappalok, magasabb napállás mellett ha ki is alakul a hideg téli idő, az már csupán 1-2 hétig tart, szemben a november végén kezdődő zimankóval.
„Ebben az évszázadban nagyon ritkán alakult úgy az időjárás, hogy a havas napok száma megfelelt a sokévi átlagnak, és a meteorológia ezáltal valóban téli jegyeket hordozott magában. Ez a tendencia a következő évtizedekben nemcsak folytatódik, hanem erősödik is.
Lassacskán feleslegessé válik a hóeke, a sószóró gép vagy a hólapát Magyarországon
– emelte ki Németh Lajos.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
