„Az ukrajnai háború 342. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.
Tízszeresére nőtt a hamis bombafenyegetések száma Oroszországban
Csaknem tízszeresen meghaladták tavaly az előző öt év átlagát a hamis bombafenyegetések címen regisztrált bűncselekmények száma Oroszországban – derül ki az orosz legfőbb ügyészség statisztikai, információs és elemző portálján kedden közölt adatokból.
Amíg az ilyen bűncselekmények – az orosz büntető törvénykönyv 207. cikke szerint a „terrorcselekményről való tudatosan hamis bejelentések” – száma 2020-ban még csak 2404, 2021-ben pedig 3018 volt, addig tavaly már 23 247-re emelkedett
– írja az RBK című gazdasági szaklap.
A hamis bombafenyegetések száma az orosz régiók közül az Ukrajnával határos Kurszk megyében ugrott meg leginkább, ahol tavaly 475 ilyen bűncselekmény történt, szemben az egy évvel korábbi 21-gyel. Pszkov megyében 2022-ben 269 esetet regisztráltak, 2021-ben pedig csak nyolcat.
Az orosz legfőbb ügyészség összesítése szerint 2022-ben tíz büntetőügyből átlagosan nyolcat vádlottak hiányában felfüggesztettek. A büntető törvénykönyv értelmében hamis bombafenyegetésért tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A fenyegetések többsége az RBK szerint az ukrajnai konfliktussal áll kapcsolatban, zömük Ukrajnából érkezik.
A lap informátora, a bűnüldöző szervek egy meg nem nevezett munkatársa rámutatott, hogy a műszaki eszközök lehetővé teszik annak a régiónak az azonosítását, ahonnan a hívás érkezett. A forrás szerint az üzenetek rendszerint hamis hívószámról és IP-címről futnak be.
Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának
Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, ami már nem elhanyagolható szám – közölte kedden Sébastien Lecornu védelmi miniszter.
A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.
Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.
Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.
Demkó Attila: Valószínűtlen Ukrajna győzelme Donbaszban (videó)
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője volt az Ultrahang egyik legutóbbi adásának vendége. Király Tamás műsorvezető többek között Bahmut elfoglalásáról, a harckocsik szállításáról, a geopolitikai átrendeződésekről, valamint az orosz és az ukrán hadsereg állapotáról kérdezte a szakértőt – írja a Mandiner.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/R9WJjVD4MhE” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63e01d42a955b” __fw_editor_shortcodes_id=”f9e70f4f575c2c5ddd3488f68d5d0511″ _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]
A Transznyefty kész kazah kőolajat szállítani Németországba a Barátság vezetéken
A Transznyefyt készen áll arra, hogy februárban megkezdje 20 ezer tonna kazah olaj tranzitját Németországba a Barátság vezetéken keresztül –jelentette kedden a TASZSZ orosz hírügynökség a vállalatra hivatkozva.
A Transznyefty orosz csővezeték-társaság közölte, hogy szerződést kötött kőolaj-tranzitszállításról Kazahsztánnal a Barátság kőolajvezetéken. Az útvonalvezetési utasítások is elkészültek.
Korábban Bolat Akcsulakov kazah energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az orosz fél támogatja a kazah olaj tranzitját a Barátság vezetéken keresztül Németországba.
Ukrán nyelvi ombudsman: Be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az ukrán felsőoktatásban
Az ukrán nyelvnek védelmet kell kapnia az ország valamennyi felsőoktatási intézményében, ezért be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az egyetemeken és a főiskolákon – vélekedett Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az ukrán ötös csatorna egyik keddi műsorában.
Az ombudsman hozzátette, hogy levelében kérte a rektori szövetséget és az oktatási minisztériumot, hogy minősítsék „tabunak” az orosz nyelvet a felsőoktatásban.
A biztos ezt azzal kapcsolatban mondta:
a Kijev–Mohila akadémia vezetése a napokban megtiltotta az orosz nyelv használatát az intézmény falain belül.
