Lehet fejlődni úgy is, hogy nem akarunk másokat tönkre tenni. Lehet modernizálni úgy is, hogy minden ember élete jobb legyen, ne csak egyeseké! Erről szól a kínai modernizáció. „Kínai modernizáció: új lehetőségek a világ számára” címmel tartott beszédet Csin Kang (Qin Gang) államtanácsos, kínai külügyminiszter. A teljes beszéd magyarul elérhető itt:
Kínai modernizáció: új lehetőségek a világ számára
Csin Kang (Qin Gang) államtanácsos, külügyminiszter beszéde
a kínai Lanting fórum megnyitó ünnepségén
Sanghaj, 2023. 04. 21.
Jó reggelt! Nagyon örülök, hogy csatlakozhatok Önökhöz a Meet-the-World Lounge-ban a Huangpu folyó mellett. Ez az első Lanting fórum esemény Sanghajban.
Sanghaj a megfelelő hely a „kínai modernizáció és a világ” témájú fórumunkhoz. Mint gyakran mondják, Sanghajba kell mennie, ha valaki ismerni akarja Kína utolsó 100 évét. Valamivel több mint egy évszázaddal ezelőtt a Kínai Kommunista Párt (CPC) innen kezdte útját. Azóta Sanghaj nemcsak a kínai nemzet viszontagságainak tanúja volt, hanem az ország egész területén bekövetkezett mélyreható átalakulásnak is. A régi Sanghaj, amelyet idegen hatalmak uraltak, ma a kínai reform és nyitás politikájának zászlóvivője. Egy nyüzsgő és virágzó metropolisz emelkedett ki a pusztításból 1949 óta. Kína legnagyobb gazdasági és innovációs erőműve, valamint a világ kereskedelmi és hajózási központja, Sanghaj vezető szerepet tölt be korunk és fejlődésünk trendjeiben. Ez a modernizáció Kínai útjának ragyogó jellemzője.
Gyökereiből magasodó fa nő, forrásából pedig hosszú folyó folyik. Hasonlóképpen, a kínai modernizációban elért sikerünk nem a mennyből származott, vagy csak önmagában jelent meg. Lépésről lépésre sikerült elérni a kínai nép elszánt, fáradságos erőfeszítéseivel a CPC vezetése alatt, mindig hűnek maradva alapító küldetéséhez. A kínai modernizáció mélyen gyökerezik a kínai történelemben, gyakorlatokban és filozófiákban.
A kínai modernizáció Kína 100 éves fejlesztési törekvésének természetes választása. A modernizáció Kína számára a nehézségek és a kitartás, a gyötrelem és a dicsőség, a becsület és az álmok útja volt. A modern időkben számtalan hazafi nézett nyugatra a modernizáció képletéért a nemzet megmentése érdekében, de mindannyian kudarcot vallottak. A CPC 1921-es megszületéséig Kína nem találta meg a modernizáció pillérét és útmutatását. A CPC erős vezetése alatt kezdtük el a modern ország önálló felépítésének nagy útját. Az elszegényedett és elmaradott országból Kínát a világ második legnagyobb gazdaságává, az áruk legnagyobb kereskedőjévé, a devizatartalékok legnagyobb birtokosává és a legnagyobb gyártóvá változtattuk. Létrehoztuk a világ legnagyobb kötelező oktatási rendszerét, társadalombiztosítási rendszerét, valamint orvosi és egészségügyi rendszerét. Kína néhány évtized alatt megvalósította az iparosodást, amely több évszázadot vett igénybe a fejlett országokban. Nagy léptekkel haladtunk a korral.
