„Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén személyesen válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire. A témák között szerepelt az infláció, az akkumulátorgyártás és a migráció.
„Gyanítom nem túl büszke rá, hogy egy önálló közgazdaságtani fogalmat neveztek el önről, az orbáni inflációt” – mondta Kálmán Olga a miniszterelnöknek, hozzátéve: kétbalkezes a kormány gazdaságpolitikája, amit az infláció mutat.
Még a háborúban álló Ukrajnában is kisebb az infláció, mint nálunk. Megduplázódott a legtöbb alapélelmiszer ára. Ilyen sehol máshol nem történt Európában, ez az Orbán-rendszer ára, ez az ön történelmi öröksége
– hangsúlyozta a Demokratikus Koalíció politikusa, megjegyezve, hogy a bérek nem emelkedtek ilyen ütemben.
Válaszában Orbán Viktor közölte:
Beérhetnénk azzal a válasszal is, hogy az infláció az ellenzéket nem érinti, mert ők dollárban számolnak.
A miniszterelnök leszögezte, a kormány vállalása, hogy év végére az infláció egy számjegyű lesz, egymás után hozzák az ehhez szükséges intézkedéseket, ilyen például az árfigyelő rendszer, augusztus elsejétől pedig a most 10 százalékos kötelező akciózást 15 százalékra emelik.
Csökkenő pályán van az infláció, de ez egy folyamat, az augusztusi intézkedésektől újabb eredményeket várnak, ősszel újabb intézkedéseket jöhetnek – árulta el Orbán Viktor.
Arató Gergely azzal szállt be a párbeszédbe, hogy „továbbra sincs fogalmuk arról, hogyan kezeljék az orbáni inflációt”. Érti, hogy Orbán Viktort ez nem zavarja a fizetésének megemelése és a családi vagyon miatt.
Orbán Viktor viszontválaszában jelezte, nyilvánvaló hazugságokra nem fecsérli az idejét, de Arató Gergely volt kormánytag, ezért nem is engedik, hogy újra azt tehessék, amit akkor: áfaemelés, egyhavi nyugdíj elvétele, egyhavi fizetés elvétele.
„Bevallom, nem vagyok könnyű helyzetben”
Tompos Márton gondolkodásbeli különbségre hívta fel a figyelmet: az európai észjárás piaci észjárás, az orosz észjárás nem piaci, hanem állami, politikai, eszerint a stratégiai ágazatokban állami tulajdonnak kell lennie.
„Bevallom, hogy nem vagyok könnyű helyzetben” – kezdte válaszát Orbán Viktor, majd így folytatta:
Idősebbek vagyunk, de figyelünk a fiatalokra, fontos nekünk az önök véleménye, de azt egy kicsit túlzásnak érzem, hogy mi éltünk szovjet típusú világban, és most elmagyarázza nekünk, hogy az milyen volt.
A kormányfő kifejtette, 2010-ben Magyarország olyan helyzetben volt, hogy az energiaszektor, a médiaszektor, a bankszektor többsége külföldi kézben volt. 2010-ben azzal a programmal nyertek választást, hogy a stratégiai ágazatoknak nemzeti tulajdonban kell lennie, nem állami, hanem nemzeti tulajdonban.
Tompos Mártont közepesen meglepte Orbán Viktor, majd azzal szembesítette, hogy a 2010 előtti nyilatkozatai nem egyeznek meg a mostaniakkal. „Hol van az az ember?” – tette fel a kérdést a Momentum politikusa. Orbán Viktor szerint is van gondolkodásbeli különbség köztük, „nekünk Magyarország az első”.
Üdülők helyett fizetés
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő arra emlékeztetett, hogy az állam rekreációs központokat, üdülőket akar eladni, ami érinti a rendőrséget, az adóhivatalt, a büntetést-végrehajtást, a katasztrófavédelmet, a honvédséget és a mentőszolgálatot.
Orbán Viktor szerint világos helyzet van, az állami üdülők közül csak egy-két szimbolikusat szabad megtartani, különösen a hadsereg esetében, amelynek van történelmi jelentősége. A kormány álláspontja alapján ennél többre nincs szükség, az állami alkalmazottaknak annyi fizetést kell biztosítani, hogy tudjanak nyaralni.
Harangozó Tamás jelezte, hogy ezek nem egyszerű üdülők, a rendvédelmi szerveknek azért is fenn kell tartani ezt az infrastruktúrát, hogy egészségesen tudjanak szolgálni. Orbán Viktor erre válaszul közölte, épp azért emelték és jövőre is emelik a rendőrök, katonák fizetését, hogy nyaralhassanak, pihenhessenek.