Az új normát az intézmény belső szabályzatában írták elő, amelyet január 27-én fogadtak el. Az intézményben már régóta ukrán nyelven zajlik az oktatás, az új rendelkezés viszont az egymás közötti beszélgetést érinti és egyaránt vonatkozik a tanárokra, a diákokra és az akadémiai adminisztráció dolgozóira.
Szerhij Kvit, az akadémia elnöke a BBC-nek ugyanakkor azt mondta, hogy az orosz nyelvhasználatért nem jár büntetés, és senki sem fogja külön figyelni az emberek közötti kommunikáció nyelvét.
A balti államok és Lengyelország további támogatásukról biztosították Ukrajnát
További támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei keddi lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban.
Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.
Ha lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának
– hangoztatta Rau.
Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának
– tette hozzá.
A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.
A négy külügyminiszter mindemellett borúlátónak mutatkozott az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat illetően, amelyeket a három balti állam nemrég beszűkített. Landsbergis szerint sok esetben nincs is értelme, hogy európai fővárosokban orosz nagykövet legyen. A litván tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem egy diplomáciai intézményről, hanem időközben már egy „propaganda-intézményről” lehet beszélni, amely szerinte háborús bűncselekményeket igyekszik elpalástolni és „népirtó-törekvéseket” segít elő.
Görögország nem szállít Leopard harckocsikat Ukrajnának
Görögország nem szállít Leopard 2-es típusú harckocsikat Ukrajnának – közölte kedden Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő tokiói látogatásán.
Abból az egyszerű okból nem adunk Leopard 2-eseket, hogy teljességgel elengedhetetlenek a védelmi stratégiánk szempontjából – jelentette ki a görög miniszterelnök, akit a japán sajtó mellett az ERT görög közszolgálati televízió is idézett. Emlékeztetett arra, hogy ismét kiéleződött Athén és Ankara viszonya a Földközi-tenger keleti medencéjében több lakott és lakatlan sziget hovatartozását illetően.
Bár Görögország rendelkezik Europában a legnagyobb Leopard-harckocsi állománnyal – a Leopard 2-es típusból 350 darabbal, a Leopard 1-esből pedig 500-zal -, nem válik meg egytől sem, mert fenyegetve érzi magát a szintén NATO-tagállam Törökországtól.
Törökország és Görögország között régóta feszültséget kelt a migráció, tengeri határaik, a kölcsönös légtérsértések, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázkincs kiaknázásának lehetősége.
Egy Donyec-medencei település elfoglalását jelentette be az orosz katonai szóvivő
Egy Donyecktől mintegy hatvan kilométerre délkeletre fekvő település elfoglalásáról tett bejelentést kedden az orosz katonai szóvivő.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz déli hadseregcsoport önkéntes rohamcsapatai légi és tüzérségi támogatás mellett „felszabadították” Blahodatne községet. A település elfoglalását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is tényként közölte.
Ezen a frontszakaszon a tájékoztatás szerint mintegy ötven ukrán katona esett el, valamint egy francia Caesar önjáró löveg, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarack és egy Mszta-B önjáró tarack vált működésképtelenné. A donyecki régió déli részén, Vuhledar környékén az ukrán erők az orosz tábornok szerint több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, két kisteherautót, valamint két tüzérségi raktárt veszítettek.
Több mint kilencezer alkalmatlannak minősített besorozott térhetett haza Oroszországba
Igor Krasznov orosz főügyész kedden arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy több mint kilencezer szabálytalanul mozgósított, egyebek között az egészségi állapota miatt alkalmatlannak minősített besorozott térhetett haza. Krasznov elmondta, hogy a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás rávilágított, hogy módosítani kell a katonai nyilvántartás rendszerét Oroszországban.
Kuleba: Ukrajna több mint százhúsz nyugati harckocsira számít a közeljövőben
Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján.
A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is
– fejtette ki a tárcavezető. Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.
Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának. Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.
