„Az uniós versenyszabályok értelmében jogellenes lehet, hogy az orosz tulajdonosokkal is rendelkező, és egyben Közép-Európa legnagyobb acélgyártójának számító Dunaferr állami támogatást kapott decemberben, ugyanis a vállalat ekkor felszámolás alatt állt.
„A Dunaferrnek nyújtott 42 millió eurós állami mentőcsomagot az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia” – közölte az Európai Unió végrehajtó szerve az EURACTIV Slovakiával. Az EU jelenleg vizsgálja az ügyet, de még nem hozott döntést a mentőcsomaggal kapcsolatban.
A magyar kormány februárban jelentette be, hogy hat hónapon keresztül hajlandó kifizetni a Dunaferr 4 ezer alkalmazottjának bérét, miután a vállalat csődöt jelentett az Európai Unió által kivetett szankciók miatt, ami az orosz tulajdonosi háttér miatt érintette a vállalatot. Orbán Viktor miniszterelnök akkor a Facebookon közölte, hogy
Szakértők viszont úgy vélik, hogy a vállalatnak nyújtott kormányzati támogatás az uniós versenyszabályok alapján jogellenesnek bizonyulhat.
600 milliós bírságot szabtak ki a cégre
A vizsgált intézkedések között szerepelnek azok a speciális, a vállalatra szabott csődszabályok, melyeket a Dunaferr idén január 5-i felszámolása előtt fogadtak el. A magyar kormány akkor ideiglenesen lemondott a Dunaferr-rel szembeni követeléseiről, beleértve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS szabályainak megsértése miatt kiszabott 600 millió eurós bírságot. Emlékeztetőül: az ETS több mint 10 ezer európai erőművet és gyárat érint, és meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és azt értik ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. A kvótákért aukciók keretében kell fizetni, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.
A magyar környezetvédelmi minisztérium szerint a Dunaferr 2019 óta nem adott le CO2-kibocsátási egységeket, holott a vállalat az ETS értelmében erre köteles a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása miatt.
Az állami támogatásokkal kapcsolatban az EURACTIV megjegyzi, hogy ezek azért csak az Európai Bizottság versenyjogi igazgatóságának jóváhagyásával adhatóak, mert a kedvezményezettek versenyelőnyhöz juthatnak más uniós tagállamok versenytársaival szemben, amivel torzíthatják az EU belső piacát. Kőmíves Attila, az Allen & Overy uniós versenyjogra szakosodott jogásza azt mondta a portálnak, hogy „amennyiben a Dunaferr továbbra is úgy gyárt és értékesít acélt, hogy nem kell kibocsátási egységeket vásárolnia és leadnia, akkor jelentős költségelőnyre tesz szert azokkal a gyártókkal szemben, akik a törvényi kötelezettségeik szerint működnek.” Hozzátette, hogy mindez Ez aláássa Magyarországnak a CO2-kibocsátás korlátozására és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit is.
Hogyan segített a kormány a Dunaferrnek
A Dunaferr 2022-ben került felszámolás alá, miután a vállalatot az Oroszországgal szembeni uniós szankciók alá vonták. A Dunaferr azért került be a szankcionáltak körébe, mert tulajdonosi hálójában benne volt az orosz VEB Bank egy ciprusi székhelyű cége, a Steelhold Limited. A felszámolás miatt 4 ezer ember munkahelye forgott veszélyben, Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt ígérte, hogy új tulajdonost talál a vállalatnak.
Decemberben a kormány számos rendeletet közzétett, melyet a kormány kritikusai „Lex Dunaferr”-nek tituláltak. A rendeleteknek köszönhetően megváltoztatták a magyarországi csődszabályokat, és olyan mentességeket biztosítottak a Dunaferrnek, melyek garantálták a vállalat további működését. A Népszava akkor úgy jellemezte a törvénycsomagot, mint amit „egyértelműen a Dunaferr acélműre hangoltak”.
Az üggyel kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok szelektíven vonatkoznak-e a Dunaferr-re, vagy általános intézkedésről van szó, márpedig ha utóbbi, akkor a támogatás nem minősül állami támogatásnak. A rendeletek ugyanis nem említik a Dunaferrt, de Kőmíves szerint a mentességek annyira korlátozottak, hogy a gyakorlatban nincs más vállalat, amelyre alkalmazhatók lennének.
Kifizetetlen bírság
Kőmíves a Dunaferr-üggyel kapcsolatban a CO2-kibocsátásra is kitért. Úgy véli, hogy a magyar kormány 600 millió eurós bevételtől esik el, amiért nem hajtja be a Dunaferrtől az ETS megsértéséért kiszabott bírságokat.
„A tagállamoknak kötelessége szabályokat hozni a kibocsátáskereskedelmi irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan, és meg kell tenniük minden szükséges lépést a szabályok végrehajtásának biztosítására” – közölte az Európai Bizottság szóvivője az EURACTIV Slovakiával, magyarán szólva:
Az Európai Bizottság az állami támogatás fogalmáról szóló 2016. évi közleményében azt írta, hogy az állami bevételekről való lemondást lehet állami támogatásnak minősíteni, még ha az állam részéről nem is történik konkrét kifizetés, de a Dunaferr esetében még utóbbi is igaz, ugyanis a kormány átvállalta a dolgozók béreinek fizetését. Az EURACTIV megjegyzi: a jelenség nem szokatlan egy vállalat lehetséges felszámolása esetén, de a Dunaferr felé nyújtott támogatás összege magasabb a szokásosnál. Kőmíves éppen ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy ez az intézkedés felveti a Dunaferr esetében a „szelektív hozzáférés kérdését”, mivel ő nem tud más olyan vállalatról, mely hasonló támogatást kapott volna.
Következő lépések
Az Európai Bizottság végrehajtó testülete közölte az EURACTIV Slovakiával, hogy az ügyet vizsgálják, és hozzátették, hogy a vizsgálat akár azt az eredményt is hozhatja, hogy jogellenesnek ítélik az állami támogatást, de közben elismerik, hogy ez a belső piac miatt szükséges volt. No persze, az is előfordulhat, hogy kötelezik a tagállamot, hogy a pénzt a kamatokkal együtt fizettesse meg a kedvezményezettel.
Az EURACTIV megjegyzi: magyar interjúalanyai azt mondták, hogy a Dunaferr megszűnése súlyos társadalmi következményekkel járna, és rossz hír lenne az Orbán-kormánynak, mivel annak már így is az Unió legmagasabb inflációjával kell megküzdenie.
A portál megkérdezte a Bizottságot, hogy Magyarország értesítette-e őket bármilyen intézkedésről, és hogy azokat értékelték-e, de a szóvivő közölte, hogy a tagállamok feladata annak értékelése, hogy az intézkedések állami támogatást tartalmaznak-e, de megjegyezte, hogy amennyiben egy intézkedés az uniós jog értelmében állami támogatásnak minősül, akkor azt az érintett tagállamnak még a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás odaítélése előtt be kell jelenteni a Bizottságnál értékelés céljából, kivéve abban az esetben, ha az a csoportmentesség hatálya alá tartozik.
Az általános csoportmentességi rendelet lehetővé teszi az uniós kormányzatok számára, hogy egyes vállalkozásokat magasabb összegű közpénzekkel támogathassanak az Európai Bizottság előzetes engedélyének kérelmezése nélkül.”
Címlap fotó: Kohász dolgozik a Dunaferr üzemében 2023 februárjában.© Fotó: MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
