„Január elsejére virradóan a magyar-horvát határátkelőknél szolgáló útlevélkezelők távoztak munkahelyeikről. Horvátország ettől a naptól csatlakozott az euróövezethez, valamint a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. Állampolgárai szabad mozgásának elősegítése mellett a tagállamok haderőinek határon belüli forgalmát is igyekszik egyszerűsíteni az Európai Unió.
Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket.
A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. Az idén január 1-től 27 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
Állampolgárai és az áruk szabad mozgásának mintájára a tagállamok hadseregeinek uniós határon belüli „forgalmának” megkönnyítése az EU fontos célkitűzésévé vált az utóbbi egy évtizedben. Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája részeként hivatalosan 2017. december 11-én jött létre az úgynevezett Állandó Strukturált Együttműködés (Permanent Structured Cooperation – PESCO), melyben Dánia és Málta kivételével az összes uniós tagállam hadserege részt vesz.
A PESCO egyik projektje a katonai Schengennek is hívott Katonai Mobilitás (Military Mobility – MM). Az Európai Unió Tanácsa a következőképp definiálja a projektet saját honlapján: „egy olyan politikai-stratégiai platform, amelynek célja egyszerűsíteni és szabványosítani a határokon átnyúló katonai szállításokra vonatkozó nemzeti eljárásokat. A projekt lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors mozgatását az EU egészében, történjen az közúton, vasúton, tengeri vagy légi úton.”
A Katonai Mobilitásnak jelenleg hazánk mellett további 23 európai uniós ország a tagja: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország (megfigyelői státusszal), Hollandia (projektkoordinátor), Horvátország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.
Az EU különleges engedélyével 2021-ben az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia is a projekt résztvevője lett, míg az Egyesült Királyság csatlakozási kérelmét tavaly novemberben fogadta el az Európai Unió Tanácsa. Újabb jelentkező az Észak Atlanti Szerződés (NATO) egyik legerősebb tagja, Törökország, melynek belépésére Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával egyidőben kerülhet sor.”
Címlap fotó: honvedelem.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