Putyin szövetségese üzent
A nyugati szankciókon élcelődik Telegram-oldalán Dimitrij Medvegyev, mint írja:
az ellenséges országok nem merik bevallani, hogy a szankcióik csúfos kudarcot vallottak. Nem működnek
– idézte a Mandiner.
Azzal folytatja, hogy az „ipari termékek és fogyasztási cikkek túlnyomó többségét saját, orosz gyártmányúakra cseréltük, a hiányzó termékeket pedig ázsiai márkákra. Működik a párhuzamos import is, amelyből ugyanazokat a nyugati márkákat kapjuk, és a tulajdonosaik nem kapnak érte semmit”.
Tehát ugyanaz a helyzet, mint mindig: az amerikaiak pénzt keresnek a megalázott Európán.
„Tehát ugyanaz a helyzet, mint mindig: az amerikaiak pénzt keresnek a megalázott Európán. Már csak a szellemi tulajdonuk felhasználására vonatkozó szabályok elfogadása van hátra” – folytatta.
Engedélyek és jogdíjfizetés nélkül. Többek között ez lesz a mi megtorló szankciónk a tulajdonjogaikat illetően. A filmektől az ipari szoftverekig mindenre. Köszönet egyébként azoknak is, akik különböző programokat dolgoztak ki drága szellemi termékeik licencmentes felhasználására. Röviden, kalózkodnak személyes használatra…
– írta egy trollface-szel zárva bejegyzését.
Downing Street: Nagy-Britannia nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának
Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne „praktikus” a kiképzési idő hosszúsága miatt – közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője.
A Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának. Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit.
A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása
– tette hozzá a Downing Street szóvivője.
A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról.
Szaakasvili intenzív osztályra került
Intenzív osztályra szállították a bebörtönzött Miheil Szaakasvili volt grúz államfőt, mivel rosszabbodott az állapota – közölte szóvivője és politikai szövetségese, Giorgi Saladze kedden a televízióban.
Szaakasvili, aki nyugatbarát reformerként 2004 és 2013 között vezette a kaukázusi volt szovjet köztársaságot, hatalommal való visszaélés címén kiszabott hatéves börtönbüntetését tölti. Támogatói szerint az ellenzéki politikust politikai okokból ítélték el.
A volt elnököt kezelő orvosok úgy ítélték meg, hogy jelentősen romlott az állapota, amióta 2021-ben börtönbe került, ahol több éhségsztrájkot is folytatott.
Több északi ország szakmai szervezete kilép a Nemzetközi Újságíró Szövetségből
Finnország, Norvégia, Dánia és Izland újságíró szervezete is kilép a Nemzetközi Újságíró Szövetségből (IFJ), ennek okaként pedig a szervezetben folyó „erkölcsileg romboló” tevékenységet és az Ukrajna megszállt területein az orosz állami sajtónak dolgozók tagságának fenntartását nevezték meg – közölte a finn tagság kedden.
A négy északi ország újságíró szervezetei szerint az IFJ-t hosszú ideje antidemokratikus gyakorlatok és etikátlan pénzügyek jellemzik, és azt is kifogásolták, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország állami médiájának újságírói továbbra is a szövetség tagjai lehetnek.
A nemzetközi szervezet – mely 146 ország mintegy 600 ezer újságíróját tömöríti – mindezt visszautasítja, és az állításokat igaztalan, kártékony rágalomnak nevezte. Közölték, hogy a szervezet Végrehajtó Bizottsága hivatalos eljárást kezdeményezett az orosz újságírói szervezet tagságának felfüggesztésére és kizárására, valamint hangsúlyozták, hogy a kiadásokat évente felülvizsgálják.
Hanne Aho, a finn újságírói szakszervezet elnöke a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy évek óta próbálják felhívni a figyelmet a szövetségen belüli problémákra. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az IFJ szó nélkül tűrte, amikor az Oroszországi Újságírói Szövetség regionális szakmai szervezeteket hozott létre Ukrajna megszállt területein.
