„Egy önkéntes mentőorvos dokumentumfilmet készített zászlóalja munkájának hátborzongató mindennapjairól a kelet-ukrajnai frontzónában. A konfliktus közepéből akart cenzúrázatlan képet adni, hogy ráébressze a világot a valóságra. A Berlinalén állva tapsolt a közönség.
A legmegrázóbb képeket nem mutathatják a televíziók. A nemzetközi hírtévék szerkesztési alapelvei kerülendőnek tartják holttestek, vérző sebesültek, emberi maradványok és az erőszak naturális, direkt ábrázolását. A televíziós tudósítások szövege, narrációja tartalmában bár hiteles, amennyiben a valóságot tényszerűen elmondja a riporter, kimondja a riportalany, de a videó például egy robbantás után a romokat mutatja, a szétszakadt emberi testeket soha.
Jevhen Titarenko filmrendező, aki 2014 óta tagja egy önkéntes egészségügyi zászlóaljnak, a Berlinaléra időzített világpremieren elmondta, hogy a nézők számára nehéz lehet a Keleti front című filmje, de szerinte az előbb vázolt okok miatt elengedhetetlen a valóság bemutatásához az iszonyatos, de valós képek mutatása.
Titarenko együttműködött a veterán orosz filmrendezővel, Vitalij Manszkijjal, aki olyan filmekből ismert, mint a Nap alatt és a Putyin tanúi, aki felszólalt az ukrajnai orosz invázió ellen, és aki rágalmazás miatt felkerült a Kreml körözési listájára. Mansky tapasztalt szeme segített a filmet úgy alakítani, hogy az a szélesebb közönségnek is tetszett, mondta Titarenko.
A Berlinalén vetített film nagy része azt mutatja be, ahogy a mentősök a frontzóna harcterein emberfeletti küzdelmet vívnak már azzal is, hogy eljussanak a sebesültekhez, akiket ott a helyszínen vagy a járműben a kórház felé tartva azonnal műteni kell. Közben rájuk is záporoznak a lövedékek.
Az egyik jelenetben egy súlyosan sebesült katonával sietnek keresztül az úttorlaszokon a mentőautójukkal, és közben beszélnek hozzá, hogy tartson ki.