A kínai modernizáció természetes követelmény a nemzeti megújulás előmozdításához minden fronton. A CPC 18. Nemzeti Kongresszusától kezdve, a CPC Központi Bizottsága Hszi Csin-ping elvtárs vezetésével Kína modernizációs törekvésében megnyomta a „gyorsító gombot”. A két nagy csoda – a gyors gazdasági fejlődés és a hosszú távú társadalmi stabilitás – folytatódott. Az abszolút szegénységet felszámolták. A mérsékelten virágzó társadalom minden tekintetben valósággá vált. Ezzel megvalósult az első Centenáriumi cél. A kínai nemzet nagy átalakulást ért el a felállástól és a virágzástól az erőssé válásig. A nemzeti megújulás most visszafordíthatatlan úton halad. A Nemzeti Népi Kongresszus (NPC) és a kínai népi politikai konzultatív konferencia (CPPCC) ülésén a múlt hónapban Hszi Csin-ping főtitkárt ismét egyhangúlag választották meg a Kínai Népköztársaság elnökének. Ez a történelem és az emberek döntése volt. Azzal a meggyőződéssel és felelősséggel, hogy „önzetlenül szolgálja az embereket”, Hszi Csin-ping elnök a kínai modernizációt irányítja, és a jobb jövő felé vezető helyes úton halad.
A kínai modernizáció az emberi fejlődést szabályozó törvények természetes eredménye. A modernizáció az egész emberiség közös oka. Bár a Nyugat élvezte a modernizáció gyümölcseit mások előtt, a történelem ezzel nem ér véget. Karl Marx már 140 évvel ezelőtt elképzelte a kapitalizmus Caudine-villáinak átlépését, szilárd elméleti alapot biztosítva a Nyugattól eltérő modernizációs úthoz. Az elmúlt 100 év alatt Kína megtalálta a modernizáció útját, és létrehozta az emberi fejlődés új formáját. Bőséges tények bizonyították, hogy nincs rögzített modell, vagy egyetlen megoldás, modernizáció. Bármely ország elérheti a modernizációt, feltéve, hogy az út megfelel a körülményeinek, és megfelel az emberek fejlesztési szükségleteinek. Éppen ellenkezőleg, a rosszul felszerelt külföldi modellek mechanikus másolása kontraproduktív, sőt katasztrofális következményekhez vezethet.
Ahogy egy kínai mondás mondja: „Igazságos ügyet kell keresni a közjó érdekében.” Mint a legnagyobb fejlődő ország, Kína mindig szem előtt tartja az egész világ nagyobb javát. A modernizációhoz vezető kínai út nem egy virágbemutató, még kevésbé az önérdek szempontjából. Ez egy út Kína fejlődése felé, amelyen keresztül több pozitív energiát adnak a globális békéhez és új lehetőségeket teremtenek a globális fejlődéshez. Itt van, amit hiszek:
Az ilyen hatalmas népességű Kína modernizációja erősebb lendületet ad a globális gazdasági fellendülésnek. A reform és nyitás óta eltelt több mint 40 év alatt a kínai kormány több mint 800 millió embert emelt ki a szegénységből, és a közepes jövedelmű csoportot több mint 400 millióra növelte. Ma Kína több mint 140 ország és régió fő kereskedelmi partnere, napi 320 millió USD közvetlen befektetést hozva világszerte, és havonta több mint 3000 külföldi vállalkozást vonz. Az elmúlt évtizedben Kína nagyobb mértékben járult hozzá a globális növekedéshez, mint az összes G7 ország együttvéve.
Mivel több mint 1,4 milliárd ember halad a modernizáció felé, ami nagyobb, mint az összes fejlett ország együttes népessége, Kína sokkal erősebb lendületet fog adni a globális gazdaságnak. A múlt hónapban sikeresen megtartott Kínai fejlesztési fórum és az ázsiai Boao fórum számos politikai és üzleti vezetőt vonzott a világ minden tájáról. A leggyakrabban hallott felhívás az volt, hogy ragadjuk meg azokat az új lehetőségeket, amelyek Kína magas színvonalú fejlődésével és magas színvonalú megnyitásával járnak. Az első számú egyhangú nézet az volt, hogy elutasítják a függetlenítést, és előre lépnek Kínával.
