„A Pentagon kiszivárgott értékelései szerint, amelyek aggasztó részleteket tartalmaznak az önigazgatású szigetnek a háború elhárítására való képességéről, Tajvan nem valószínű, hogy képes lenne meghiúsítani a kínai katonai légi fölényt egy szoros konfliktusban. Eközben az olyan taktikák, mint például az, hogy Kína civil hajókat használ katonai célokra, aláássák az amerikai kémszervezetek képességét egy közelgő invázió felderítésére.
Az értékelések szerint a tajvani tisztviselők kételkednek abban, hogy légvédelmük képes „pontosan észlelni a rakétakilövéseket”, hogy Tajvan repülőgépeinek alig több mint fele teljes mértékben bevethető, és hogy a repülőgépek óvóhelyekre való áthelyezése legalább egy hétig tartana − ami hatalmas problémát jelentene, ha Kína rakétákat indítana, mielőtt Tajvannak esélye lenne szétszórni a gépeket − írta meg a The Washington Post.
A potenciális konfliktussal foglalkozó titkos dokumentumok azt sugallják, hogy Kína légierejének sokkal jobb esélye lenne az égbolt korai ellenőrzésének megteremtésére − ez a stratégia, amelyről maga Tajpej is úgy véli, hogy egy támadást megalapozna −, mint Oroszországnak Ukrajnában.
A dokumentumok kiszivárgása, amelyről először a múlt héten szereztek tudomást a hatóságok, széles körű betekintést nyújtott az amerikai hírszerzés tevékenységébe. Az eddig napvilágra került több száz értékelés közül sok februárból és márciusból származik; először a Discord üzenetküldő platformon jelentek meg, mielőtt máshol is elterjedtek volna az interneten. Mind a Pentagon, mind az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja az ügyet.
Az FBI csütörtök délután letartóztatta az elsődleges gyanúsítottat, a Massachusettsi Légi Nemzeti Gárda 21 éves tagját, Jack Teixeirát.
A tajvani felkészültségről szóló leleplezések akkor történtek, amikor az amerikai–kínai kapcsolatok évtizedek óta mélyponton vannak, és egyre nő az aggodalom egy esetleges konfliktus miatt Tajpej és a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA), Kína gyorsan modernizálódó hadserege között, amely nagyjából 14-szer akkora, mint szomszédja hadereje.
Az egyik értékelés megjegyzi, hogy a PLA modernizációja, a megnövekedett műveleti tempó és a polgári kompok használata a Tajvan melletti Keleti Hadszíntérparancsnokság gyakorlatain „erodálja” az amerikai hírszerző közösség képességét a Tajvan elleni támadás előkészületeinek felderítésére.
A jelentések komor képet festenek Tajvan védelmi képességeiről
Egy másik értékelés Tajvan katonai és polgári felkészültségét vizsgálja. Eszerint a sziget jelenlegi doktrínája, amely szerint célpontonként két légvédelmi rakétát lőnek ki, „a PLA nagy volumenű támadása közben” a kínai rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszerről indított, több mozgó kilövőplatformon szétszórtan elhelyezett rakéták miatt megterhelő lenne. A tajvani légierő egyetlen, nem mozgó célpontra való támadást gyakorol.
Ráadásul, jegyzik meg a Pentagon elemzői, a tajvani rakétavédelmi gyakorlatok erősen forgatókönyvszerűek, és nem alkalmasak arra, hogy a polgári hatóságokat és a lakosságot „egy valós eseményre” felkészítsék.
Bár a dokumentumok messze nem nyújtanak átfogó elemzést Kína képességeiről és Tajvan sebezhetőségéről, összességében mégis komor képet festenek a sziget általános felkészültségéről. Figyelmeztetésként is szolgálnak a politikai döntéshozók számára, hogy Kína agressziója egyre intenzívebbé válik, miközben szándékai egyre kevésbé kiszámíthatóak.
A vezérkari főnökök egyesített irodájának szóvivője nem kívánt nyilatkozni. A tajvani védelmi minisztérium közleményben közölte, hogy „tiszteletben tartja a katonai felkészültségével kapcsolatos külső véleményeket”, és hogy védelmi rendszereit „gondosan az ellenséges fenyegetések alapján építik ki”. A minisztérium hozzátette: Tajvan válasza a közelmúltbeli kínai hadgyakorlatokra azt mutatta, hogy a tisztek „abszolút eltökéltek és magabiztosak” a biztonság szavatolásában.
