„Az állat nőstényei rendelkeznek a hím ivarszervre hasonlító, ginoszóma nevű nyúlvánnyal, a hímek pedig a nőstények testüregét utánozták le.
Egy brazil, barlangokban élő pár milliméteres fatetű (Neotrogla) különleges nemi szerv- és szerepcseréjét néhány éve fedezték fel, az állatkák tüzetes vizsgálata rámutatott, a nőstények péniszjellegű szervvel rendelkeznek. Ez volt az első ilyen alkalom, hogy efféle, használatában is a hím ivarszervre hasonlító álpéniszt fedezzenek fel, amely párzás közben hosszú időre rabul is ejti a hímet, amelynek testébe behatolt.
A kutatók most mikro-CT képalkotás segítségével vizsgálták meg, miként is működik a nőstények „elcserélt” ivarszerve, s azt is feltárták, hogyan alakulhatott ki. Azonosítani tudták azokat az izmokat, amelyekkel a ginoszómát mozgatni tudták a fatetvek, s az is kiderült, hogy a rovar rokonai is rendelkeznek e szerv primitív változatával, amelyet azonban nem lehetett mozgatni. A kutatók szerint ezeknek az izmoknak a megjelenése tette lehetővé, hogy a kis rovar átalakítsa nemi szerepeit.
A különös, felcserélt ivari szerepeket és szerveket már néhány éve felfedezték. A képen a pirosas színű, hajlott nyúlvány a nőstények ginoszómája. Ha párzáskor a két fatetűt erőszakkal megpróbálják szétválasztani, a hím teste szó szerint kettészakad ott, ahol a ginoszóma behatolt. Ezzel a nőstények gyakorlatilag menekülésre képtelenné tették a velük párzó hímeket, amely csak akkor szabadul, ha a nőstény visszahúzta a ginoszómáját.
A fatetvek különféle fajainak hímjei általában nem rendelkeznek pénisszel, az ivarsejtek átadása puszta érintkezés útján zajlik. A nőstények testében külön kamrácskák állnak rendelkezésre, amelyben az egyes párzások során kapott ivarsejteket tárolják, s e kamrák egyébként csak enyhén ívelt fedele egyes fajoknál apró csövecskévé alakult. A kutatók szerint ez képezhette az alapját a ginoszómának.
E fajok esetében (ahogy ez az ízeltlábúak világában elég gyakori) a hímek az ivarsejteken felül igencsak tápláló anyagokat is átadnak a nőstényeknek nászajándék gyanánt – ez alapesetben azt biztosítja, hogy a peterakáskor egy jól táplált anya egészséges petéi termékenyülnek meg. Mivel a nőstények érdeke, hogy e tápláló anyagból minél többet kapjanak, az ivarszerv-módosulás talán épp azért alakult ki, hogy így stimulálva a hímeket minél nagyobb adag legyen a nászajándék.”
Címlap fotó: WIKIMEDIA COMMONS
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