Közlésük szerint a IFJ semmilyen politikai nézőpont felé nem hajlik – így elutasítja az antidemokratikus működésre és korrupcióra utaló vádakat -, sokkal inkább „az emberi jogok védelmében tett kollektív cselekvést” ösztönzi.
Az IFJ irányelveit a kongresszus demokratikusan jelöli ki, a végrehajtásért pedig a megválasztott Végrehajtó Bizottság alatt lévő Titkárság felel
– írják.
Ukrán katonai szóvivő: több mint negyven összecsapás volt Bahmutnál
A Donyeck megyei Bahmut városánál az elmúlt nap során 42 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között – közölte kedden Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A szóvivő kifejtette, hogy Bahmut továbbra is az orosz erők támadásainak egyik fő célpontja.
A városnál levő ukrán állásokat hétfőn 197-szer ágyúzták, és 42 fegyveres összeütközés volt a térségben. Szavai szerint 277 orosz katona vesztette életét, 258 sebesült meg a harcokban.
Cserevatij kiemelte, hogy Bahmutba rendszeresen szállítanak felszerelést és lőszert az ukrán katonáknak. Elmondta még, hogy Donyeck megyében, Liman térségében is „igyekeznek az oroszok magukhoz ragadni a kezdeményezést”.
A Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar város fölötti ellenőrzés elvesztését múlt szerdán ismerte el az ukrán katonai vezetés.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy egy helyi lakos meghalt, egy megsérült a régiót ért hétfői orosz támadások következtében Vovcsanszk településen. Hozzátette, hogy hétfőn az orosz erők ágyúzták még Kupjanszk, Sztrilecsa és Dvoricsna településeket is.
Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők nehéztüzérséggel mintegy tíz lövedéket lőttek ki Nyikopol térségére.
A támadásban senki sem sérült meg, de három családi házban, és egy villamosvezetéken károk keletkeztek.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy a megszállás alatt álló Luhanszk városában az oroszok tábori kórházat rendeztek be két szülőotthonban.
Az ellenség továbbra is súlyos veszteségeket szenved, és további polgári egészségügyi létesítményeket vesz igénybe a sebesült orosz megszállók elhelyezésére
– mutatott rá a vezérkar. Hozzátette:
amiatt, hogy két szülőotthont is tábori kórházként használnak, most Luhanszkban csak a megyei perinatális központban lehet szüléseket lebonyolítani, ott azonban katasztrofális a helyhiány.
A vezérkar közlése szerint az elmúlt nap során mintegy 850 orosz katona hal meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 127 500-at.
Kedden kora délutánig háromszor volt légi riadó Ukrajna egész területén, az első és harmadik félórán keresztül, a második 15 percig tartott – jelentette az Ukrainszka Pravda hírportál.
A fehérorosz határnál gyakorlatoznak az ukránok
Fehéroroszország elleni csatározásra készülnek ukrán katonák, ezért az ország határához közel kezdtek gyakorlatozásba – írja a Mandiner.
Ki kardot ránt, kard által vész el. Lelkileg és fizikálisan is készek vagyunk a harcra. Várunk
– nyilatkozta az Al Jazeera csatornának egy ukrán katona.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/HrJxQ_M3bRU” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63e01d42a955b” __fw_editor_shortcodes_id=”0605e15b92c5e380fef3db20045f829a” _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]
Kreml: Porosenko, Merkel és Hollande félrevezetésnek szánta a minszki megállapodásokat
A volt ukrán, német és francia vezető megerősítette, hogy Kijevnek az erőszakos megoldásra való felkészítését fedezendő írta alá a minszki megállapodásokat, ezért az orosz elnök „mindent abszolút helyesen tett” az Ukrajna elleni invázió elrendelésével – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a BBC brit közszolgálati televízióban hétfőn bemutatott Putin vs the West című dokumentumfilmjében ismételten elismerte, hogy a 2015-ben aláírt, az ukrajnai békés rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások lehetővé tették az ukrán hadsereg megreformálását és egy nemzetközi koalíció létrehozását Oroszország ellen. Angela Merkel volt német kancellár a Die Zeit hetilapnak nyilatkozva decemberben elismerte: a megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Később hasonló szellemben nyilatkozott Francois Hollande francia exelnök is.
