„Szorosabbra húzhatja ma a kamatfolyosót az MNB, amely erős jelzés lenne arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amelyre a szakértők és a piaci árazások is számítanak. Az elemzők szerint a következő hónapokban már az egynapos betéti kamatokat is elkezdheti visszanyesni a jegybank.
Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt szerdán kilátásba helyezte, hogy a keddi kamatdöntő ülésen hozzányúlnak a kamatfolyosó felső széléhez, amit a piac monetáris lazításként értelmezett, és az euró-forint jegyzése hirtelen elérte a 380-as szintet, majd korrekció indult 376-ig. A magyar deviza tehát drasztikus gyengüléssel reagált a bejelentésre, de ettől függetlenül a szakértők szerint a jegybank meg fogja lépni a kamatfolyosó felső szélének csökkentését.
A kamatfolyosó tetejének csökkentése a pénzügyi rendszer egészét tekintve nem jelentős lépés, mivel az egynapos hitel eszköz kihasználatlan volt, így nem is volt effektív. Ugyanakkor erős jelzés arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amire egyébként mi is, és a piaci árazások is számítanak
– fogalmazott lapunknak korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az MNB a tavaszi időszakban továbbra is magas kamatszintet tart fenn, az elővigyázatosság jelenleg is megalapozott, mivel a forint árfolyama az elmúlt hetekben bekövetkezett pénzügyi zűrzavarok során még mindig sebezhetőnek mutatkozott.
Az infláció gyorsuló csökkenését várják
A szakértők szerint az alapkamat csökkentése jelenleg nem szerepel a tervek között, a Monetáris Tanács megalapozottnak tartja a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatának megtartását. Ez utóbbi akkor változhat, ha a hazai gazdaság kockázati megítélése folyamatosan javul, és az infláció csökkenése gyorsul, ami a nyári hónapokban valószínűsíthető.
Az 18 százalékos kamatszint bevezetésével védte meg a központi bank a forint árfolyamát, ugyanakkor ezzel Magyarországon található az egyik legmagasabb alapkamat.
- Lengyelországban 6,75 százalék,
- Csehországban 7 százalék,
- míg Romániában 7,1 százalék az irányadó kamatszint.
A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében a korábban várt kamatcsökkentés is kitolódik.”
Címlap fotó: Eurostat/MTVA Sajtóarchívum/MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
