A Plan Local d’Urbanisme (helyi urbanisztikai tervezet) azután lépett hatályba, hogy a párizsi városi tanács 37 méteres magasságra korlátozta az új épületek magasságát. Az utóbbi évek során a francia főváros sziluettje egyre inkább kezdett Londonéra hasonlítani, ahol az utóbbi két évtizedben számos felhőkarcoló épült. Párizsban a felhőkarcolók nagyrészt a La Défense üzleti negyedben helyezkednek el, ezen túl a 13. és 15. kerületben találhatóak magasabb épületek, köztük számos lakótömbbel.
A város központja pusztán azért úszhatta meg a látképváltozást, mert egyes részein már 1977-ben 37 méteres magasságkorlátozást vezettek be. Mindez a 209 méter magas, 1973-ban átadott Montparnasse-toronynak volt köszönhető. A párizsiak közül rengetegen úgy vélték, hogy a torony
- nem illik a helyére,
- és foltot hagy a város ikonikus sziluettjén.
Az 1977-es magassági korlát 2010-ig maradt érvényben, mikor Bertrand Delanoë korábbi polgármester egy tollvonással hatályon kívül helyezte. A korlát ettől kezdve irodaházak esetében 180, a lakóházak esetén pedig 50 méterre nőtt.
A 2023-as PLU-val Párizs ehhez az állapothoz tért vissza. Anne Hidalgo polgármester elmondta, hogy a korlátozást
- a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célok,
- a bioklimatikus városfejlesztési terv,
- illetve egy vitatott, 2021-ben indult építkezés miatt fogadták el.
A svájci Herzog & de Meuron stúdió által tervezett Tour Triangle tornyot – a tervek szerint – 2026-ban adták volna át, de a jogi és tervezési hercehurcák miatt már 12 éves késésben vannak. Ha elkészül, akkor a Tour Triangle lesz a város harmadik legmagasabb épülete: szálloda, irodák, üzletek és éttermek lesznek benne. Az épület háromszög alakú alakú lesz, Párizs központjából nézve egy vékony toronyra fog hasonlítani, miközben a város keleti és nyugati részéből teljes szélességében látható lesz.
A PLU-t támogatta Émile Meunier zöldpárti fővárosi képviselő sokszor ítélte el, hogy egyes párizsi önkormányzatok versenyre kelnek Londonnal. London rengeteg felhőkarcoló építésére adott engedélyt az utóbbi években, például a 2013-ban átadott, 310 méter magas Shardra vagy a 2014-ben elkészült 224 méter magas Leadenhall Buildingre.
A PLU egybevág az épületek magasságának korlátozására vonatkozó, egyre növekvő globális törekvésekkel. Kínában a kormány nemrégiben 500 méterben korlátozta a felhőkarcolók magasságát.
A MOL Campus
Budapest első felhőkarcolója felkavarta a vitát a világörökségi városkép megőrzéséről. Már 2021-ben tudható volt, hogy közel olyan magas lesz, mint a Gellért-hegy. A kormány ugyan azt mondta, hogy az épület nem fogja összerondítani a városképet, de az kevéssé sikerült. 143 méteres magassága mellett aSzent István Bazilika és a Parlament is eltörpül mellette. Korábbi cikkünkben rengeteg idevágó kép és grafika látható:
Budapest belvárosában hosszú ideje érvényes, szinte közmegegyezésként kezelt viszonyítási pont a Bazilika és a Parlament magassága. Mindkét épület kupolája 96 méteres magasságig tör, harmóniát teremtve azzal, hogy egyik meghatározó nevezetesség sem emelkedik a másik fölé.”
Címlap fotó: © Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.