Kína korszerűsítése, amely mindenki számára közös jólétet biztosít, szélesebb utat nyit az összes ország közös fejlődéséhez. A modernizáció nem teheti a gazdagokat gazdagabbá, a szegényeket pedig szegényebbé. Nem csak néhány ország vagy egyén érdekeit szolgálhatja. Az egész világ közös jóléte minden ország fejlődését igényli. Az övezet és út kezdeményezés (BRI) és a globális fejlesztési kezdeményezés (GDI) olyan közjavak, amelyeket Kína kínál a nemzetközi közösségnek. Emellett nyitott platformok a közös fejlődés és jólét elérésére. Tíz évvel a BRI kezdete óta több mint 3000 együttműködési projekt indult, közel 1 billió USD beruházással és 420 000 munkahely létrehozásával a részt vevő országok számára. Sok nemzet így valósította meg álmait a vasutakról, a nagy hidakról és a szegénység enyhítéséről.
A GDI-t a nemzetközi közösség is széles körben üdvözli. A kezdeményezés több mint 100 ország és számos nemzetközi szervezet támogatásával, valamint a GDI Baráti Társaságának mintegy 70 országával erőteljes lendületet ad az ENSZ 2030-as Fenntartható Fejlődési céljainak korai eléréséhez. Kína komolyan veszi a fejlődő országok adósságának kérdését. Aktívan és teljes mértékben végrehajtjuk a G20 adósságszolgálati felfüggesztési kezdeményezését, és az összes felfüggesztett adósságfizetés 63%-át járultuk hozzá. Igaz azt mondani, hogy a kínai modernizáció sok országban bizalmat keltett a modernizáció iránti törekvésükben. Ahogy egy afrikai vezető fogalmazott, a kínai út arra ösztönzi az összes fejlődő országot, hogy higgyék el, hogy minden ország képes a fejlődésre a semmiből is.
Kína anyagi és kulturális-etikai fejlődéssel történő modernizációja fényes kilátásokat nyit meg az emberi fejlődés előtt. Néhány ország, bár igen fejlett a gazdaságban, a tudományban és a technológiában, tőke-központú módba süllyedt, burjánzó materializmus, kulturális elszegényedés, erkölcsi degradáció és közzavar. Ahogy Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, a modernizáció végső célja az emberek szabad és átfogó fejlődése, ami nemcsak anyagi bőséget, hanem kulturális-etikai gazdagodást is jelent.
Ahogy egy kínai mondás mondja: „csak akkor, ha a magtár tele van, az emberek megtanulják az etikettet; csak akkor, ha az emberek jól tápláltak és öltözöttek, megismerik a becsületet és a szégyent.” A kínai nemzet mindig egy nagy harmónia világára vágyik, amelyben az emberek mentesek a nélkülözéstől, és magas erkölcsi normákat követnek. Ez egy olyan világ, ahol az emberek kulturális törekvéseiket az anyagi szükségletek elé helyezik, és társadalmi ideáljuk részeként látják. Az axiális korban, 2500 évvel ezelőtt, a nagy civilizációk filozófusai, mint Konfuciusz és Mencius Kínában és Platón Görögországban, folytatták a kulturális és etikai gazdagodás közös, mégis közös törekvését.
A modernizáció nem az ősi civilizációk pusztulása, hanem a hagyományos kultúrák megújulása. A Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett globális civilizációs kezdeményezés (Global Civilization Initiative, GCI) a civilizációk örökségének és újításainak fontosságát hirdeti, előmozdítja a civilizációk sokféleségének tiszteletben tartását, és előmozdítja az egyenlőség, a kölcsönös tanulás, a párbeszéd és a civilizációk közötti befogadás elveit. A kínaiak úgy vélik, hogy még egy megalapozott ország számára is jövője az önmegújításon múlik. A kínai modernizáció új lendületet és életerőt ad a mély kínai civilizációnak, és több Kínai bölcsességgel járul hozzá a globális békéhez és jóléthez, valamint az emberi fejlődéshez. Egy jobb világot képzelünk el, amelyben minden civilizáció nemzedékről nemzedékre virágzik az állandó önmegújítás révén, élvezve mind az anyagi bőséget, mind a kulturális és etikai fejlődést.