Tudjuk, hogy mind Porosenko, mind pedig Merkel és Hollande megerősítette, hogy számukra, vagyis Ukrajna, Franciaország és Németország számára a minszki megállapodás-csomag nem volt egyéb egy paravánnál, amellyel azt a szándékukat álcázták, hogy Ukrajnát felkészítsék a Donyec-medencei probléma erőszakos megoldására. Ez ismét alátámasztja, hogy Putyin abszolút helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy a Donyec-medencében élő emberek megmentése érdekében elindítja a különleges hadműveletet
– mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Moszkva a Donyec-medencének nyújtott orosz katonai segítség lehetőségét már nyolc évvel az invázió kezdete előtt is fontolóra vette-e.
Nem, ez a kérdés nem merült el. Természetesen figyelemmel kísértük, ami Ukrajnában történik, és láttuk Ukrajna folyamatos militarizálódását, láttuk arra való készülődését, hogy megpróbálja erőszakkal megoldani a Donyec-medence problémáját, ami természetesen azonnal megszüntette volna a minszki megállapodások létét, amelyek mára már a feledés homályába merültek
– mondta Peszkov.
Gitanas Nauseda litván elnöknek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy a Nyugat lépjen át bizonyos „vörös vonalakat”, és bocsásson harci repülőgépeket Ukrajna rendelkezésére, Peszkov kijelentette:
Látjuk a balti országok, Lengyelország képviselőinek nagyon-nagyon agresszív hozzáállását. Ők nyilvánvalóan készek mindent megtenni, hogy kiprovokálják a konfrontáció további erősödését, valószínűleg nem sokat törődve a következményekkel.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen körülmények között az európai folyamatok motorját jelentő nagy országok vezetői nem ellensúlyozzák az ilyen „szélsőséges hajlamokat”. Közölte, hogy Oroszország számításba veszi azt a lehetőséget, hogy a kollektív Nyugat országainak részessége a konfliktusban tovább növekedhet, ám, mint mondta, „ez nem segít megváltoztatni az események menetét.”
Litván elnök: át kell lépni bizonyos „vörös vonalakat”
A litván elnök szerint a Nyugatnak át kellene lépnie bizonyos „vörös vonalakat”, és harci repülőgépeket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátani.
Gitanas Nauseda egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy a vadászgépek biztosítása „elengedhetetlen katonai segítség” Ukrajna számára Oroszországgal szemben.
A háború mostani kritikus pillanatában, amikor már küszöbön áll a fordulat, fontos, hogy késlekedés nélkül cselekedjünk
– fogalmazott a litván elnök.
Kijev korábban több alkalommal kérte a nyugati országokat, hogy szállítsanak neki harci repülőgépeket. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök mindeddig elutasította ezt a kérést, bár Franciaország az elvi lehetőségtől nem zárkózott el.
Nauseda rámutatott, hogy több, korábban meghúzott vörös vonalat már átléptek. A háború tavaly februári kirobbanása után Németország kezdetben határozottan állította, hogy kizárólag golyóálló mellényeket, sisakokat és más védelmi felszereléseket hajlandó küldeni Ukrajnának, fegyvereket semmiképp. Hasonlóan egykor tabunak számított annak lehetőségéről beszélni, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz – fejtette ki a litván elnök.
Németország az utóbbi hónapokban számos, Ukrajnát támogató fegyverszállítmányt jelentett be, legutóbb Olaf Scholz január végén közölte, hogy Berlin Leopard 2 harckocsikat küld Kijevnek. Az EU pedig júniusban tagjelölti státuszt adott Ukrajnának.
