„A kéthetes légi gyakorlat térképeit frissítették, arra azonban nem adtak határozott választ a horvát fegyveres erők vezetői, hogy a zipline, a drótkötél – a feltételezések szerint ebbe ütközött a magyar helikopter – szerepelt-e a naprakész térképeken. A horvát légierő parancsnoka szerint alacsony magasságon a pilótáknak figyelniük kell az esetleges akadályokat.
„Nagy robajra lettem figyelmes. Éppen bádogos munkát végeztem, de tudtam, hogy a csattanás nem innen származik. Aztán láttam, hogy bekövetkezett az égszakadás. Sűrű füst gomolygott” – így ecsetelte a magyar helikopter tragikus balesetének részleteit a horvát RTL-ben megszólaltatott helybeli.
A Cikola-kanyon, egészen pontosan a tragédia helyszínének közelében kávézó turista 12.30 körül hallott egy robbanást, és utána égett gumi szagát érezte.
Noha a vizsgálatot még nem fejezték be, a horvát Telegram portál több egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a három magyar katonát szállító helikopter túlságosan alacsonyan szállt, és nekiütközött egy úgynevezett zipline-nak, egy, a szakadék felett kifeszített drótkötélnek.
KETTEN A HELYSZÍNEN MEGHALTAK, A HARMADIKAT A HORVÁT LÉGIERŐ GÉPÉNEK ÉS HELIKOPTERÉNEK BEVETÉSÉVEL ÓRÁKON ÁT KERESTÉK.
A zipline – magyarul átcsúszópálya – mellesleg olyan, rendszerint rozsdamentes acélból készült drótkötélpálya, amelyet két magaslat között feszítenek ki, megfelelő szerkezettel pedig ember, sőt áru is átcsúszhat egyik pontból a másikba. Jobbára szórakoztatás céljából épülnek.
Ami biztos: a magyar gép támaszpontjára tért volna vissza a napi gyakorlat befejeztével, amikor bekövetkezett a tragédia.
A pilóták M-SAT képzésen vettek részt – erősítette meg a horvát védelmi miniszter. Mario Banozic közölte, hogy haladéktalanul megkezdődött a vizsgálat, kiderítendő, miként következett be a súlyos baleset. Az egyik „legkorszerűbb” eszközről van szó – tette hozzá –, ezért választ kell kapni minden kérdésre. A miniszter együttérzéséről biztosította magyar kollégáját, akit arra kért, tolmácsolja részvétét az áldozatok hozzátartozóinak.
„Mélyrepülésben” száguldott
„Mélyrepülésben” száguldott a kanyonban – ezt írta nem hivatalos forrásokra hivatkozva a tportal. A baleset okáról egyelőre semmit sem tudni – ezt mondta viszont Tomislav Pusnik dandártábornok.
„Sajnálatos eseménynek” nevezte a történteket a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke. Hegyi repülési kiképzéskor következett be a tragédia – mondta Robert Hranj, aki azt is közölte, hogy a horvátokhoz magyar nyomozók is csatlakoznak, a vizsgálatot pedig a NATO szabványaival összhangban folytatják le.
A vizsgálatot kiemelten kezelik – egészítette ki a horvát légierő parancsnoka.
Ennek során a baleset közvetlen és közvetett okait egyaránt feltárják – mondta Mihael Krizanec. Szavai szerint a képzést kéthetesre tervezték, a baleset azonban nem az úgynevezett pilótazónában történt, hanem a bázisul szolgáló katonai reptér felé vezető hazaúton.
Megtévesztő térképek?
A kéthetes képzéshez szükséges összes térképet frissítették. Naprakészen szerepeltek benne az antennák, a szélerőművek és minden egyéb akadály, amely korlátozza a légi forgalmat – hangzott el a horvát védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján. „Minden információt feltüntettünk a térképeken” – jelentette ki Pusnik.
Vajon a zipline is szerepelt a térképeken? – faggatták az újságírók.
Egy kanyonban fekszik, felette egy távvezetékkel, és ezt megjelölték
– a tábornok válaszából nem derült ki azonban, hogy a térképen a zipline-t, a távvezetéket, esetleg mindkettőt berajzolták volna.
A légierő parancsnoka szintén kitért a konkrét válasz elől. Senki sem hibáztatható ilyen helyzetért – érvelt Krizanec.
A térképeket frissíteni kellett, de 300 méternél alacsonyabb magasságon a legénység kötelessége a terület megfigyelése és az akadályok elkerülése
– mondta a horvát légierő parancsnoka.
See and avoid – idézte az elemi szabály angol változatát, azaz tájékozódj, és kerüld el! A 300 méternél alacsonyabb magasságon senki sem lehet biztos abban, hogy nem ütközik váratlan akadályba.
Nincs feketedoboz
A katonai helikoptereknek nincs fekete dobozuk, amelyekből utólag ki lehetne szűrni a repülési körülményeket. A paramétereket azonban folyamatosan figyeli a repülési adatrögzítő.
Amint a helyszínelők megtalálják az eszközt, az elemzés szempontjából relevánsnak tekintik adatait
– mondta Krizanec.
A képzést egyébként ezer láb, azaz 300 méter magasságig tervezték. A légierő parancsnoka leszögezte, hogy a helikopteren van egy pontos pozíciót jelző eszköz, amelyből a helikopter utazómagassága is megállapítható.
Helyi források szerint a légi gyakorlat idejére Horvátországban a légtér egy részét is lezárták.
Egyelőre nincs magyarázat arra, hogy a helikopter miért repült annyira alacsonyan, hogy nem tudta megkerülni a Cikola patak felett kifeszített zipline-t.
A turisták szórakoztatására és kalandtúrára emelt szerkezet már jó ideje ott, a patak és a Krka folyó találkozásánál áll – jelentették a horvát lapok.
„A Cikola-kanyon nagyon kanyargós, és egyáltalán nem alkalmas alacsony repülésre, még kaszkadőröknek sem. Egyetlen egyenes szakasza sincs, így igazán szokatlan, hogy katonai helikopter repült itt” – mondták a helyiek.”
Címlap fotó: wikipedia.org
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