Kína modernizálása az emberiség és a természet harmóniájával járhatóbb utat fog biztosítani egy tiszta és gyönyörű világ felé. Ahogy Hszi Csin-ping elnök megjegyezte, a tiszta vizek és a buja hegyek felbecsülhetetlen értékek. Kína könnyedén vállalja a környezetvédelemért és az éghajlatváltozás elleni küzdelemért vállalt felelősségét, és számos tekintetben vezeti a világot: az erdősített területek tekintetében, amelyek a világ teljes területének egynegyedét teszik ki; a megújuló energia fejlesztése és hasznosítása terén, a világ telepített szél-és napenergia-kapacitásának egyharmadával; és a termelés és az értékesítés az új energia járművek, a fele a világ NEVs fut a kínai utakon. Kína ünnepélyes ígéretet tett a szén-dioxid-csúcs és a karbonsemlegesség elérésére a világ számára, és elkötelezte magát amellett, hogy mindössze 30 év alatt a szén-dioxid-csúcsról a semlegességre mozog. Ez legalább évekkel kevesebb, mint az Egyesült Államok és 40 évvel kevesebb, mint az Európai Unió. Kína kezdeményezte a Kunming biodiverzitási alap létrehozását és az ABBA történő befektetést, és hozzájárult a párizsi megállapodás megkötéséhez. A hónap elején Hszi Csin-ping elnök és Emmanuel Macron elnök megállapodtak egy karbonsemlegességi központ létrehozásáról, hogy új lendületet adjanak a globális alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenetnek.
Kína modernizációja a békés fejlődés útján nagyobb biztonságot nyújt a világbékének és stabilitásának. Kína fejlődésének nem célja a dominancia és a hegemónia. Az az elképzelés, hogy az erő hegemóniához vezet, összeegyeztethetetlen a kínai kultúrával és a hegemóniával való dacolás a kínai diplomácia nemes jellege. A mai napig Kína az egyetlen ország a világon, amely Alkotmányában elkötelezte magát a békés fejlődés útja mellett. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között a békefenntartó személyzet legnagyobb támogatója, és az egyetlen ország az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam között, amely ígéretet tett arra, hogy nem használnak először nukleáris fegyvereket. Több mint 20 multilaterális fegyverzet-ellenőrzési egyezményhez csatlakoztunk, és szorgalmaztuk az öt atomfegyverrel rendelkező állam közös nyilatkozatának megkötését a nukleáris háború megelőzéséről. Támogatjuk a nemzetközi viták békés megoldását konzultáció és párbeszéd útján.
A Hszi Csin-ping elnök által előterjesztett Globális Biztonsági Kezdeményezés (GSI) rámutatott a közös és egyetemes biztonság megvalósításának helyes irányára. Ahogy egy kínai közmondás mondja, jobb eltávolítani az ellenségeskedést, mint életben tartani. Kína, Szaúd-Arábia és Irán újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat. És biztató látni, hogy egyre több ország fog kezet és fogadja el a békét. Az elhúzódó ukrán válsággal szemben Kína nem gyújtja fel vagy használja ki a helyzetet. Kína inkább pártatlan álláspontot képviselt, és béketárgyalásokat szorgalmazott a válság körüli nyomás csökkentése és a hőmérséklet csökkentése érdekében. A tények bebizonyították, hogy a modernizáció felé haladó Kína lendületet ad a béke és igazságosság erőinek.
A Kínai Kommunista Párt tavalyi 20. Nemzeti Kongresszusa kidolgozta Kína jövőbeli fejlődésének tervét, és meghatározta azt a feladatot, hogy a kínai nemzet megújulását minden fronton előmozdítsa a modernizáció Kínai útján. Ennek a központi feladatnak a teljesítése a kínai diplomácia megtisztelő felelőssége. Továbbra is elkötelezettek maradunk a békés fejlődés útja mellett, valamint egy olyan új típusú nemzetközi kapcsolat előmozdítása mellett, amely kölcsönös tiszteletet, méltányosságot, igazságosságot és win-win együttműködést foglal magában. Minden országgal együtt fogunk dolgozni a tartós béke, az egyetemes biztonság és a közös jólét nyitott, befogadó, tiszta és szép világának felépítésén, valamint egy olyan közösség kialakításán, amelynek közös jövője van az emberiség számára.