Reagáltak az ukránok a horvát elnök Krímmel kapcsolatos megjegyzésére
Bírálta az ukrán külügyminisztérium kedden a horvát elnök megjegyzését arra vonatkozóan, hogy a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része –adta hírül a Mandiner.
Elfogadhatatlannak tartjuk Zoran Milanovic horvát államfő kijelentését, amellyel gyakorlatilag kétségbe vonta Ukrajna területi integritását
– írta Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésében. Hozzátette: kíváncsi arra, hogy vajon ilyen retorikával államfővé választották-e volna Milanovicot az 1990-es évek végén, amikor Horvátország éppen azzal küzdött, hogy megőrizze államiságát.
Zelenszkij üzent
Oroszország megkezdte a „nagy bosszút” azért, hogy Ukrajna ellenállt az inváziójának – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az orosz erők fokozatos győzelmeket könyvelhettek el országa keleti részén. Zelenszkij hetek óta figyelmeztet arra, hogy Moszkva fokozni kívánja az Ukrajna elleni támadását, miután mintegy két hónapja gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a délen és keleten húzódó frontvonalon – írja a Mandiner.
Újabb ukrán követelés
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Ukrajna kétszáz F–16-os vadászgéppel hatékonyan lecserélhetné a régi szovjet technikát és meg tudná védeni légterét az ellenséges behatolásokkal szemben – írja a Portfolio.
A szóvivő szerint azért kell ilyen sok repülőgép, mert Ukrajna légtere a legnagyobb Európában, emellett összesen 40 olyan légibázis működik Oroszország területén, amely veszélyt jelent az országukra.
Le vagyunk maradva technológia tekintetében. Komoly a szükséglet. Öt harcászati repülődandárt kell létrehoznunk
– mondta Ihnat.
Nőni fog az orosz GDP
Az IMF szerint 2023-ban növekedni fog az orosz GDP, összességében 0,3 százalékkal, míg 2024-ben a növekedés 2,1 százalékos lehet majd. Mindez azt jelenti, hogy a szankciós politika megbukott.
A brit hírszerzés jelentése
Az elmúlt napokban az oroszok összevontabb támadásokat hajtanak végre Pavlovka és Ugledár környékén. A két település 50 kilométerre található Donyecktól – húzza alá a brit hírszerzés jelentése. Ezzel a cél az lehet, hogy az ukrán erőket megosszák, és eltereljék Bahmut környékéről, amely az orosz offenzíva egyik legfőbb célja jelenleg. A britek szerint komoly az esély arra, hogy az oroszok ebben a térségben további hadisikereket fognak elérni.
Fehéroroszországban törzsvezetési gyakorlat kezdődött közösen az orosz erőkkel
Törzsvezetési gyakorlat kezdődött Fehéroroszországban, amelynek keretében az orosz és a fehérorosz regionális csapatok egyesített parancsnoksága a két ország biztonságának szavatolása érdekében teendő döntéshozatalt gyakorolja egy héten át – közölte kedden a minszki védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a kiképzés része a két ország szeptemberben Oroszországban tartandó közös hadgyakorlata előkészítésének.
A két ország katonai részlegeinek képviselői az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján a csapatok alkalmazásának közös tervezésén fognak munkálkodni. A fehérorosz hadsereg tájékoztatása szerint a közös művelet a két állam katonai parancsnokságának együttműködését hivatott javítani, ami a következő lépcsőfoka az idei Szövetség Pajzsa 2023 kódnevű hadgyakorlat előkészítésének, amelyet szeptemberben tartanak Oroszországban.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő tavaly október 10-én bejelentette, hogy a Moszkvával kötött megállapodások keretében megkezdődik az összevont regionális csapatok megteremtése, amelynek alapját fehérorosz katonák alkotják majd. Minszk október közepén közölte, hogy az orosz katonák első szerelvényei megérkeztek a köztársaságba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lukasenkával a fehérorosz fővárosban december 19-én folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy Moszkva és Minszk folytatja a közös gyakorlatokat és más harci kiképzési tevékenységeket, a többi között a regionális csapatok keretei között. Január elején a fehérorosz védelmi minisztérium beszámolt arról, folytatják ezeknek a csapatoknak a megerősítését, egyben felkészítését arra, hogy végrehajtsák a két szövetséges állam védelmét szolgáló feladatokat.
