„Őrt áll felettünk a Keltaur
A pécsi városfalon ágaskodik egy különleges lény: a Keltaur szobra őrködik az alatta elterülő utcák felett. Misztikus, éteri légkört von maga köré, félreérthetetlenül magára vonva a tűnődő tekinteteket. Az emberarcú, ló, illetve oroszlán testi jegyeit egyesítő figura Palotás József alkotása, mely a pécsi fotográfusokat is megihlette, élükön Svastits Krisztiánnal, aki több szemszögből is lencsevégre kapta a különleges, ikonikus szobrot.
– Városfotózás során keresem azokat a fényeket, időjárási jelenségeket, nézőpontokat amelyek hozzáadhatnak valami pluszt a jól ismert, sokat fotózott témákhoz. A városfalból kiemelkedő Keltaur szobor önmagában is meghökkentő, nem szokványos és elhelyezkedése folytán kreatívan fotózható téma. Labdázhat a teliholddal, dacolhat viharfelhőkkel, de előugorhat egy tulipánból is – mondta lapunknak Svastits Krisztián fotográfus, aki már több képén örökítette meg a Keltaurat, s a napokban tette közzé a teliholddal megkomponált, legújabb képét a szoborról.
Egy avar kori lelet ihlette a szobrot
Megkerestük a szobrászművészt, a Munkácsy-díjas Palotás Józsefet is, aki elmondta, a 2000-es évek elején egy kentaurt ábrázoló szobor ötletével keresték meg. A görög mitológiából ismert lénynek ugyanakkor nem sok köze lett volna Pannóniához, így egy bécsújhely mellett talált régészeti lelet által ihletve – amely egy oroszlán- és ló testét ötvöző, vélhetően kultikus célra készült szobor volt – álmodta meg a pécsi városfalra helyezett Keltaur alakját. Ez a térséget a korai, Krisztus előtti évszázadokban lakó kelták örökségére utal, akik már a rómaiak előtt megjelentek vidékünkön.
Pécs és környéke kelta emlékeiről portálunkon is olvashattak, többek között három évvel ezelőtt a Janus Pannonius Múzeum munkatársai által Pereked mellett feltárt kocsisírról, amely vélhetően egy tehetős, a római Pannonia provinciában élt kelta arisztokratáé volt.
A Keltaur 180 centiméter magas szobra 2002-ben készült el és 2007-ben került fel a városfalra.
Ikonikus városvédővé vált a Keltaur
Palotás József arról is beszámolt, hogy a bronzszobor viaszvesztéses technikával készült Rétfalvi Sándor műhelyében, aki Amerigo Tot mellett sajátította el Rómában ezt az itáliai földön máig népszerű eljárást. A szobrot először viaszból készítették el, majd darabokban öntötték ki, s hegesztették össze.
– Egyfajta címerállathoz hasonló lett a Keltaur, amelyre sok pécsi fényképész felfigyelt, képeslapokon, kiadványokon is megörökítették – mondta Palotás József.
A figyelem bizonyára nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a különleges szobor sokak fantáziáját megihlette. A város felé egyfajta védelmező, erőt sugárzó, titokzatos alakként magasodó Keltaur mára összekapcsolódott a város és a városfal fogalmával.
Svastits Krisztián úgy véli, a középkori városfal további alkotások helyéül is szolgálhatna.
– Alkalmas lenne szerintem még több köztéri szobor elhelyezésére a városfal, vannak még olyan részei, amelyeken látványosan bemutatható lenne egy-egy alkotás – fogalmazta meg konstruktív ötletét a fotográfus.”
Címlap fotó: Svastits Krisztián
Eredeti írás: MOHAY RÉKA