„Maguk ellen kell harcolnom”
Lukács László György érdekes dolognak nevezte, hogy „szervezett munkaerőimportba kezd az a kormány, amelyik korábban kiplakátolta, ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”.
Erős a gyanú, hogy azok a cégek, amelyek a munkaerőimportot szervezik, valójában állami támogatást vesznek igénybe, és ezt valójában arra használják, hogy a vendégmunkásokat a magyar munkások terhére hozzák
– vélekedett a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője.
Úgy tudtam, a legutóbbi ülésen a Tisztelt Ház elfogadta a vendégmunkásokról szóló törvényt. Az a zagyvaság, amit elmondott, értelmetlen. Eddig összekeveredtek a különböző jogi kategóriák, de a legutóbbi ülésen a magyar parlament ennek elejét vette, világos jogi kategóriákat alkotott
– válaszolta Orbán Viktor, hozzátéve: ez Európa legszigorúbb szabálya, csak annyi vendégmunkás jön Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van, aki pedig vendégmunkást akar alkalmazni, nyilatkoznia kell arról, megpróbált magyar munkaerőt találni a pozícióra, de nem talált. A törvénnyel elválasztották a menekültügyet, a migrációt és a vendégmunkásokat.
Lukács László György hangsúlyozta, a Jobbiknál úgy gondolják, kiemelt kormányzati feladat a tisztességes bér biztosítása a magyaroknak, meg kell szüntetni a bérkülönbségeket országon belül és a környező országok viszonylatában is, a kormány stratégiáját „bevándorlóország-koncepciónak” nevezte.
Orbán Viktor arra emlékeztette a jobbikos politikust, hogy 2009-ben a tízezer forintos béremelésből 2800 forintot kapott meg a munkavállaló, ma 6400 forintot.
Ön itt a bevándorlóország ellen beszél, és a maga elnöke az Európai Parlamentben megszavazza azt a migránscsomagot, amelynek eredményeképpen Magyarországra kötelező erővel migránsokat akarnak telepíteni. Ez ellen harcolok, maguk ellen kell harcolnom, mert elárulták Magyarországot, migránsgettót akarnak csinálni az elnökükkel Magyarországból, ezt nem fogjuk hagyni
– tette világossá a kormányfő.
„Nekem nem személyes bajom van a migránsokkal”
Novák Előd arról beszélt, hogy a kormány az embercsempészek szabadon engedése mellett támogatja a bevándorlást, az illegális migránsokkal szemben is csak félmegoldás van, a határkerítés megépült, de „az áttörő migránsokat csak visszakísérgetik a startvonalra”.
Eddig mintegy 700 milliárd forintot költöttünk a déli határvédelemre, és a kormány hiú ábrándja, hogy ezt az EU egyszer kifizeti. Különösen fájó kimondanom, de a magyar határt nem a honvédek vagy rendőrök védik, nem is a kerítés, hanem az alacsony bérek. A migránsimport törvénnyel is azt célozzák, hogy az ázsiai munkások tovább csökkentsék a magyar bérek reálértékét
– vélekedett a Mi Hazánk politikusa.
Orbán Viktor elismerte, nehéz ügyre tapintott rá az ellenzéki képviselő. A miniszterelnök ismer olyan országokat, ahol elkobozzák a telefonokat, értéktárgyakat, és látják azt is, hogy „durvák, erőszakosak” a déli határra érkezők, de mindegyiküket nem tudják börtönbe zárni, ezért kísérik vissza őket a határ túloldalára. Ráadásul az EU még meg is bírságolja Magyarországot, mert nincs elég hely a börtönökben, „az egész abszurd”.
A kormányfő jogosnak nevezte azt a felvetést, nem kellene-e durvábbnak lenni, és bár sok érv szól emellett, a lélek még nem vitte rá őket.
Nekem nem személyes bajom van a migránsokkal. A migrációval van a baj, nem tekintem ellenségnek őket
– húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve: „nem akarjuk őket bántani, kifosztani, megverni”.
Novák Előd azt kérte Orbán Viktortól, hogy ne remegjen meg a keze, például a helyszíni bírságolásnak elrettentő ereje lehetne, ráadásul „kísérletet sem tesznek a migránsok igazoltatására, akárhányszor próbálkozhatnak, csak vissza vannak taxiztatva a határ túloldalára”.
Orbán Viktor viszontválaszában higgadtságot és logikus észjárást javasolt, Ha meg akarnák bírságolni, akit elfogtak, akkor eljárást kell indítani, mert ez egy jogállam, és addig itt fog tartózkodni Magyarországon, „ha nem akarjuk, hogy itt maradjanak, akkor azonnal vissza kell vinni őket a kerítés túloldalára”.
