„A szilíciumalapú számítógépchipeknél jelentősen kevesebb energiát felhasználó bioinformatikai rendszereket alkottak az Indianai Egyetem kutatói. A számítógépekkel őssejtekből tenyésztett idegsejtcsomókat kapcsoltak össze, ezeket a tanulmány egyik szerzője, Feng Guo „mini agyaknak” nevezte a New Scientist kérdésére.
A mindössze néhány milliméter széles, akár 100 millió idegsejtet tartalmazó gömbök növesztése hónapokat vehet igénybe. A sejtcsomókat ezután egy mikroelektródasor tetején helyezik el, amin keresztül elektromos jeleket juttatnak bele, valamint a neuronok válaszait is tudják rögzíteni.
Guo és a kutatócsoport márciusban közölte az első eredményeket a sejtcsomókról, akkor a létrehozott rendszer képes volt megoldani a Héron-képletet. A fejlesztéseknek köszönhetően most jutottak el odáig, hogy a mesterséges intelligencia már az emberi beszéd felismerésére is alkalmas – igaz, a szavakat nem különbözteti meg egymástól, csupán azt tudja megmondani, hogy emberi hangot hallott-e vagy mást.
Ehhez egy 240 hangfelvételből álló sorozatot tanítottak meg az úgynevezett organoidoknak, ebben japán magánhangzók hangzottak el. A tréninget megelőzően a rendszer felismerési pontossága 30-40 százalékos volt, a két napos felügyelet nélküli (vagyis visszacsatolás nélküli) tanítás után viszont 70-80 százalékos pontosságot értek el.
A New Scientistnek nyilatkozó Titouan Parcollet, a Cambridge-i Egyetem kutatója elmondta, szerinte a valódi beszédfelismerés szempontjából az organoidok nem annyira ígéretesek, mint elsőre gondolnánk. Úgy véli az organoidok rövid élettartama és jelenlegi képességei sem teszik lehetővé, hogy komplett beszédfelsimerő rendszereket alapozzanak rájuk.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
