„Vasárnap 2022 után ismét előrehozott választásokat tartottak Szerbiában parlamenti, tartományi és helyhatósági szinten. A parlamenti választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte, a szocialistákkal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ) továbbra is kényelmes többségben kormányozhatnak. Eddig a szavazatok 74,9 százalékát számolták össze. (Listánkon a 3 százalékos parlamenti küszöböt elérő pártok szerepelnek, valamint a VMSZ, a nemzetiségi pártoknál nincs bejutási küszöb.) A részvétel várhatóan valamivel több lesz a 2022-es 58 százaléknál.
- Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg (valójában a Szerb Haladó Párt) – 46,6 százalék,
- Szerbia az Erőszak Ellen (baloldali-liberális egyesült ellenzék) – 23,1 százalék,
- Szerbiai Szocialista Párt (Slobodan Milošević egykori pártja, Vučić szövetségesei) – 6,8 százalék,
- NADA – Szerb Koalíció (jobboldali ellenzék) – 4,8 százalék,
- Mi – A Nép Hangja (jobboldali ellenzék) – 4,8 százalék,
- Vajdasági Magyarok Szövetsége – 1,8 százalék (2022-ben 1,63 százalékot értek el, ez öt mandátumra volt elég, most lehet, hogy hatot szereznek).
A májusi iskolai sorozatgyilkosságok kényszerítették ki, hogy újabb előrehozott parlamenti, tartományi és helyhatósági választást tartsanak Szerbiában. Addig is köztudott volt, hogy a délszláv háborúk következtében sokan tartanak illegálisan fegyvert odahaza. Az emberek féltek iskolába küldeni a gyerekeiket, nehogy ők legyenek a következő áldozatok.
A kormánypárti politikát ellenzők Szerbia-szerte hatalmas tüntetéseket tartottak, a kormány és az országot ténylegesen vezető Aleksandar Vučić köztársasági elnök menesztését követelték. Ebből a mozgalomból nőtt ki kilenc baloldali-liberális párt összefogása, a Szerbia az Erőszak Ellen.
A feszültség végül akkora lett, hogy október végén előrehozott választások kiírását jelentette be a kormány. A szerb politikai életet kézben tartó Aleksandar Vučić köztársasági elnök taktikai repertoárjának a része ez, többnyire olyankor él ezzel, amikor az országot irányító Szerb Haladó Pártnak áll a zászló – és a zászló szinte mindig neki áll, hiszen a párt szolgálatában áll a média és az állami szervek.
A pártjánál népszerűbb Aleksandar Vučić ugyanakkor emelte a tétet, mivel azt állította, lemond, ha a haladók nem tudnak kormányt alakítani. Igaz, nem bízott semmit a véletlenre.
A párt listái teljesen abszurd és alkotmányellenes módon a köztársasági, tartományi és helyhatósági választáson is a köztársasági elnök nevét viselik: Vučić – Szerbia nem állhat meg.
Az egykori magyarellenes, soviniszta, nacionalista, Vojislav Šešelj-féle radikálisokból kivált haladók legfőbb szövetségese a 2006-ban a hágai börtönében életét vesztő Slobodan Milošević-féle Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ). (Šešelj 2022-höz hasonlóan most sem jutott be a parlamentbe.)
A magyar–szerb kapcsolatok – a két ország vezetői közötti kapcsolatok mindenképpen – még soha nem voltak annyira jók, mint most. Ebben fontos szerep jut a két autoriter hajlamú vezetőnek, Orbán Viktornak és Aleksandar Vučićnak. Összeköti őket a haszonelvűség – mindketten igen nagy kanyarokat írtak le, mire megtalálták azt a populista irányvonalat, ami most jellemző rájuk –, valamint vannak erős gazdasági kapcsolatok is. Ennek egyik példája a kínai pénzen épülő Budapest–Belgrád vasútvonal, de van más is, amiben a VMSZ-nek kitüntetett szerep jut: a Vajdaságba Budapestről érkező százmilliárd forintos fejlesztési pénzekhez közvetve a VMSZ-en keresztül lehet hozzájutni. A magyar közszolgálati tévé, valamint budapesti magasrangú fideszes politikusok sora kampányolt a párt mellett.”
Címlap fotó: A Szerb Haladó Párt választási nagygyűlése Belgrádban december 2-án. Fotó: AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
