„Németország azonnali hatállyal visszaállította a szúrópróbaszerű határellenőrzést a lengyel és a cseh határon, miután a német kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze meg a menedékkérők beáramlását. Ugyancsak ezért kényszerült hasonló intézkedésre Szlovénia is a horvát határon.
A német határellenőrzést átmenetinek nevezte a német belügyminiszter. A helyszíni kontroll „rugalmas” lesz, viszont „haladéktalanul hatályba lép” – mondta Nancy Faeser. Hozzátette: az ellenőrzések váltakoznak a különböző határátkelőkön az embercsempészet visszaszorítása érdekében, ugyanakkor az a cél, hogy a „lehető legkevésbé befolyásolják az emberek életét és a gazdaságot”.
Az év első nyolc hónapjában Németországban 204 ezren kértek menedéket, 77 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában – emlékeztetett a Politico. Emiatt egyre többen követelik a menekültáradat feltartóztatását. Másrészt a német vezetés a közelgő, október 8-i bajor és hesseni választások miatt is kénytelen keményebb hangot megütni a menekültválság kezelésében.
A német kancellár egy hétvégi bajorországi kampányrendezvényen arra utalt, hogy a menekültek tömege összefüggésbe hozható azzal a vesztegetési botránnyal, amely során kiderült: a lengyel konzulátusok több százezer ideiglenes munkavállalási vízumot adtak ki kenőpénzért cserébe. A hírek alaposan megtépázták a bevándorlóellenes lengyel kormány nimbuszát.
„Nem akarom, hogy Lengyelország egyszerűen átsegítse az embereket a határon, és utána számonkérje a mi menekültügyi politikánkat” – jelentette ki Olaf Scholz Nürnbergben, aki a kétes vízumkiadások tisztázását követelte Varsótól.
A határ lezárásával fenyegetőzik Varsó
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság, PiS tagjai dühösen reagáltak Scholz azon felvetésére, hogy a határválság összefügg a korrupciós vízumbotránnyal. „Tartózkodjon olyan kijelentésektől, amelyek kárt okoznak a két ország kapcsolatának” – erre szólította fel a német kancellárt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.
A határellenőrzés visszaállítása különösen kényes kérdés Lengyelországban, nem sokkal az október 15-i parlamenti választások előtt. Hónapokkal korábban – hangsúlyos németellenes retorikával – a lengyel kormánypárt jóvátételt követelt Berlintől a náci Németország bűneiért.
Varsó most válaszként még azt is fontolóra vette: „lezárja” a német határt, hogy elrettentse a migránsokat a visszatéréstől Lengyelországba.
A Berlin és Varsó közötti verbális párbajnak belpolitikai okai is vannak. A szúrópróbaszerű ellenőrzések tovább szíthatják az országok közötti feszültséget. A lengyel kormánypárt például elveszítheti a támogatottságát azok körében, akik a PiS Berlinnel szembeni konfrontatív megközelítését okolják az eddig zökkenőmentes határátlépés megszüntetéséért.
Választási tét a határellenőrzés
Ausztria és Magyarország, illetve Ausztria és Szlovénia határán már évek óta rendszeres az ellenőrzés az osztrák oldalon, aminek hatályát rendre meghosszabbítják. Májusban a kontrollt visszaállították a szlovák–magyar határon is.
A cseh belügyminiszter már napokkal a német intézkedés bevezetése előtt közölte: együttműködnek a német hatóságokkal az embercsempészet ellenőrzésében, Berlinnek azonban hasonló rugalmasságot nem sikerült kialakítania Varsóval.
Scholz és Faeser egyaránt a szociáldemokrata párt, az SPD tagja, amelynek hanyatlik a támogatottsága, ezért a migráció kérdésében egyre keményebb hangot kénytelen megütni. Faeser ráadásul a párt színeiben a választásokon a hesseni miniszterelnök tisztségére pályázik.
A tartományban az SPD támogatottsága 19 százalékra esett vissza – a szélsőjobboldali AfD 16 százalékon áll –, miközben országos szinten a német kormánypárt, az SPD a szavazók 17 százalékának a támogatását tudhatja maga mögött az AfD 21 százalékával szemben.
Az átfogó helyett a szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel Berlin megkerülhette azt az uniós kötelezettséget, hogy a kontroll bevezetése előtt egy hónappal tájékoztassa az Európai Bizottságot a schengeni övezetben életbe léptetett intézkedésről.
Szlovén ellenőrző pontok
A szlovén–horvát határon ugyan „schengeni módon”, ellenőrzés nélkül lehet közlekedni, a szlovén oldalon azonban közvetlenül a határ mellett rendőri ellenőrző pontokat állítanak fel, ahol találomra állítanak le járműveket – jelentette a horvát Index.
Az intézkedést Ljubljana Olaszország mintájára vezette be, ahol hasonló ellenőrző pontokkal próbálják megfékezni az illegális migrációt.
Ez „nem a bizalmatlanság jele, hanem válasz egy folyamatban lévő jelenségre, amely Európát fenyegeti” – reagált megértően a szlovén intézkedésre a horvát házelnök.
„A rendőri ellenőrző pontok szlovéniai felállítása a horvát határ mentén nem a schengeni övezet felszámolását jelenti, hanem az embercsempészek tevékenységének fokozott nyomon követését” – csillapította a kedélyeket a horvát belügyminiszter is, aki hasonló, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket lengetett be Horvátország területén is.
A szlovén külügyi államtitkár egyébként napokkal korábban még úgy nyilatkozott: kormánya nem fontolgatja az ellenőrzés bevezetését a horvát határon.”
Címlap fotó: Rendőrök állnak a német–lengyel határátkelőhelynél 2023. szeptember 28-án. Fotó: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
