„A technológiai óriásvállalatok behálózzák mindennapjainkat. Ők gyártják az okostelefonjainkat és a számítógépeinket, biztosítják a közösségimédia-felületeket, a portáljaikon pedig már szinte mindent megvehetünk. A terjeszkedés nem áll meg itt, többen már pénzügyi szolgáltatásokkal kísérleteznek.
Minden piacnak megvannak a legnagyobb szereplői. Hallhattunk már bankokról, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy bedőljenek, együttműködő olajipari óriásokról és persze nagy hatalmú techcégekről is. Utóbbiak kiemelkedő piaci szereplőit mozaikszavakkal kapcsolják össze: FAANG, MAMAA vagy éppen GAFAM. A fintechpiacon négy szereplőt érdemes kiemelni: az Apple-t, az Amazont, a Google-t és a Metát.
Rövidítések
FAANG: Meta (régen Facebook), Amazon, Apple, Netflix, Alphabet (a Google anyacége). MAMAA: Meta, Apple, Microsoft, Amazon, Alphabet. GAFAM: Alphabet, Apple, Facebook, Amazon, Microsoft.
Hamarosan az alma haraphat
Az Apple még 2013-ban kezdte meg útját az új vonalas pénzügyi technológia világában. Az Apple Pay mobilfizetési megoldással többek között bankkártyává változtatta az iPhone-t. A szolgáltatás keretein belül a felhasználók hozzárendelhetik bankkártyáikat okostelefonjukhoz, és később azzal is tudnak érintésmentesen fizetni egy terminálnál.
Ha pedig már fizetni lehet, miért is ne lehetne fizetést fogadni? Tavaly érkezett meg az Apple Pay, amelynek köszönhetően az iPhone-ok már erre is képesek – így nemcsak a bankkártyákat, hanem a fizetési terminálokat is ki tudják váltani. Az Egyesült Államokban már teljesen reális forgatókönyv, hogy a vásárló és az eladó csak összeérint egy-egy iPhone-t, és végbe is megy a tranzakció.
A fizetési ökoszisztéma még rengeteg hasznos megoldással kecsegtet. Az Apple Card az Apple hitelkártyája, amellyel megspórolható a többféle kártya fenntartási költsége, és minden vásárlás után visszakapja az ügyfél a végösszeg egy bizonyos százalékát. Az Apple Cash megkönnyíti a barátok és a családtagok közötti pénzmozgást is: az iMessage üzenetküldőn keresztül köszönés, képek és hangüzenetek mellett pénzt is küldhetnek egymásnak a felhasználók.
Újabban a hagyományos banki és biztosítói szolgáltatásokra is kiveti a hálóját az Apple.
A hitelezés területére egy BNPL-megoldással, azaz kamat- és díjmentes személyi kölcsönnel lép be. Az Apple Pay Later jóvoltából az ügyfelek négy részletre bonthatják egyes vásárlásaikat, amelyeket hat hét alatt törlesztenek. Az Apple Savings egy megtakarítási számla lesz, amely vonzó kamatokkal próbálja átcsábítani a bankoknál tartott ügyfélpénzeket az Apple-höz. Végül még ugyan csak híresztelés, de a jövőben érkezhet a egészségbiztosítása is a techcégtől. A megoldással az Apple Watch okosóra által kinyert egészségügyi adatokat dolgoznák fel, és azok alapján kínálnának személyre szabott árazást.
Az Apple pénzügyi törekvéseiről könyvet lehetne írni, csapatunk azonban egyelőre csak egy kiadványt állított össze. A magyar fintechszektor meghatározó szereplője, a Peak, valamint a C-Innovation francia központú fintech kutatócég közös anyagában bemutatjuk, mire jutott eddig, és mire lehet képes a jövőben a pénzügyi szektorban a vállalat. Az online kiadvány ingyenesen letölthető az alábbi linken.
Újabb forradalom a fizetésekben
Míg az Apple egy átfogó pénzügyi ökoszisztémát épít, az Amazon egy jól behatárolt területen válhat vezető szereplővé a fintechszektorban – mégpedig a fizetéseknél. A vállalat már eddig is erősen hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlás átvándoroljon a fizikai boltokból az online térbe. Internetes könyvesboltból olyan portállá nőtte ki magát mostanra, amelyen szinte bármit megvehetünk.
Az utóbbi években azonban már egyfajta fordított utat jár be: most a fizikai üzlethelyiségek fizetési élményét forradalmasítaná. Az Amazon Go boltokban a vásárlóknak nem kell a kasszánál fizetniük – egyszerűen leveszik a polcokról a termékeket, amelyekre szükségük van, és távoznak.
