„Egy elemzés végigment az új EU-s médiaszabályozás (az EMFA) pontjain és megnézte, hogyan érintheti ez a fideszes propaganda működését. Ez alapján aligha van mitől tartania a Fidesznek a kormányzati propaganda gördülékeny terjesztése szempontjából. Az elemzés szerint legfeljebb egy ponton okozhatna kellemetlenséget az EMFA néven emlegetett uniós törvény szövege, de még az sem igazán valós veszély.
Sok változást reméltek egyesek az új, EMFA néven emlegetett uniós médiaszabadság-törvénytől, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök elutasítóan írt nemrég az X-en, illetve amire a fideszesek nemmel voksoltak az Európai Parlamentben októberben. A törvény pontjait tüzetesen végignézve azonban kiderül, hogy a törvény valójában nem fogja igazán érinteni a Fideszt. A 24.hu cikke az alkotmányjogi szaktekintélynek számító Verfassungsblog elemzése alapján készült, mely sorra vette az EMFA különböző pontjait és azok lehetséges hatásait.
A 24.hu cikke azzal indul, hogy felidézi Orbán Viktor meglehetősen kritikus szavait, amelyeket az EMFA elfogadása után tett közzé a közösségi média felületen:
„Brüsszel orwelli világot teremt a szemünk előtt. Fegyvereket vásárolnak és szállítanak az Európai Békekereten keresztül, közben pedig az európai médiatörvényen keresztül akarják irányítani a médiát. Nem azért harcoltunk a kommunisták ellen, hogy 1984-ben végezzük!”
A cikk ezután megpróbálta megtalálni, melyik pont zavarhatja legjobban a magyar kormányt az új uniós médiaszabályozásban, amelynek kidolgozását Vera Jourová uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke vállalta magára.
A cikk szerint a magyar kormány azt feltételezi, hogy a szabályozás kifejezetten a magyar és az előző lengyel kormány megrendszabályozására született, de valójában több olyan uniós tagország is akad, ahol hasonlóan komoly, gyakran látványosabb problémák vannak a médiával. Görögországban, Máltán és Szlovákiában például gyakoribbak az újságírók ellen elkövetett erőszakos támadások (gondoljunk csak a Szlovákiában és Máltában történt újságíró-gyilkosságokra), és sok helyen rendszerszinten használják az úgynevezett SLAPP-pereket is, amelyek célja, hogy pénzügyi, jogi nyomást helyezzenek a médiára a folyamatos bírósági pereskedésekkel. (Utóbbi, az úgynevezett SLAPP-perek ellen épp most készül fellépni az EU.)
A 24.hu cikke szerint az EMFA (European Media Freedom Act) szövegében nem sok olyan rész található, amely alkalmas lehet a magyar média befolyásolására. Az egyik alapvető probléma pont a szabályozás struktúrájával van. Az EMFA lényege az lenne, hogy az EU a nemzeti médiahatóságokat koordinálja egyetlen szervezetté, de nem sok eszköze van arra, hogy ezekre a médiahatóságokra bármilyen nyomást gyakoroljon, ha a kormány az irányítása alá vonta őket. Márpedig az EU-ban gyakran emlegetett ügyek között is van egy, amelynél felmerül ennek a gyanúja: a Klubrádió frekvenciahosszabbításának ügye, ami sokszor kerül elő Brüsszelben.
Nem sok jogosítványa lesz az uniós médiahatóságnak
Az EMFA 7. pontja ugyan kimondja, hogy a tagállami médiahatóságoknak függetlenül, politikai ráhatás nélkül kell működniük, de ennek elérésére csak korábban is létező szabályozási kereteket hoz fel, nem teremt olyan új eszközt, amellyel ezt el is lehetne érni. Márpedig az eddigi szabályozás nyilvánvalóan nem volt elég ahhoz, hogy például a magyar médiahatóság teljesen megszabaduljon a politikai kontrolltól.
A tagállami médiaszabályozó hatóságok delegáltjaiból felállítandó Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületnek valójában egyetlen jogköre van: véleményeket tud kiadni, és ezekről a véleményekről a tanács adott esetben vitatkozhat. Ez azonban nem érdemi jogi felhatalmazás – jegyezte meg az elemzés.
Független közmédia
A törvény 5. pontja a független közmédiáról szól, és előírja, hogy a tagállami kormányoknak új eljárásokat kell elfogadniuk a közmédia felügyelőbizottsági tagjainak kijelölésére, amely biztosítja, hogy azok a politikától független személyek legyenek. Ahogyan azt is, hogy a közmédia vezetőit nagyon nehéz legyen kirúgni. A kinevezett vezetők megbízásának időtartama a tervezet szerint fix, és nagyon meg kell indokolni azt, ha a tagállamok kormányai leváltják őket.
Állami reklámköltésekre vonatkozó szabályozás
A 24.hu szerint a 24. pont ennél egy fokkal érdekesebb, és ez az, aminek az elemzés szerint érdemi hatása is lehet a magyar médiapiacra. A törvény ugyanis előírná, hogy az állam és minden állami tulajdonban lévő cég, valamint az egymillió lakosnál nagyobb önkormányzatok nyíltan és átláthatóan közöljék a médiaköltéseiket, valamint azt, hogy ezekről miként döntöttek. Így elvileg minden olyan megbízás és támogatás nyilvánossá válhatna, amellyel a kormány állami cégeken keresztül segíti a kormánypárti sajtót. Csakhogy az egymillió lakosnál kisebb önkormányzatokra nem terjed ki a szabályozás (vagyis idehaza Budapesten kívül egyik városra sem), így könnyedén megkerülhető lesz, ha az állam tényleg titokban szeretné támogatni a sajtót. Már azzal megkerülhető lehet az előírás, ha az állam városi önkormányzatokon keresztül juttat pénzt a számára kedves médiavállalatoknak. Ráadásul a Fidesz-kormány ennél bonyolultabb uniós csapdákat is kikerült már ilyen-olyan jogi, illetve politikai területen.
Médiapiaci verseny és a média sokszínűsége
A 20. pont azt írja elő, hogy a kormányoknak előre fel kell mérniük, milyen hatása lesz a médiapiacra a lépéseiknek, és ezt a felmérést nyilvánosan is közölniük kell, majd lehetőséget kell adniuk a médiának arra, hogy jogi képviseletet keressen, ha negatívan érintik a változások.
A 21. pontban az szerepel, hogy a tagállami hatóságoknak kötelezően értesíteniük kell az uniós médiahatóságot, ha olyan lépést látnak, amely veszélyeztetné a média sokszínűségét. Ha ezt az uniós médiahatóság is így látja, a bizottság iránymutatást dolgozhat ki, amely segít elkerülni a média túlzott koncentrációját. Ez a magyar KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) / Mediaworks esetében elég elkésett szabályozás, de elvileg pont az a célja, hogy a jövőben máshol ne történhessen meg ilyesmi, mint ami hazánkban történt, nevezetesen, hogy félezer médiamárka került egy kézbe, beleértve újságokat, rádiókat, televíziót. Az persze kérdés, hogyan értelmezné a szabályozást a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos ügyekben a kormányzat – jegyezte meg a 24.hu.”
Címlap fotó: © media1.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
