„Bár drágultak az autópálya-matricák, ennek nem volt visszatartó hatása, lapunk megkeresésére az útdíjfizetési szolgáltató kiemelkedő értékesítési adatokról számolt be.
Idén már gazdára talált több mint 581 ezer éves országos e-matrica, bő 1,87 millió éves vármegyei, további 230 ezret meghaladó havi, valamint 1,36 millió heti (10 napos) jogosultság – közölték az Index érdeklődésére a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) kommunikációs osztályán, hozzátéve, hogy ezek az adatok a március 19-i állapotot tükrözik. Megjegyezték: az idei évre érvényes e-matricákkal kapcsolatban fontos tudni, hogy a statisztika tartalmazza a tavaly decemberi időszakot is, amikor az ügyfelek már tudtak 2023-as éves (országos és vármegyei) autópálya-matricát vásárolni.
Visszaköszön a tranzitforgalom
Az értékesített matricákon belül értelemszerűen a személygépkocsik és motorkerékpárok többségét magába foglaló D1-es kategória viszi a prímet, megelőzve a teherautókat (D2), a buszokat (B2), illetve a vontatmányokat tömörítő U kategóriát. Ha például a 2023-as országos jogosultságok eladását nézzük: 413 ezer felett jár a NÚSZ által közölt adatok alapján a D1-es számlálója, miközben meghaladja a 158 ezret a D2-es értékesítése, eközben az U nyolcezer, a B2 1500 alatt van.
A kamionos tranzitforgalom jelentőségét mutatja ugyanakkor, hogy a külföldi felségjelű járművekre vásárolt matricákat nézve azt látjuk: nagyobb a D2-es iránti kereslet (27 430), mint a D1-esre (24595).
Ha a megyei jogosultságokat vesszük górcső alá, a szolgáltató adatközlésekor karnyújtásnyira volt az egymilliós mérföldkő Pest esetében (999 424), a képzeletbeli dobogóra Fejér (215 ezer) és Győr-Moson-Sopron (144 ezer) fért még oda. A lista másik végén Veszprémet (2809), Zalát (16 ezer) és Baranyát (18 ezer) találjuk.
Milliárdos pótdíjak
A büntetésekre is rákérdeztünk a NÚSZ-nál: tavaly csaknem 3,7 milliárd forint összegű pótdíjat fizettek be a belföldi honosságú járművel jogosulatlanul közlekedők. Szintén csak a 2022-es évet vizsgálva az látható, hogy a magyar utazóközönség mintegy 20 ezer esetben vett igénybe olyan szolgáltatást, amely során az e-matricához kapcsolódóan valamilyen utólagos javításra, módosításra volt szükség. Mintegy 15 ezer esetben rendszámelírás történt, több mint 2100 esetben a díjkategóriát, majd 1600 alkalommal a felségjelzést rögzítették rosszul, nagyjából ezer esetben pedig véletlenül többet vettek egy-egy e-matricából ugyanarra a járműre.
A tévesztéseket az esetek nagy részében utólag lehet javíttatni, a szolgáltató az elmúlt évben több mint 270 millió forint összegű pótdíjat vont vissza. A tapasztalatok szerint e-matrica vásárlásakor a gépjármű díjkategóriájának megállapítása okozhatja a legtöbb nehézséget. Ez a kérdés elsősorban a D1 és D2 kategória esetén merül fel. A megfelelő díjkategória kiválasztásában a forgalmi engedélyben szereplő mezőket kell figyelembe venni. D1 kategóriába a legfeljebb hét személy szállítására alkalmas, 3,5 tonna alatti személygépkocsi és annak pótkocsija tartozik, ha a forgalmi engedélyben a J mezőben M1 vagy M1G jelzés szerepel. Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, a jármű nem a D1 kategóriába tartozik.
Jelentős drágulás
A díjköteles utak matrica nélküli használata esetén a D1 kategóriában 60 napon belüli fizetésnél 18 750, azon túl 74 970 forint a büntetés összege. Viszonyításképp: ez tavaly még 16 220, illetve 64 850 forint volt. Értelemszerűen nemcsak a pótdíjazás, hanem a jogosultságok ára is nőtt. Januártól az országos éves autópálya-matricáért személygépkocsik esetében 49 190 forintot kell fizetni, mintegy 5 százalékkal többet a tavalyi 46 850 forintnál, míg a vármegyei matricák ára 5720 forint lett a korábbi 5450 után. A havi matrica ára ugrott meg igazán: 5210 forintról 8900-ra, a tíznapos pedig 3820 helyett immár 5500 forintba kerül.
Fontos lépés a digitalizációban
Lényeges fejlesztés, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. elindította online e-matrica-lekérdező felületét, ahol egy adott járműre érvényes autópálya-matricákról lehet tájékozódni, ezzel a társaság újabb lépést tett az ügyintézési folyamatok digitalizálására.”
Címlap fotó: pixnio.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