Ezért építenek akkumulátorgyárakat
Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke azzal kezdte, „a magyarok rémülten figyelik, hogy mérgező, vízpazarló, hatalmas áramfogyasztású” akkumulátorgyárakat hoznak az országba, „a meggyengített hatóságok nem képesek megvédeni sem a környezetet sem az egészséget”. A politikus kitért a Soroksár melletti üzem terveire is.
Orbán Viktor válaszában világossá tette: „a felvetés komolytalan, vegyi elosztó üzem nem fog létesülni”. Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban leszögezte, a legszigorúbb környezetvédelmi előírások alá esnek ezek a beruházások.
Timmermans úrnak, az ön elvtársának a programja ez. Önök hozták az akkumulátoripart Európa azzal, hogy elektromos meghajtású autókkal váltják ki a hagyományos meghajtásúakat
– mutatott rá a miniszterelnök, hozzátéve: a kérdés az, hogy hol épülnek meg ezek. Magyarországon több százezren dolgoznak autógyárakban, ha pedig nem hozzák be az új technológiát, bezárhatnak az üzemek.
Szabó Rebeka úgy gondolja, mintha mumussal ijesztgetné a kormányfő az embereket az autógyártás ügyében, „nem kell a létező összes akkumulátort itt előállítani”.
Orbán Viktor viszontválaszában kifejtette, Magyarország nem lesz első az akkumulátorgyár-versenyben, mert Németországot valószínűleg nem lehet megelőzni, a második helyért versenyzünk a lengyelekkel, a franciákkal és a svédekkel. Szabó Rebekának azt üzente, „lehet, hogy önök beleesnek abba a csapdába, hogy a saját buborékukban élnek. Az a győri munkás, aki most hallgat bennünket, pontosan megérti, ha nem csináljuk meg az akkumulátorgyárakat, akkor öt év múlva nincs munkája”.
„Lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz, mint LMP-párttag”
Kanász-Nagy Máté azt gondolja, érdemes folytatni a témát.
Szijjártó Péter gyakorlatilag akkumulátorügyi fürkésző és portyázó miniszterként dolgozik. Úgy működnek, mint egy fordított konkvisztádor, aki nem a másik hazáját, hanem a sajátját gyarmatosítja. Akkumulátorgyarmattá teszik Magyarországot
– fogalmazott az LMP-s képviselő.
Orbán Viktor erre válaszul megjegyezte:
Lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz, mint LMP-párttag.
A miniszterelnök rámutatott, a magyar gazdaság stratégiája, hogy exportra termel, enélkül körülbelül a felére esne vissza az életszínvonal. A kérdés az, hogy milyen szinten sikerül belépni a termelési láncba. Azon dolgoznak, hogy minden embernek legyen munkája: a kétkezi munkásnak, a mérnöknek, a vállalatvezetőnek és a kutatónak is, ezért próbálnak beruházásokat, szolgáltatóközpontokat Magyarországra hozni.
A miniszterelnök úgy vélekedett, amiről az ellenzék beszélt az „zavaros, ködös, érthetetlen, lefordíthatatlan”, a zöld átállás pedig technológiai váltást jelent az autóiparban is.
Kanász-Nagy Máté ezután arról beszélt, azt tudták, hogy az érintett települések lakói nem értesülnek a beruházásokról, ezért az a kérdése, hol épülnek még ilyen gyárak Magyarországon, azt feltételezve, hogy a miniszterelnöknek sincs információja erről.
„Egy kínai strandpapucs és egy akkumulátorgyár között az a különbség, hogy nem tudjuk hány strandpapucsot adnak el, de Magyarországon nem jöhet létre beruházás állami engedély nélkül. Szijjártó Péter áll a rendelkezésére, szívesen elmondja, hol, milyen tárgyalásokat folytatnak” – válaszolt a miniszterelnök.
Orbán Viktor arra is felhívta Kanász-Nagy Máté figyelmét, hogy „a legsikeresebb elvtársaik a német zöldek. Az a kínai gyár, amely ellen önök tüntetnek, Türingiában megnyitotta az első európai gyárát. Az önök elvtársa, a német zöld miniszter ment oda, aki azt mondta, hogy akkumulátorgyártás nélkül az e-mobilitás nem lehet sikeres. Egyeztetést javaslok”.
A hétfői napirend előtti felszólalások során többek között Gyurcsány Ferenc, korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke is összegezte az elmúlt időszakot.”
Címlap fotó: Orbán Viktor 2022. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
