„Olyan strucctojásokat fedeztek fel, amelyeket egy tűzrakóhoz való közelségük alapján bizonyosan elfogyasztottak a korabeliek.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/61_zpn5S-gQ” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63cfb8debd7a8″ _fw_coder=”aggressive” __fw_editor_shortcodes_id=”eb61593dea5ba7ed46e9712998743c7c”][/merimag_video]
Több mint 4000 éves strucctujásokat találtak Izraelben, egy ősi tűzrakó közelében – számol be a BBC. A nyolc lelet a Negev-sivatagban került elő, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a lelőhely sivatagi nomádok táborhelye volt. Lauren Davis, az ásatás vezetője kiemelte: kőeszközöket és edénytöredékeket is feltártak, de a tojások számítanak a legizgalmasabb felfedezésnek.
A struccok egészen a 19. századig gyakorinak számítottak a térségben, a régióban korábban is rábukkantak hasonló leletekre különböző periódusokra datálható lelőhelyeken. A röpképtelen madarak tojása igen tápláló, egyetlen darab tápértéke nagyjából 25 tyúktojáséval ér fel. A héjakat a környéken nemcsak élelemként, hanem temetkezési edényként, dísztárgyként és vízhordásra is használták.
„Érdekes, hogy míg a strucctojások nem ritkák az ásatásokon, addig a nagy madár csontjai nem kerülnek elő” – nyilatkozta Amir Gorzalczany, az IAA munkatársa. A szakértő szerint ez arra utalhat, hogy az ősi időkben az emberek elkerülték a struccokkal való megküzdést, és beérték a tojásokkal.
A tűzhöz való közelség azt sugallja, hogy a most felfedezett tojásokat elfogyasztották – hogy pontosan milyen módon, azt lehetetlen megállapítani. Bár a héjak összetörtek, a homokkal való gyors betemetődés, valamint a száraz klíma hozzájárult konzerválódásukhoz.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