Horvát bírálat az ukrajnai fegyvertámogatás miatt
Zoran Milanović, Horvátország elnöke bírálta a nyugati országokat, amiért harckocsikat és más fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Milanović Zágrábban újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy
ellenzi bármilyen halálos fegyver küldését Kijevbe,
és azzal érvelt, hogy az ukrajnai fegyverellátás csak meghosszabbítja a háborút. A horvát elnök szerint a Krím – amit Oroszország 2014-ben elfoglalt és annektált – soha többé nem lesz Ukrajna része.
Hónapokat várhatnak az ukránok a brit tankokra
Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy az Ukrajnának adományozott harckocsik a nyár folyamán megérkeznek a frontvonalra. Nagy-Britannia igazán büszke lehet arra, hogy a világ élére állt Ukrajna támogatásában és az orosz agresszióval szembeni fellépésben – mondta Rishi Sunak miniszterelnök.
Brazília nem szállít lőszert az Ukrajnának ígért német Gepardokhoz
Brazília nem szállít lőszert azokhoz a német önjáró légvédelmi ágyúkhoz, melyeket Németország ígért nemrég Ukrajnának – közölte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Olaf Scholz német kancellárral történt találkozója után.
Brazília nem érdekelt abban, hogy továbbadja a lőszert az ukrajnai háborúban való felhasználásra – mondta Lula a Scholzcal tarott közös sajtótájékoztatón helyi idő szerint hétfőn a brazil fővárosban.
Olaf Scholz vasárnap este érkezett Brazíliába, négynapos dél-amerikai útja utolsó állomására.
Brazília a béke országa. Ezért nem akar semmiféle, még közvetett részvételt sem a háborúban
– tette hozzá Lula.
Németország már áprilisban, nem sokkal az ukrajnai orosz invázió elindulása után Brazíliához fordult lőszerekért a Gepardok számára. Lula azonban most elzárkózott a kérés teljesítésétől.
A sajtótájékoztatón a brazil elnök arról is beszélt, hogy minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást szeretne a Mercosur dél-amerikai kereskedelmi szövetség és az Európai Unió (EU) között. Scholz hangsúlyozta, mindkét fél érdekelt a szerződésben.
A Mercosur államai – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – 1999 óta tárgyalnak a kereskedelmi megállapodásról az EU-val. Az elvi megállapodás már 2019-ben megszületett, maradt azonban még néhány nyitott kérdés, különösen az Amazonas-vidék jobb védelmével kapcsolatban.
Olaf Scholz bejelentette, hogy ősszel újrakezdik a német–brazil kormányzati konzultációkat, melyek 2015-ben kezdődtek, majd Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök ideje alatt abbamaradtak.
A német kancellár támogatásáról biztosította Lulát a január 8-i brazíliavárosi eseményekkel kapcsolatban, amikor Bolsonaro hívei lerohanták a kormányépületeket, mert nem fogadták el a választási vereséget.
A demokratáknak szorosan össze kell tartaniuk
– mondta Scholz, hozzátéve, hogy a zavargások
arra emlékeztetnek, hogy mindent meg kell tennünk a demokrácia védelmében.
ORFK: csaknem nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán–magyar határszakaszon 4134-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3497-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 101 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 75 ember – köztük 23 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.
Drónhadsereget fejleszt Ukrajna
Az ukrán hadsereg 2023-ban közel 550 millió dollárt költ drónokra, és már 16 szállítási szerződést írtak alá ukrán gyártókkal – közölte Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Ukrajna eddig is jelentős mennyiségű drónt kapott partnereitől, de Kijev most a hazai gyártás fellendítésére törekszik, hogy saját drónhadsereget hozzon létre.
