„Emmanuel Macron hétfőn este jelentette be, hogy egy száznapos programtervvel szeretné megoldani a franciaországi gazdasági és társadalmi válságot. Ez volt az elnök első beszéde a francia néphez a nyugdíjreform elfogadása óta. Negyedórás beszédben kifejtette, hogy a sokat kritizált nyugdíjreform az európai függetlenedés része.
„Mi olyan nép vagyunk, akik saját magunk szeretnénk irányítani és megválasztani a sorsunkat, és nem akarunk senkitől függeni. Sem a spekulációs erőktől, sem külföldi hatalmaktól, sem semmilyen, a miénkkel ellentétes érdekektől” – jelentette ki Macron.
A hónapok óta tartó franciaországi utcai zavargások az elnököt arra kényszerítették, hogy konkrét tervvel álljon elő az ország megmentésével kapcsolatban. Hétfőn este az elnöki palotában mondott beszédet, és bejelentette:
Hozzátette, a problémákra nem szabad sem szélsőségesen reagálni, sem tétlenül várni.
Ugyanakkor elismerte, megérti az emberek dühét, és szerinte jogosan küzdenek a társadalmi igazságosság és a demokrácia megújításáért.
Kifejtette, a franciák mennyi minden miatt lehetnek dühösek: „Dühöt érezhetnek amiatt, hogy a legtöbb francia számára a munka többé nem teszi lehetővé a gondtalan életet, tekintve, hogy minden egyre drágább (…). Amiatt is dühösek lehetnek, mert úgy érzik, ők megtesznek mindent, de semmit nem kapnak vissza az erőfeszítéseikért.”
A Macron által bevezetett program három legfőbb alappillére és központi témája a munkakörülmények javítása, az igazságszolgáltatás fejlesztése és a „jobb élet” elérése.
100 nap a békéért
A három hónapos terv során Macron Elisabeth Borne miniszterelnökre is számít, aki jövő héten fogja ismertetni a pontos részleteket.
A 100 napos akcióterv első, a munka világát érintő pontjára már március 18-án, a bejelentés másnapján sor kerül. Macron hivatalosan meghívta a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek vezetőit az elnöki palotába, hogy a szükséges intézkedésekről tárgyaljanak. A cél, hogy megegyezés szülessen egy új, mindenki számára előnyösebb munkaügyi paktumról.
A FranceTv szerint azonban már ez az első lépés akadályokba ütközhet, mivel a szakszervezetek többször is kijelentették: nem hajlandók tárgyalni Macronnal.
– reagáltak a szakszervezetek, akik már nagyban szervezik a következő május 1-i megmozdulást.
A második és harmadik pillérre májusban kerül majd sor. Az igazságszolgáltatást illetően „májustól komoly bejelentésekre lehet számítani”, és várhatóan szigorúbb intézkedéseket vezetnek be az adócsalás és visszaélések büntetésére. Ezen kívül az „illegális migrációt is jobban fogják ellenőrizni” – ígérte Macron. Ezek betartásához az elnök bírákat és rendőröket szeretne toborozni és megerősíteni az igazságszolgáltatás intézményét.
A harmadik pillér, a jobb élet kialakításának érdekében az oktatás és az egészségügy javítására fektetnek majd hangsúlyt. Azt ígérte, a szeptemberi iskolakezdéssel javul a tanárok helyzete, akik jobb fizetésre számíthatnak majd, a diákok pedig büszkék és elégedettek lehetnek, mert a nemzeti közoktatás Európa egyik legjobbja lesz.
A 100 napos terv kiértékelésére július 14-én, a francia nép összetartozásának ünnepnapján kerül majd sor.
„Július 14-én fel kell állítanunk egy mérleget. 100 napunk van, hogy visszaállítsuk a békét, az egységet és az ambícióinkat Franciaország szolgálatába” – jelentette be az elnök. Igaz, július 14-ig mindössze 88 nap van hátra, nem száz, de
Annak ellenére, hogy Franciaországban hónapok óta válságos a belpolitikai helyzet, Emmanuel Macron külpolitikai szinten egyre bátrabb kijelentéseket tesz. A francia Les Échosnak adott, húsvétvasárnap megjelent interjúban a köztársasági elnök váratlan kijelentéssel hátrált ki az amerikaiak mögül a tajvani helyzetet illetően. Akkor azt mondta: „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne” a tajvani kérdésben bárkit is, és „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz”.
Macron azóta sem vonta vissza ezt a kijelentését, sőt, egyre többet hangsúlyozza, hogy Európa számára egyedül a függetlenedés a járható út. Legutóbbi, hétfő esti beszédében is erre erősít rá,
„A függetlenséget nem lehet bejelenteni: azt európai és nemzeti szinten is ambícióval és erőfeszítésekkel kell felépíteni a tudás, kutatás, vonzerő, technológia, ipar és védelem terén. És ezt közös munkával kell elérni” – mondta, hogy alátámassza: a nyugdíjreform is ennek a törekvésnek a része.”
Címlap fotó: Ludovic MARIN / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
