„Ha fogcsikorgatva is, de ez a kötelező eljárás
Az orosz büntető törvény szerint lefoglalásnak majd elkobzásnak csak vádirat, illetve jogerős ítélet esetében van helye. Mivel a vádemelés elmaradt, a visszaszolgáltatás határideje július 2. volt.
Akkor még létező közösségi csatornáin a zsoldosvezér azt közölte a lázadás napján, hogy tudomása van az irodáiban és lakásain tartott razziákról, és tudomásul veszi az ott talált értéktárgyak lefoglalását.
A gigantikusnak mondható foglalás nagyságáról erősen eltérő találgatások léteztek, de az orosz bankjegyek összértéke valószínűleg eléri a 10 milliárd rubelt (kb. 50 milliárd forint), és még több százezer dollár is várt a sorára bőröndökben, bevásárlókocsikban, szakadt szatyrokban, és két luxusautó csomagterében. A nagyobb dobozok száma meghaladja a százat.
Az átadásra Szentpétervár egyik luxusszállodájának, a Trezzini Palace Hotelnek a parkolójában került sor.
Maga Prigozsin nem jelent meg, hanem egy emberét delegálta a feladatra, aki írásos meghatalmazást mutatott fel. A sofőr a több tonnányi készpénzt abban a furgonban szállította el, amibe a rajtaütés során a rendőrök sebtében bepakolták a dobozokat. A furgon ismeretlen helyre távozott, de legvalószínűbb útiránya Minszk, ahol Prigozsin – állítólag – tanyázik.
A számítást nehezíti, hogy Prigozsin több tucat vállalatban rejtette el vagyoneszközeit, melyeket legkevesebb 20 milliárd dollárra becsülnek, világszerte létrehozott vegyesvállalatokban és édesanyja cégeiben. Ezért nem biztos, hogy a lefoglalt értékek mind az ő tulajdonát képezték.
A fegyverzet mellett az eszközök listáján szíriai és afrikai olajkutak, bányák, repülőgépek és teherhajók is szerepelnek.
A kézzel fogható vagyon mértékét azért is nehéz meghatározni, mert ezeket nem csak a szállodában, hanem Prigozsin moszkvai és pétervári lakásain is tárolták. Ráadásul a készpénz mellett aranyrudakról és gyémántokról is szó van.
Hogy is volt ez?
A lázadás zavaros óráiban jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök, hogy a Wagner akcióját hazaárulásnak tekinti, a felelősöket törvény elé fogják állítani és meg fogják büntetni.
Amikor a Wagner-csoport már ellenőrzése alá vonta a doni Rosztov városát, váratlanul belépett a képbe Aljekszandr Lukasenka belarusz elnök, aki viharos telefonbeszélgetésekben közvetített Putyin és Prigozsin között. Ennek nyomán a lázadás leállt, és Prigozsin Belaruszba menekülhetett.
Prigozsin nem kapott írásos garanciát a mentességre, és csakis Putyin közvetve adott szavára építhetett. Ennek nyomán két nappal később az Orosz Föderáció Főügyészsége bejelentette, hogy megszüntetik a nyomozást Prigozsin és a Wagner ellen, mert az elkövetők a bűncselekménytől „elálltak”.
Ettől függetlenül a Wagner-csoport felszámolása és bekebelezése (kannibalizálása) megkezdődött és jelenleg is tart. A Wagner külföldi partnerei sorra megkapták az orosz külügyminisztérium garanciáit, hogy a zsoldossereg pozíciót az orosz védelmi erők rendben be fogják tölteni.
Ugyanakkor nem mindenki aludhat nyugodtan Prigozsin barátai közül
A sokat emlegetett „Damaszkuszi Mészáros”, azaz Szergej Szurovikin korábbi ukrajnai frontparancsnok már őrizetben van, de nem mondják meg, hogy hol. Ellene az a gyanú, hogy elősegítette a Wagner zavartalan előretörését Moszkva felé, és nem jelentette a lázadás előkészületeit a főparancsnokságnak.
Most egy újabb „nem akárki” sorsa is bizonytalan. Yunusz-Bek Jevkurov vezérőrnagyról, védelmi miniszterhelyettesről és az Oroszország hőse cím birtokosáról van szó, aki az elmúlt héten nem jelent meg a minisztérium rendezvényein.
A brit hírszerzés szerdai jelentése megemlíti Jevkurov eltűnését, aki a Wagner-lázadás idején a Déli Katonai Körzet főhadiszállásán tartózkodott. Erről a parancsnoki helyről irányítják az orosz csapatok Ukrajnába vezénylését.
Ellene az a videófelvétel lehet a gyanúok, amit Vlagyimir Alekszejev, a GRU (katonai hírszerzés) helyettes vezetője készített egy pavilonban Rosztovban, ahol Prigozsin azt követelte a tábornokoktól, hogy adják ki neki Sojgu védelmi minisztert és Geraszimov vezérkari főnököt. Egy korábbi videóüzenetében Prigozsin az említett parancsnokok nyilvános kivégzését helyezte kilátásba a moszkvai Manézs-téren.”
Címlap fotó: © Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