A megoldás lényegében a személyes vásárlás és fizetés legmagasabb kényelmi szintjét biztosítja.
A boltokban a belépés során azonosítják magukat a már regisztrált vásárlók. Miután ezt megtették, a rendszerek képesek levonni a felhasználói fiókjukhoz kapcsolt bankkártyáról a vásárlás összegét. Ezt a bolti tevékenységük alapján állapítják meg. A vásárlók lépéseit kamerák figyelik, amelyek mesterségesintelligencia-megoldásokkal kiegészülve képesek azonosítani a kosárba tett termékeket.
Könnyen meglehet, hogy az önkiszolgáló kasszák mellett a kasszamentes boltoké a jövő. Az Amazon mellett már többen is alkalmazzák a megoldást, Magyarországon is van erre példa. Az áttörésre azonban valószínűleg még várni kell. A jelenlegi gazdasági környezetben az Amazon is inkább bezárta néhány fizikai boltját, és egyéb, jövedelmezőbb projektekre fókuszál.
A nagyok is hibáznak
A Google legfőbb fintechszolgáltatása jelenleg a Google Pay, egy mobilfizetési megoldás, amely egyes androidos operációs rendszert használó készülékeken érhető el. Néhány éve azonban egy másik, végül meghiúsult projektjükre figyelt mindenki a szektorban.
A Google Plex egy újragondolt digitális bankszámla lett volna.
Az elavult banki platformok helyett a Google egy saját alkalmazást üzemeltetett volna, letisztult felületekkel és fejlett ügyfélélménnyel. Az alkalmazásban elérhető funkciók háttérfolyamatait pedig egy partnerbank intézte volna, amelyet az ügyfél választott volna ki. Lényegében tehát a Google egy mobilbankot adott volna bérbe bankoknak.
Az ügyfeleknek és a bankoknak is tetszett a vázolt szolgáltatás. A felhasználók kényelmes fizetési megoldásokat és saját pénzügyi elemzéseket kaptak volna, valamint boltokat és benzinkutakat kereső, majd a fizetést automatikusan intéző funkciókat is. A bankok pedig saját fejlesztés nélkül kínálhattak volna fejlett felületeket, és a Google ügyfeleinek millióihoz fértek volna hozzá.
Végül 2021 októberében a Google elkaszálta a projektet. Tizenegy bank maradt hoppon, köztük a Citi is, amely 400 ezer embert regisztrált a várólistára.
Többévnyi munka a semmiért
Még nagyobbat bukott a Meta, régebbi nevén a Facebook. A vállalat egy kriptovaluta-projekten dolgozott évekig, amelyet végül a szabályozási kihívások állítottak meg. A Diem egy olyan kriptónak indult, amelynek fedezetét hagyományos pénzek biztosították volna. A Meta így akarta csökkenteni a digitális eszközökre jellemző csapongó árfolyamváltozást. A projekt célja a nemzetközi fizetések gyorsabb és kevésbé költséges lebonyolítása volt.
Évekig folytak a tárgyalások a szabályozószervekkel, hogy zöld utat adjanak a Diem projekt élesítésére. A projekt időközben nevet, székhelyet és célokat is változtatott. Túl kockázatosnak nyilvánították azonban azt, hogy a Meta engedélyt kapjon egy saját fizetési ökoszisztéma felépítésére. A közösségi média felületeinek köszönhetően közel hárommilliárd felhasználót ér el. Ha saját, zárt rendszerében pénzküldési lehetőségeket biztosít egy ilyen hatalmas tömegnek, akkor óriási csapást mérhetett volna a bankszektorra – ezzel pedig újabb területen válhatott volna túl erős szereplővé. Többek között emiatt nem indulhatott el a Diem.
Jelenleg kevésbé kreatív, mégis kézenfekvő megoldásokon dolgozik a Meta.
A Facebook Messenger, az Instagram és a WhatsApp chat felületeit bővíti fizetési funkciókkal, amelyek megerősítik a cég e-kereskedelmi jelenlétét. A vásárlók és eladók gyakran lépnek kapcsolatba közösségimédia-felületen manapság. A fizetési funkciók csak segítenek egy helyen befejezni a vásárlást. Brazíliában a WhatsAppon például már név és tevékenység alapján is lehet boltokra keresni. A felhasználók az alkalmazáson belül képesek böngészni a kínálatban, és hamarosan ki is fizethetik majd a vásárlásukat.
A szerző a Peak tanácsadója.”
Címlap fotó: Az Apple nyerésre áll, a Meta és a Google nagy pofonok után rendezik soraikat© Fotó Chris McGrath / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
