„Mint mondta, az, hogy a korrupció hogyan és milyen mértékben harapózik el, nagyban függ az adott ország kultúrájától, a történelmi hátterétől és természetesen a különböző intézményektől.
„Fontos a korrupció szociológiájáról beszélni, mert ez a fogalom mindenhol mást jelent. Amikor elmegyünk keletre, ahol ami napig dúl a baksis rendszere, vagy Dél-Olaszországba, ahol a patrónus-kliens-hálózatok még ma is átszövik a politikát, akkor azért egészen más a helyzet Svédországban vagy Dániában. Most akkor melyik korruptabb? Ki számára korruptabb? Ha megkérdezünk egy embert valahol délen, lehet, azt mondja, hogy ez itt nem korrupció, hiszen többszáz éve így élnek, nekik ez a természetes” – magyarázta Jancsics Dávid, aki azt is hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek olyan intézmények, amelyek az államhatalomtól függetlenül tudnának harcolni.
„A jelenleg domináns korrupciós forma az úgynevezett újraelosztási korrupció, ami azt jelenti hogy az állam egyfelől beszedi a pénzeket, a saját működéséhez, aztán ezeket elosztja különböző dolgokra. Lélegeztetőgép-vásárlásra, útépítésre, oktatásra, és itt nálunk gyakorlatilag ez az elosztási rendszer van már meghekkelve. Papíron minden működik, kiírják a pályázatokat, azok végigmennek a bürokrácia különböző bugyrain és végül mégis Mészáros Lőrinc építi az autópályát vagy felügyeli 35 évig az autópálya működését” – fogalmazott. „Vagyis gyakorlatilag az állami elosztás van meghekkelve, ami egy nagyon más típusú korrupció mint amikor egy rendőrt akarsz megvesztegetni, vagy a családi vállalkozásodnak próbálsz valami megbízást szerezni a helyi önkormányzattól vagy amikor egy multinacionális cég próbál állami megrendeléseket szerezni” – tette hozzá.
Azt látjuk, hogy nálunk ez az állami korrupció, amely az állami centralizációhoz is kötődik, az megy felfelé, miközben a kiskorrupció, a rendőr megvesztegetése, az orvos megvesztegetése úgy tűnik, csökken. Tehát a korrupciós rendszer átstrukturálódik Magyarországon.
Jancsics Dávid
Alacsonyabb szinteken is network-kultúra vagyunk
„Ami az alacsonyabb szinteken zajló korrupciót illeti, sokan nem is veszik észre, hogy most éppen korrupcióban vannak. Ezek azok a helyzetek, amikor a saját networkjeinket, hálózatainkat működtetjük – amikor protekció, amikor valami kapcsolat kell. A magyar társadalom egy network-kultúra: bármikor, ha új orvos kell, ha elromlott a laptopunk, az az első reakciónk, hogy nem tudsz egy szerelőt, egy orvost? Ritkán sétálunk csak úgy be az utcáról egy rendelőbe. A kapcsolati háló szövi át a magyar társadalmat, amit néha korrupcióra használunk – hogy berakjuk a gyereket az iskolába, hogy felgyorsítsuk az útlevél megszerzését.”
Korrupció a politikai elit szintjén
A magyar kormányfő néhány hete „szőrét hullató, vidéki, sompolygó sunyi rókának” nevezte Hadházy Ákos független képviselőt, aki a parlament folyosóján megkérdezte tőle: kinek az utasítására tett az Orbán Viktort szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson.
„Ilyenekbe például az Egyesült Államokban azért nagyjából szoktak bukni. Ott azért a finanszírozási formák jól szét vannak választva. Amikor valaki elkezdi nyaralásra vagy bármilyen magáncélra használni az állami pénzeket, akkor azért ott az ügyészség lép. Nálunk nem. Magyarországon azok az intézmények, amelyeknek az lenne a szerepe, hogy harcoljanak a korrupció ellen, felderítsék, nyilvánosságra hozzák, nem működnek, foglyul vannak ejtve. Ezek a kontrollmechanizmusok egyszerűen ki vannak kapcsolva az országban” – mondta erre Jancsics Dávid hozzátéve, a közeli jövőben nem is számít változásra, hiszen túlságosan bebetonozódott a rendszer.
„Ettől a kormánytól nem nagyon várhatjuk azt, hogy ezen változtatni fog, hiszen ez az egyik fontos építőeleme, hogy a redisztribúció rendszerén keresztül bizonyos kivételezett csoportokat kiemel és dúsgazdaggá tesz. Ez a lényege. Miért is változtatnának ezen?” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy azt egyébként lehetségesnek tartja – ami az elmúlt pár éven látszik is – hogy elkezdtek harcolni a hálapénz, a rendőri korrupció ellen, a kiskorrupció ellen, és ez működik. „Évtizedek óta azt halljuk, hogy a hálapénz olyan szinten van beleégve a magyar társadalomba, hogy ezen nem lehet változtatni, aztán ripsz-ropsz egy-két új törvénnyel, szabállyal mégis viszonylag gyorsan el lehet tüntetni. A politikai akarattól függ, hogy mikor akarok harcolni a korrupció ellen, és hogy tényleg harcolok-e ellene” – mondta.”
Címlap fotó: ARCHÍV: Orbán Viktor az Európai Néppárt brüsszeli ülése után, 2019. március 20-án© Francisco Seco/Copyright 2019 The AP. All rights reserved.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
