„Több helyen is romlott a balatoni nád minősége. Szakemberek szerint a vízszintingadozás, emberi tevékenység és a nádaratás is közrejátszhatott ebben. A probléma az északi partot érinti jobban, de délen is találtak olyan részt, ahol csökkent a növények mennyisége.
A náddal borított területek parthoz közeli oldalán figyelhető meg a pusztulás, mondta el lapunknak Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet limnológusa. A nyár eleje óta több bejelentést kaptak a szakemberek arról, hogy a Balaton több pontján, ahol tavaly nádas magasodott, most egyáltalán nem nőtt ki a növény. Tóth Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, az eddigi – 1970–80-as években tapasztalt – nádpusztulásokkal ellentétben nem a növények víz felőli, hanem a part felé eső oldalán megy végbe. – Elsősorban olyan nádasrészt érint, ami nem természetközeli, hanem erőteljes emberi hatásnak van kitéve – mondta Tóth Viktor. – Intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, melyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény. Ez egyébként egy természetes folyamat – emelte ki a szakember –, mely évtizedek, évszázadok alatt zajlik le, csak most sajnos felgyorsul – hangsúlyozta a limnológus.
Tóth Viktor úgy véli, ahhoz, hogy a nádpusztulást lassítsák és megállítsák hagyni és engedélyezni kellene a Balaton természetes vízszintingadozását. – Fontos lenne segíteni visszaállítani a nádasok természetes elhelyezkedését azzal, hogy jelentősen csökkentjük a nádasokban található különböző nyiladékok számát, magyarul, településenként korlátozhatnák a stégek számát – emelte ki a limnológus. – Az is védené a nádasokat, ha olyan technológiákat és eljárásokat fejlesztenének ki, melyek úgy vágnák le a növényt, hogy nem okoznának benne nagyobb kárt.
Nem kritikus a balatoni vízállás
Alacsony a Balaton vízszintje, azonban ez még nem tekinthető kritikusnak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint szerdán 97 centiméteres volt a Balaton, ami az egy évvel korábbi 70 centiméteres vízálláshoz képest pozitívként értékelhető. Hozzátették: a sokéves balatoni átlag vízállás 84 centiméter, tehát tévesek azok az állítások, melyek szerint kritikus a vízszint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hőmérsékletet illetően a szeptember és október az átlagosnál kissé melegebb, a november átlagos hőmérsékletű hónap lesz. A szeptember az átlagosnál kissé szárazabbnak, az október átlagosan csapadékosnak, míg a november az átlagosnál kissé csapadékosabbnak ígérkezik.
Hozzátették: a nyár az átlagosnál csapadékosabb volt, így nincs szükség beavatkozásra.”
Fotó: Németh Levente
Eredeti írás: MAROSI GÁBOR