„Aragóniai Beatrix a nápolyi udvarban nőtt fel, apja nagy hangsúlyt fektetett taníttatására. Hét és tizenhét éves kora között a legjobb tanítók oktatták a hercegnőt, apjától saját könyvtárat kapott. 1476-ban Hunyadi Mátyás második felesége lett, majd az uralkodó halála után hozzáment 1490-ben II. Ulászlóhoz, aki egy cselt alkalmazva, egy év után felbontotta házasságukat.
Beatrix fényűző életet élt Nápolyban, hiszen a magasszintű oktatás és a kódex mellett apjától saját udvartartást kapott. Tizenhat évesen saját orvosa, udvarnagya, főszakácsa, pincemestere és udvarhölgyei alkották személyzetet. Az ellátás garantálta a fényűző életet, de a pénzhez nem értett, ezért adósságba került, sokat pazarolt, a korabeli írások egyenesen tékozlónak tartották.
Három évig húzódó tárgyalások után 1476 szeptemberében, Nápolyban zajlott a szertartás, ahol Hunyadi unokatestvére, Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda képviselte. A magyar delegáció ötven nemesből és főúrból állt, akiket ötszázhuszonkilenc lovas kísért, majd októberben csatlakozott hozzájuk a királynőt és udvaroncait kísérő háromszázötven lovas.
A nem mindennapi menet december 10-én érkezett Székesfehérvárra, ekkor találkozott először a jegyespár. Azonban a király édesanyja, Szilágyi Erzsébet már Szlavóniában aranyozott, bársonnyal bevont hintókkal fogadta menyét.
Ahogyan a díszes menetre, úgy a menyegzőre is jellemző volt a mérhetetlen pompa és túldíszítettség, hiszen a vacsorán aranyozott pohárból itták az ezüsthordókból folyó jobbnál-jobb borokat. Az ünnepség a lakodalommal nem ért véget, a karácsony közeledtével egészen vízkeresztig ünnepelt a királyi udvar.
Beatrix királyné szerepéről megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy Mátyással az esküvő után már nem tudtak olyan könnyen találkozni hívei, hiszen testőrök őrizték. Úgy tartották, hogy a makacs, másokra nem hallgató Hunyadi egy erős akaratú olasz nő fogságába került.
A gyerekkorában megszokott fényes udvart Beatrix igyekezett Visegrádon is felépíteni, ezért megjelentek a színes terítők, evőeszközök és a korra jellemző, díszes poharak és kelyhek. A főurak elégedetlensége ellenére Mátyás támogatta fiatal feleségét, jó szemmel nézte, hogy udvarát zenészek, mesteremberek, könyvek, luxustárgyak és tudósok töltik meg.
Mátyás feleségét még hadjárataiba is magával vitte, persze gondoskodott róla, hogy a harctérhez közel eső városokba, a megszokott körülmények között lakjon hitvese. Beatrix ezért nagyon megkedvelte Bécs városát, amikor lehetősége volt, ott tartózkodott. Ennek is köszönhetően a művelt királyné alig ismerte királyságát, a keleti országrészben nagy valószínűséggel sosem járt. A feljegyzések szerint ennek ellenére jól beszélt magyarul, mivel magyar kérdésre magyarul, német kérdésre németül tudott válaszolni…”
Eredeti írás: Petróczy Levente