„Idén február 22-re esett hamvazószerda, vagyis a húsvétig tartó negyvennapos nagyböjt kezdőnapja. A keresztény világban sem veszik már szigorúan az egykor nagyon fontosnak ítélt böjtölést, amely egyben tisztítókúra is volt. Előnyeiről és buktatóiról tartott interaktív előadást a Távol-keletről származó természetgyógyász, Lozickaja Galina a bárdudvarnoki közösségi házban.
Oroszország legkeletibb feléből, Habarovszkból származik Lozickaja Galina, természetgyógyász, aki nemrég a somogyi Bányán találta meg új otthonát. – Nem véletlen, hogy minden valláshoz fűződik böjt – mondta. – Magyarországon két fő böjti időszak az elterjedt: karácsony előtt az úgynevezett kisböjt és húsvét előtt a nagyböjt. Ezek az időszakok nem csak a testi, hanem a lelki, szellemi tisztulásról is szólnak – mondta a természetgyógyász. Legszélesebb körben az állati fehérje megvonásával járó böjtöt ismerjük, ám Galina szerint ez önmagában nem hoz teljes tisztulást és az sem biztos, hogy egészséges éppen ezt megvonni a szervezettől.
– Ha nem fogyasztunk állati fehérjét, attól az édes tészták és a gyors felszívódású szénhidrátok még az étrendben maradnak. Hogy is van akkor ez? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. – Instant világban élünk. Egykor nem volt ennyi „feldolgozott élelmiszeripari termék” az étrendünkben és ezzel összefüggésben nem volt ennyi egészségügyi probléma sem. Ha az emésztőrendszerünk megbetegedik, akkor előbb-utóbb más, szervi problémák is előjönnek.
Lozickaja Galina szerint ezért évente legalább kétszer kellene böjtölnünk. Az évszakváltás idején lenne a legfontosabb: tavasszal és ősszel. Aki még nem tisztította így a szervezetét, annak előbb érdemes hozzászoktatnia magát. Erre legalkalmasabb módszernek az időszakos böjtöt tartja, amely nem arról szól, hogy nem eszünk egész nap és megvonjuk magunktól az értékes táplálékot, hanem az a lényege, hogy hagyjuk a szervezetet hosszabban pihenni.
– Az időszakos böjt lényege, hogy napi két-három étkezés férjen bele hat órába, a többi tizennyolcat pedig töltse tisztulással a szervezet. Kezdő böjtölők kitolhatják nyolc órára az étkezési időszakot, és utána csökkenthetik. Javasolt minél kevesebb szénhidrátot fogyasztani, főleg a gyorsan felszívódó szénhidrátokat kell kerülnünk, és a zöldségeket is előnyös fermentálva fogyasztani, hogy segítsünk a szervezetünknek. Az inzulinrezisztenseknél a gyümölcsfogyasztást is kerülni kell. Akinek van egy kis úszógumija a gyomorszáj vonalában, az gyanakodhat, hogy inzulinrezisztenciája van – mutatta a természetgyógyász.
Arról is beszélt: célszerű a két nagy böjti időszak mellett rövidebb böjti időszakokat is bevetni, például évente két-három alkalommal olyan kéthetes időszakot, amelyben négy napon át nem eszünk, a folyadékfogyasztás viszont hangsúlyossá válik. Ezzel is segítünk a szervezetnek, hogy az elhalt sejtektől, salakanyagoktól, toxinoktól öntisztítással megváljon. Ez a folyamat 72 óra után megy végbe. A rövid böjt idejére csupán napi egyszeri étkezést javasol az orosz természetgyógyász.
Nem csak a tünetet, az okot is kezelni kell
Lozickaja Galina szerint az emberi szervezetre globálisan kell tekinteni. Olyankor is, amikor a benne lejátszódó folyamatokhoz szükséges baktériumok egyensúlya megbomlik és a felhalmozódott toxinok bekerülhetnek a váráramba. Így egyéb szervekhez is eljuthatnak, ha nem tudnak természetes úton kiürülni. A helytelenül végzett böjt gyakran járhat fejfájással. Ezért tartja fontosnak a természetgyógyász, hogy először a bélrendszert tegyük rendbe, és ne csupán tüneti kezeléssel próbáljuk fenntartani a jó közérzetünket.
Felhívta a folyadékbevitel jelentőségére a figyelmet, valamint arra kér mindenkit, hogy a vitamin és ásványi anyag pótlása sem maradjon el.
Lozickaja Galina: nem véletlen, hogy minden valláshoz fűződik böjt ”
Címlap fotó: T. B.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
