„Ilyen is történt Pécsen
1984. január 30-án arról számolt be a Dunántúli Napló, hogy a Pécsi Városi Bíróság kiskorúak három rendbeli veszélyeztetésének bűntette miatt szabadságvesztést szabott ki.
Az ítéletben egy pécsi asszony részesült, aki életében egyszer férjhez ment, majd miután elvált férjétől több férfival is élettársi körülmények között élt. A nő elvétve talált magának munkahelyet, és megállapították, hogy enyhe fokban gyengeelméjű. A pécsi asszonynak három gyermeke született, akiket 1977 óta tartanak nyilván veszélyeztetett kiskorúként.
A nőt súlyos testi sértés miatt 1979-ben hat hónapi, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amely mögött az áll, hogy hozzátartozóival összeveszett, a szóváltás felidegesítette, mérgében felkapta az akkor hatéves kisfiát és a konyha kövéhez csapta, amelynek következtében a gyerek agyzúzódást szenvedett. Ez az enyhe ítélet azonban nem változtatott a nő magatartásán.
A gyerekeket elhanyagolta, nem járatta őket iskolába. Volt olyan alkalom, hogy azért nem tudott a három gyerek közül az egyik elmenni iskolába, mert anyja eladta a ruháit. Az anya gyermekei nevelésével egyáltalán nem foglalkozott, volt, hogy több napra eltűnt a városból, és senkire sem bízta gyerekeit, akik így csavarogtak, apró lopásokat is elkövettek.
Nem sokkal később egy komfortos lakáshoz jutottak, amit az asszony kiadott albérletbe, ő maga pedig a gyerekekkel egy lakhatásra alkalmatlan épületbe költözött. Végül a gyermekeket 1973-ban állami gondozásba vették.
Az újságban beszámoltunk arról, hogy a kiskorúak veszélyeztetésének büntetése a Büntető Törvénykönyv szerint elérheti a három év szabadságvesztést, de ritkán szabtak ki ekkora büntetést. Ebben az esetben azonban a Pécsi Városi Bíróság két év és négy hónapnyi szabadságvesztést szabott ki, amely szigor magyarázata a fentieken túl, az, hogy a pécsi asszony kislánya ellen, aki hat-hét éves volt, egy ismeretlen személy szemérem elleni erőszakot követett el, és az édesanya még feljelentést sem tett.”
Fotó: illusztráció
Eredeti írás: CZECZON ENIKŐ