„Történelmi szinten a hazai foglalkoztatás, ennek ellenére időről időre előkerülnek „leleplező” cikkek, amelyek hatásvadász módon megfogalmazva negatív munkaerőpiaci fordulatot jeleznek előre, és azt kívánják sugallani, hogy a KSH „trükközik” a foglalkoztatási adatokkal – világít rá elemzésében a Makronóm Intézet.
Az elmúlt hetekben több olyan elemzés is napvilágot látott, többek közt a Portfolio hasábjain, amelyben munkaerőpiaci fordulatról írnak, azaz hogy emelkedő trendben van a munkanélküliség, és 4 százalék fölé ugrott.
A Makronóm Intézet szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is 4 százalék alatti, amit az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai hivatalának módszertana is megerősít. Rámutatnak, hogy 2022 decemberében 230,3 ezer főn állt az álláskeresők száma, ami 3,3 ezerrel kisebb, mint a novemberi adat, és 8,4 ezer fővel kevesebb, mint a megelőző év szintje.
Ha megtörtént volna az úgynevezett munkaerőpiaci fordulat, az álláskeresők számának is emelkednie kellett volna, nem csökkennie, illetve a nyári hónapokkal összevetve stagnálnia.
– érvel a gazdaságkutató szervezet.
Hat hónapja történelmi csúcsot dönt, azaz meghaladja a 4,7 milliót a foglalkoztatottság, miközben az álláskeresők száma soha nem volt még ilyen alacsony – jelentette ki korábban Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzése szerint a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő alá süllyedt. Az adatok azt mutatják, hogy az intenzív munkaerő-kereslet miatt az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé.
2023 januárjában a regisztrált álláskeresők száma is mélypontra esett vissza, mindössze 246,6 ezer főre, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő.
A Makronóm anyaga kiemeli, hogy a pandémia jelentős változást hozott a munkaerőpiaci viszonyokban is, miközben az, természetéből adódóan, lassabban reagál a hirtelen fordulatokra, és hónapról hónapra alkalmazkodik az aktuális helyzethez. A járvány és a korlátozó intézkedések ugyanakkor földcsuszamlásszerű folyamatokat indítottak el hazánkban is, és mind a gazdaságpolitikai döntéshozók, mind a közvélemény és a szakértők részéről megjelent az elvárás, hogy a KSH havi foglalkoztatási adatokat közöljön, hogy az érintettek minél hamarabb tudjanak érdemben reagálni a változásokra.
Történelmi eredmény
A Makronóm Intézet kiemeli, hogy a legmegbízhatóbb statisztika továbbra is a háromhavi mozgóátlag, míg a havi adatközlésből csak óvatosan szabad következtetéseket levonni. Ezek az adatok ugyanis a negyedéves felmérések mintájának csak a harmadát teszik ki, amely így az alacsonyabb mintaelemszám miatt egyben kisebb megbízhatóságot jelent. A KSH tehát továbbra is a nemzetközi módszertannak teljes mértékben megfelelve készíti a munkaerőpiaci statisztikákat, az elvárások viszont mindeközben megváltoztak, így helyesen kell értelmezni a rendelkezésre álló adatokat annak érdekében, hogy hiteles képet kaphassunk a hazai foglalkoztatottságról.
A KSH egyébként az úgynevezett modellbecsléssel igyekszik javítani az adatok minőségén, vagyis hosszabb idősort vagy szezonális hatásokat vesz figyelembe, hogy többletinformációkhoz jusson, ezzel pedig tágabb kontextusba tudja helyezni a munkaerőpiacon lejátszódó folyamatokat is. Így rajzolódik ki az adatokból, hogy a 15–64 éves népesség körében mért 74,5 százalékos foglalkoztatási rátával Magyarország a 2010 előtti sereghajtó pozícióból a 7. helyre lépett előre az uniós tagállami foglalkoztatási rangsorban, miközben hetedik hónapja van 4,7 millió fő fölött a foglalkoztatottak száma, ami pedig történelmi eredmény – ismertette a Makronóm Intézet.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
