Rétegzett ellenállóképesség – a haderők értékének kulcsa
„Magyar vezetést kapott a Perseverance elnevezésű NATO munkacsoport (1. rész)
Márciustól dr. Gulyás Géza ezredes, az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság (MH HTP) Hadviselésfejlesztési Igazgatóságának igazgatója, és az igazgatóság főelőadója, Varga Nóra honvédelmi alkalmazott vezeti a NATO Perseverance elnevezésű, a katonák kitartására, állhatatosságára fókuszáló munkacsoportját.
Kétrészes interjúnkban elsőként a munkacsoport vezetésének jelentőségéről, a terület szakmai hátteréről és a munkafolyamat eredményének hazai, illetve nemzetközi gyakorlatokba történő beépítéséről dr. Sticz László vezérőrnagyot, az MH HTP parancsnokát kérdeztük.
Mire szolgál és milyen területekből áll a NATO Transzformációs Parancsnoksága által 2020-ban megalkotott NATO Warfighting Capstone Concept?
A koncepció biztosítja a NATO katonai képességei hosszú távú és folyamatos fejlesztésének keretrendszerét. Mint minden keretrendszernek, ennek is vannak főbb irányai, alapvetései – a szövetség ehhez öt képességfejlesztési területet határozott meg. Ezeknek a magyar megfelelője nem mindig adja vissza a valódi jelentésüket, így én jobban szeretem az angolt használni. A Cognitive Superiority (kognitív felsőbbrendűség), Influence and Power Projection (befolyás és erőkivetítés), Integrated Multi-Domain Defence (integrált multi-domain védelem), Cross-Domain Command (kereszt-domain vezetés) és a Layered Resilience közül az utóbbihoz kapcsolódunk mi, amit magyarul rétegzett ellenállóképességnek nevezünk.
Hogyan jelölte ki a Honvéd Vezérkar főnöke az Ön beosztottját és kollégáját a munkacsoport vezetésére?
Ez a történet több évre nyúlik vissza. A NATO Transzformációs Parancsnokságával (Allied Command Transformation – ACT) napi szinten kapcsolatot tartunk, amit az elmúlt években igyekeztünk minél szorosabbra fűzni. Így rendezhettük meg tavaly októberben Budapesten az ACT soros nemzetközi koncepciófejlesztési konferenciáját, amelyen először merült fel a Perseverance elnevezésű munkacsoport magyar vezetésének lehetősége. Mivel az ACT hasonló funkcióval rendelkezik, mint a mi parancsnokságunk, és nekünk van olyan szervezetünk, amely a jövő kutatásával, megtervezésével foglalkozik, illetve trendek elemzésével a jövő képességeit próbálja behatárolni, úgy gondoltuk, hogy a Magyar Honvédségen belül máshová nem is kerülhetne ez a feladat, mint az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság Hadviselésfejlesztési Igazgatóságához. Ekkor javaslattal éltünk a Honvéd Vezérkar főnöke felé, majd az ő és a honvédelmi miniszter jóváhagyásával dr. Gulyás Géza ezredes, az igazgatóság vezetője, és Varga Nóra honvédelmi alkalmazott, az igazgatóság egyik főelőadója megkapta a mandátumot a munkacsoport vezetésére.
Ön szerint milyen készségekre, tudásbázisra van szükség a szerep betöltéséhez?
Dr. Gulyás Géza ezredes és Varga Nóra élharcosai a jövő elemzésének, kutatásának, valamint a trendek és igények összerendezésének. Nem feltétlenül választanám szét azokat a képességeket, amelyek a munkacsoport vezetéséhez kellenek azoktól, amelyek a Hadviselésfejlesztési Igazgatóság vezetéséhez és szakmai támogatásához szükségesek. Többek között megfelelő felkészültségre van szükség a NATO struktúrájából, feladatrendszeréből, illetve biztonságpolitikai kérdésekből, továbbá agilitásra és egy csapat irányításának a képességére is. Talán itt válik szét a kettő, hiszen egy nemzetközi csoportnál a diplomáciai szabályok betartása, az ösztönzés és minden egyéb egy kicsit másképp működik, mint egy nemzetinél.
A NATO, illetve maga a Magyar Honvédség miképp fogja tudni felhasználni a tevékenység eredményét? Egyáltalán érdemes ezt különválasztani?
Mindenképp érdemes. Ha arra gondolunk, hogy a nemzeti képességeinket milyen időtávon, milyen hatékonysággal és milyen célok mentén építjük, akkor abszolút fontos az a tevékenység, amit ők végeznek, de most közelítsük meg a másik oldalról, hiszen mégis egy NATO munkacsoportról beszélünk. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a NATO képességei két részre bonthatók: a technikai eszközparkra, ami a NATO országok haderejének a rendelkezésére áll, és az ezt üzemeltetni képes humánerőforrásra. A munkacsoport a humánerőforrás, a katona biztosítására, rendelkezésre állására fókuszál, amely igen fontos tényezője a katonai képességeknek. Már évekkel ezelőtt is azt mondtuk, amikor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot elindítottuk, illetve azóta is úgy hangsúlyozzuk, hogy a 21. századi technika mit sem ér jól kiképzett, megfelelően felkészített katona nélkül, a kettőnek a szimbiózisára van szükség. Egy gyors kitekintés: nemrég tettem látogatást Koszovóban, többek között a KFOR kontingensnél. Az elmúlt időszak tapasztalatai, az ottani események kapcsán láthattuk, hogy milyen fontos a munkacsoport nevét is adó perseverance, a kitartás és állhatatosság a katonák szempontjából.
Ön szerint milyen hatással van a szerepvállalás hazánk NATO-ban játszott szerepére?
A Magyar Honvédség már eddig is több fronton bizonyított a NATO-ban. A missziós szerepvállalásunk messze az elsők közé repít bennünket a NATO-tagországok vonatkozásában, hiszen átlagban ezer katonánk van folyamatosan távol katonai műveletben, ami egy rendkívül impozáns szám a magyar haderő létszámához viszonyítva. A másik terület a képességfejlesztés, amelyet szintén a mi – idézőjelben vett – anyaalakulatunk, az ACT vezet. A Szövetség képességfejlesztési folyamatában hazánk az elmúlt években meglehetősen pozitív értékelést kap, hiszen amellett, hogy védelmi költségvetés terén már elértük a 2 százalékos GDP-ráfordítást, figyelmet szentelünk a katonáknak is. Nem véletlen, hogy az NWCC egyik területe arról szól, hogy a rétegzett ellenállóképesség kiépítésében van igazából a haderők értékének kulcsa. Összességében azt gondolom, hogy a munkacsoport vezetésével a Magyar Honvédség pozitív megítélését tovább erősítjük, bizonyítva, hogy számos területen részt veszünk a közös szövetségesi munkában.”
Címlap fotó: Rácz Tünde, Nagy Gábor, MH HTP
Eredeti írás: Bányász Eszter
