„„A bulgurzabáló hippik, bolhás bölcsészek és ótvaros szociológusok egykori kultuszpapucsa akkora globális sikernek bizonyult, hogy a Birkenstock 247 évig családi tulajdonban lévő részvényeinek egy részét Amerikában fogják tőzsdére vinni ősszel” – írta papucsügyi tanulmányában szeptember közepén Szily László, melyből kiderült többek közt, hogy a Birkenstock új keletű szárnyalásának két fő oka a koronavírus és a Barbie-film.
Előbbi egyszerű: a járványügyi lezárások után az emberek a bezártságban megszeretett kényelmes papucsaikban merészkedtek ki az utcára, és láss csodát, nem nyílt meg a föld a lábuk alatt – vagyis a korában csekély esztétikumuk miatt lesajnált lábbelik kanonizálódtak. A Barbie-filmben a való világ szimbólumaként szerepeltetett csúf lábbeli piedesztálra emelésének köszönhetően pedig 300 százalékkal ugrottak meg az ominózus modell eladásai, ami már egyenesen kultstátuszba emelte a papucsokat.
Innen nézve nem tűnt bazári optimizmusnak az amerikai tőzsdére történő kimerészkedés, pláne, hogy a cégnek a 2022 szeptemberében zárult üzleti évben 1,24 milliárd dolláros forgalom mellett 187 millió dolláros adózott nyeresége volt, míg az idei első fél évben 18 százalékkal nőttek az eladásai.
Ehhez képest rögvest 12,6 százalékkal estek a Birkenstock részvényei az amerikai tőzsdén történt landolásuk után, 7,5 milliárd dollárra árazva be a német papucsgyártó céget – a befektetők szerint ugyanis csökkenni fog az érdeklődés a parafatalpú csodák iránt. Aggodalmuk oka többek közt a nem túl derűs gazdasági helyzet (ún. válság), a fogyasztói bizalom csökkenése, és más cipőmárkák korábbi gyenge szereplése a tőzsdén (ilyen volt például a Dr Martens, amely szintén elég gyengén teljesített 2021-es színre lépése óta).
Kedd este a Birkenstock még 46 dollárra árazta be részvényeit, amelyek értéke azonban a New York-i tőzsdei kommentár hatására azonnal esni kezdtek, szerdán pedig már 40,20 dolláron zártak. via Guardian”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