Jelentős hiány az ukrán energiaellátásban
Az ukrán állami energiaszolgáltató, az Ukrenergo szerint jelentős hiány van az ország energiarendszerében az orosz rakétatámadások okozta károk miatt. Ukrajna energiarendszere túlélt 13 rakétatámadást és 15 dróncsapást az oroszok részéről, amelyek jelentős károkat okoztak a nagyfeszültségű létesítményekben és az erőművekben – közölte a vállalat.
Orosz ostrom alatt Bakhmut és Vuhledar
Az oroszok folytatták a támadásokat a keleti Bakhmut és Donyeck városok közelében. Moszkva csapatai már hónapok óta ostromolják a Donbaszban fekvő Bakhmutot, de az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a megszállók újabb erőfeszítéseket tettek a Donyeck várostól 30 mérföldre délnyugatra fekvő Vuhledar falu körül, hogy teret nyerjenek.
A helyzet Bakhmutban és Vuhledarban nagyon nehéz, mindkét terület és a donyecki régió más részei folyamatos orosz támadásoknak vannak kitéve – mondta Zelenszkij elnök. Vuhledar közel van a déli Zaporizzsjai front elágazásához, és mindkét fél számára stratégiai pontnak számít, de továbbra is az ukránok kezében van, annak ellenére, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője ennek ellenkezőjét állítja.
Tengeralattjárót is kértek az ukránok
A Kreml újfent figyelmeztetett, hogy a további nyugati fegyverszállítás Ukrajnának csak a konfliktus jelentős eszkalációjához vezet, Kijev „egyre több és több fegyvert követel, miközben a NATO-országok egyre inkább közvetlenül is belekeverednek a konfliktusba” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, miután Andrij Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes felszólította Németországot, hogy küldjön hazájának egy tengeralattjárót. (The Guardian)
Orosz tábornok: titkos kísérleteket folytattak az amerikaiak ukrán katonákon
Ukrán katonák is célcsoportját alkották az Ukrajnában végrehajtott HIV-fertőzéssel kapcsolatos amerikai kísérleteknek – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfő sajtótájékoztatóján.
Kirillov szerint az orosz erőknek a „különleges hadművelet” során több mint 20 ezer dokumentumot sikerült lefoglalniuk, valamint összegyűjtötték a szemtanúk és az amerikai katonai-biológiai programok résztvevőinek vallomását. A tábornok azt mondta, hogy ezek az anyagok megerősítik: a Pentagon célja az volt, hogy biológiai fegyverkomponenseket hozzon létre, és azokat Ukrajna és más, Oroszországgal szomszédos államok lakosságán tesztelje.
A nemzetközi jog szempontjából legvitatottabb kutatásokat az Egyesült Államok a nemzeti területén kívül hajtja végre. Erre jelentenek példát a HIV-fertőzéssel kapcsolatos kísérletek, amelyeket 2019 óta végeztek amerikai szakemberek Ukrajnában
– mondta a Kirillov.
Dánia ágyúkat küld az ukránoknak
Dánia az összes Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának – jelentette be hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök a dél-ukrajnai Odessza városában tett látogatásán.
„Átadjuk mind a 19 Caesar típusú önjáró lövegünket” – mondta a dán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a skandináv ország addig támogatja Ukrajnát fegyverzettel, humanitárius segítséggel, illetve ukrán katonák kiképzésével, amíg azt szükségesnek tartja.
Biden rossz hírt közölt az ukránokkal
Az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának – közölte Joe Biden elnök hétfőn.
Az elnök Baltimore-ban egy építőipari eseményről távozva újságírói kérdésre válaszolva beszélt erről, és azt is közölte, hogy ellátogat Lengyelországba. Az út tervezett időpontjáról nem beszélt.”
Címlap fotó: Ukrán katona pihen, mielőtt a frontra indul csapatával a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. január 28-án Forrás: MTI/AP Fotós: Andriy Dubcsak
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