Kína nagyobb elszántsággal fogja megvédeni minden ország fejlődési jogát. A modernizáció minden ország elidegeníthetetlen joga, nem pedig keveseknek fenntartott kiváltság. Azok, akik megvalósították a modernizációt, nem bonthatják le a hidat, vagy blokkolhatják más országok modernizációs útját. Nem szabad elnyomniuk, visszatartaniuk vagy megállítaniuk más országokat, amelyek a modernizáció más útját választják. Kínának nem áll szándékában részt venni a nagyhatalmi versenyben. Amit határozottan védünk, az a saját fejlesztési érdekeink és a kínai népnek a jobb élethez való joga. Kína tiszteletben tartja a más országok népei által választott modernizációs utat, és ellenzi az ideológiai konfrontáció és egy új hidegháború megteremtésére irányuló kísérleteket, a mások belügyeibe való beavatkozást és az akarat kényszerítését másokra. Kína elkötelezett a globalizáció helyes iránya mellett, ellenzi a falak és korlátok építésére irányuló kísérleteket, valamint az ellátási láncok szétválasztását és elvágását, valamint ellenzi az egyoldalú szankciókat és a maximális nyomást. Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az ipari és ellátási láncok stabil és zökkenőmentes működését, hogy a gazdasági globalizáció és az összes ország modernizációja párhuzamosan haladhasson és kiegészítse egymást.
Kína proaktívabb erőfeszítésekkel fogja előmozdítani a magas színvonalú nyitást. Kína modernizációja előrelépést tett a nyitás során, és a nyitás révén egy fényesebb jövőt fog magáévá tenni. A Belt and Road Forum for International Cooperation és a China International Import Expo megrendezésével Kína elmélyíti az érdekek konvergenciáját a világgal. Több erőforrást fektetünk be a globális fejlesztési együttműködésbe, és minden tőlünk telhetőt megteszünk a fejlődő országok adósságterheinek enyhítése érdekében. Arra törekszünk, hogy megmentsük a nemzetközi pénz-és devizaforgalmat a spekuláció, a manipuláció, a szankció és a nyomás nehezedésétől, és segítsük visszatérni alapvető céljához, a reálgazdaság szolgálatába és a modernizáció előmozdításába.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy még egyszer gratuláljak Madame Rousseffnek az új Fejlesztési Bank elnöki posztjának betöltéséhez. Bízom benne, hogy a Bank még nagyobb támogatást nyújt a fejlődő országok modernizációs folyamataihoz.
Kína aktívabban támogatja a civilizációk közötti cseréket. Felszólítunk minden országot, hogy mozdítsa elő a békét, a fejlődést, a méltányosságot, az igazságosságot, a demokráciát és a szabadságot – az emberiség közös értékeit –, és hagyja, hogy a kulturális cserék meghaladják az elidegenedést, a kölcsönös tanulás meghaladja az összecsapásokat, az együttélés pedig meghaladja az arroganciát. Határozottan ellenezzük a fajok, országok és civilizációk megkülönböztetését a nemzetközi kapcsolatokban. Készen állunk arra, hogy minden országgal feltárjuk a civilizációk közötti párbeszéd és együttműködés globális hálózatának kiépítését, hogy új távlatokat nyissunk a különböző népek közötti fokozott cserék és megértés, valamint a diverzifikált kultúrák jobb interakciói és integrációja számára. Együtt színessé és illatossá tehetjük a civilizációk kertjét.
Kína erőteljesebben fog dolgozni a Föld minden életének közösségéért. Fokozni fogjuk erőfeszítéseinket egy olyan szilárd gazdasági struktúra kialakítása érdekében, amely elősegíti a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körkörös fejlődést, és elősegíti a zöld gazdasági és társadalmi fejlődésre való átállást. A közös, de differenciált felelősség elvét követve aktívan részt veszünk az éghajlatváltozásra való reagálás, az óceánpolitikai irányítás, a biológiai sokféleség globális védelme és más területek terén folytatott nemzetközi együttműködésben, és előmozdítjuk a mindenki számára előnyös együttműködés igazságos és méltányos globális környezetvédelmi irányítási rendszerét annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az olyan globális kihívások kezeléséhez, mint az éghajlat és a környezet, valamint egy tiszta és szép világ felépítéséhez.