William J. Burns, a CIA igazgatója szerint Hszi Csin-ping kínai elnök azt az utasítást adta, hogy hadserege legyen képes Tajvan elfoglalására a PLA 2027-ben esedékes századik évfordulójára. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor vagy bármikor máskor csapatokat fog bevetni − sietett hozzátenni Burns, aki szerint Hszi és katonai vezetése kételyeket táplál azzal kapcsolatban, hogy egy invázió sikeres lenne. Az oroszok ukrajnai tapasztalatai „valószínűleg megerősítették ezeket a kétségeket” − mondta Burns februárban a CBS Face the Nation című műsorában.
Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke novemberben azt mondta, hogy a Pentagon azon dolgozik, hogy Tajpej meg tudja védeni magát, és hogy az amerikai hadsereg felkészült legyen, ha a szigetet megszállnák.
Milley rámutatott, hogy a kínai hadseregnek az 1970-es évek óta nincs harci tapasztalata, és „nagyon, nagyon veszélyes játékot” játszana, ha megtámadná Tajvant. Az ottani 23 millió ember leigázása és a hegyvidéki terep leküzdése rendkívül nehéz lenne − mondta, és párhuzamot vont az ukrajnai orosz invázióval.
Kína folyamatosan gyakorlatozik
Egy kínai tisztviselő, aki ismeri a PLA keleti hadszíntéren kitűzött céljait, nemrég azt mondta a The Washington Postnak, hogy az ország „képes Tajvan gyors legyőzésére a levegőben és a tengeren − ez nem kérdéses”. De − folytatta a tisztviselő − „az Egyesült Államok mindennap megmutatja, hogy hajlandó beavatkozni a kínai ügyekbe. Fel kell készülnünk erre a forgatókönyvre, és ez világosan látszik a most folyó műveletekből.”
A tisztviselő „egyszerű elrettentésnek” nevezte a Tajvan közelében nemrégiben végrehajtott gyakorlatokat, és fontosnak nevezte a morál és a „mentális felkészültség” javítását − különösen a pilótákét.
A hadseregünk gyorsan fejlődik, és a technológia is gyorsan fejlődik. Ez problémákat okoz annak biztosításában, hogy a pilóták megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. Ezért gyakorlati képzésre van szükség
− mondta a tisztviselő.
A hírszerzés is problémákkal küzd
Bármilyen nehéz is lenne Kína számára egy Tajvan elleni támadás, a Pentagon hírszerzési elemzői számos hiányosságot fedeztek fel Tajpej terveiben.
Az egyik aggodalom az, hogy a tisztviselők a konfliktus korai szakaszában visszatarthatják a légvédelmi rendszereket, hogy későbbre tartogassák azokat. Független elemzők problémásnak tartják az ilyen késlekedést, mivel Kína közel 40 légibázissal rendelkezik Tajvan csapáshatárán belül. Thomas Shugart, a Center for a New American Security vezető munkatársa elmondta, hogy e bázisok közül sok rendelkezik védett óvóhelyekkel, hogy korlátozzák a fegyverek okozta károkat, és sok óvóhelyet lefednek, hogy a műholdak nehezen tudják észlelni, hol parkolnak a repülőgépek. Shugart megjegyezte, hogy a PLA az elmúlt évtizedben több mint 800 fedett légi óvóhelyet épített Tajvan mintegy 1400 kilométeres körzetében.
Kína fokozódó katonai tevékenysége Tajvan körül aláássa a hírszerző közösség azon képességét, hogy pontosan nyomon kövesse, mi a normális és mi az eszkaláció, ami növeli a balesetek és a téves számítások kockázatát − figyelmeztetnek az értékelések. Peking az elmúlt nyolc hónapban kétszer is „nagyszabású katonai gyakorlatot hajtott végre, amelyek kétéltű támadásokat, blokádokat, légitámadásokat és közös tűzerejű csapásokat szimuláltak”, a legjelentősebbet Nancy Pelosi amerikai házelnök augusztusi tajvani látogatása után, amikor ballisztikus rakétákat lőtt ki a sziget fölött, és többtucatnyi repülőgépet küldött át a két joghatóság közötti nem hivatalos tengeri határon.”
Címlap fotó: Vadászgépek Tajvanban© Fotó Ceng Shou Yi / NurPhoto / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
