„Állítólag minden nyugati utazó és turista a rozsdás Al-Manszúr hajón szeretne teázni.
Az iraki kormány 1981-ben bízta meg a finnországi Valmet és Wärtsilä cégek egyesüléséből létrejött turkui hajógyárat, hogy 21 millió angol font értékben építsenek egy minden kényelemmel ellátott egyedi luxushajót elnöküknek. Az arab ország vezetése igencsak magasra tette a megbízói lécet.
Az iraki politikusok ugyanis egy olyan tíz méter magas óceánjáró hajót szerettek volna Szaddám Huszein elnöküknek megépíttetni,
amelynek összes termét márvány-, mahagóni- és teakfaberakásokkal díszített 24 karátos aranylapokkal vonják be, csúcssebessége eléri a húsz csomót, Nagytermébe befér 200 személy, rakterébe 12 limuzin, illetve a főkabinból egy medencén át bármikor elérhető, a hajó aljához csatlakoztatott mini-tengeralattjáró.
Szintén fontos megbízói szempont volt, hogy az átrium teteje üvegezett legyen, négy lift kösse össze a hajótest szintjeit, illetve legyen rajta helikopterleszálló is.
Az extra igények miatt a finnek az 1937-ben alapított Knud E. Hansen dán hajótervező céget kérték fel a jacht külső megtervezésével. A 121,1 méter hosszú, 18 méter széles, 5,5 méteres merülésű hajó 1983-ban készült el, amelyet a Wärtsilä cég az év márciusában szállított le Iraknak. A korabeli visszaemlékezések szerint a Baasz Párt prominens képviselői rögtön egy nagyszabású bulival vették birtokukba az állami tulajdonba került tengerjárót, amelyen meglepő mód Szaddám Huszein nem vett részt. Még érdekesebb a történet, hogy egyes visszaemlékezők szerint a néhai diktátor egyszer sem lépett a 65 fős legénység üzemeltette 32 utas kényelmét biztosító luxushajó tatjára.
Szétbombázott Hódító
A 12 ezer lóerős ikermotorral hajtott, tíz lakosztállyal rendelkező hajó az Al-Manszúr elnevezést kapta, amely arabul nemcsak azt jelenti, hogy „Isten által megsegített” és a „Hódító”, hanem arra az abbászida kalifátus második kalifájára is utalt, amely többek között a Bagdad nevű perzsa falucskából egy virágzó és hatalmas fővárost teremtett.
Meglepő módon a jachtot soha nem vették célba az 1980–1988 közötti iráni–iraki háború, illetve az 1990–1991 közötti öbölháború során Bagdad ellenfelei. Szaddám Huszein csak 2003-as amerikai invázió előkészületei során döntött úgy, hogy a jachtot Um Qasr kikötővárosból a Köztársasági Gárda fellegvárának számított Bászra városába kell felúsztatni a Shatt al-Arab vízi úton keresztül, nehogy valamilyen kár érje „szeme fényét”.
Ez a logisztikai óvintézkedés azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy megállítsa a koalíciós erők Kombinált Légi Műveleti Parancsnoksági Központját.
A hajó sorsa akkor pecsételődött meg, amikor a katonai invázió ideje alatt az angolok állítólag aktív iraki katonai rádióforgalmat érzékeltek az Al-Manszúr fedélzetén.
Washington ekkor adta ukázba a Perzsa-öbölben veszteglő USS Constellation repülőgép-hordozójának, hogy két F–14A Tomcat harci repülőgépével semmisítse meg a Bászra dokkjaiban veszteglő hajót. Az akciót Mark Callari és Jeff Sims hadnagyok vezették. Ők két, egyenként 227 kiló súlyú Mk 82 légibombát dobtak a szuperjachtra. A detonációk következtében a vízi közlekedési eszköz felborult és kiégett.
A támadást követően a bászrai lakosok az Al-Manszúrt teljesen kifosztották. Nem csupán a csillárokat, a bútorokat, a technikai berendezéseket vitték el a hajóról, de lekaparták a 24 karátos aranyból készült díszeket és kivésték a márványlapokat is. Ekkor bontották meg a vízből kilógó fémszerkezeteket is, amelyeket ócskavasként értékesítettek a helyi piacokon. A hajózás forgalmát mai napig akadályozó hajóroncs időközben turisztikai attrakcióvá vált. A pontos helye itt. A meghódított hajóra nemcsak a helyiek másznak fel naponta piknikezni és teát inni, hanem a kalandvágyó városnézőket és nyugatiakat is odaviszik csónakjaikkal egy kis merülésre és egy csésze tea elfogyasztására.”
Címlap fotó: © Fotó Mohammed Aty / Stringer / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.