Kína nagyobb elszántsággal fogja védeni a nemzetközi rendet. A közelmúltban néhány abszurd retorika azzal vádolta Kínát, hogy megkérdőjelezi az úgynevezett szabályokon alapuló nemzetközi rendet, egyoldalúan megváltoztatja a status quo-t a tajvani-szorosban erőszakkal vagy kényszerítéssel, és megzavarja a békét és a stabilitást a szoroson. Az ilyen állítások ellentétesek a nemzetközi kapcsolatok és a történelmi igazságosság alapvető józan észével. A logika abszurd, a következmények pedig veszélyesek. Miután a második világháború alatt a világ antifasiszta Szövetségének legsúlyosabb áldozatai között szenvedett, és az ENSZ alapító tagjaként és az ENSZ alapokmányát elsőként aláíró országként Kína ünnepélyes kötelességének tekinti az ENSZ tekintélyének védelmét és a háború utáni nemzetközi rend fenntartását. Mi vagyunk a legjobbak az ENSZ Alapokmányának, a nemzetközi jognak és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak tiszteletben tartásában. Nincs szükségünk arra, hogy bizonyos országok vagy országcsoportok emlékeztessenek bennünket. A tisztességes gondolkodású emberek jól látják, hogy ki használja ki és dobja el az ENSZ-t saját akaratából, ki rombolja a nemzetközi rendet, és ki vesz részt hegemóniában, megfélemlítésben és magas rangú gyakorlatokban.
Tajvan ősidők óta elidegeníthetetlen része Kína területének, és a szoros mindkét oldala ugyanahhoz a Kínához tartozik. Ez Tajvan történelme, és ez egyben Tajvan status quo-ja is. Tajvan visszatérése Kínába a háború utáni nemzetközi rend része, amelyet fekete-fehérben írtak a Kairói Nyilatkozatban és a Potsdami kiáltványban. Nem a kínai szárazföld, hanem a „Tajvan függetlensége” szeparatista erők és egy maroknyi ország, amely megpróbálja kihasználni a „Tajvan függetlenségét”, amelyek megzavarják a nemzetközi szabályokat, egyoldalúan megváltoztatják a status quo-t, és aláássák a stabilitást a szoroson. A szabályok, A status quo és a stabilitás meghatározásának célja valójában az egy-Kína elv kiüresítése, Kína „békés megosztottságának” elérése, végső soron a második világháború történelmének meghamisítása, a háború utáni rend felforgatása és Kína szuverenitásának lábbal tiprása. Ez elfogadhatatlan az 1,4 milliárd kínai ember számára. Kína nem fogja elveszíteni területének egyetlen részét sem, amelyet helyreállítottak. És a kialakult háború utáni nemzetközi rend nem fog felborulni.
Helyes és helyes, hogy Kína fenntartja szuverenitását és területi integritását. Szeretnénk világossá tenni azok számára, akik a nemzetközi rend nevében szabotálni akarják a nemzetközi igazságszolgáltatást: a tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek magja, és egyáltalán nem lesz homályos a válaszunk azokra, akik megpróbálják eltorzítani az egy-Kína elvét; soha nem fogunk meghátrálni olyan cselekményekkel szemben, amelyek aláássák Kína szuverenitását és biztonságát. Azok, akik a tűzzel játszanak Tajvanon, végül megégetik magukat.
Ahogy egy kínai mondás tartja, ha több ezer hegyet tudsz magad mögött, az előttted álló út tele van ad kezdődő tavasz ígéreteivel. Míg a kínai modernizációt Kínában tervezik, az általa kínált lehetőségek a világhoz tartoznak. Készen állunk arra, hogy minden féllel együttműködjünk a modernizáció különböző módjainak előmozdításában és bolygónk még fényesebb jövőjének megteremtésében.
Befejezésül teljes sikert kívánok a fórumnak. Köszönöm!
