Sokkal több a 65 év feletti lakos, mint a 14 év alatti fiatal
„Baranyára is jellemző
A tinédzser korosztály számára talán elkeserítő adat, hogy Baranya vármegyében jóval több az idős, mint a fiatal. A tizenöt évnél fiatalabbak a lakosság 13,4 százalékát (47 427 fő) teszik ki, a 15–64 évesek 62,4 százalékát (227 304 fő), míg a 65 évnél idősebbek aránya 22,4 százalék, ez pedig 79 291 főt jelen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A Központi Statisztikai Hivatal a 2022-es népszámlálási adatok alapján ismerteti, hogy a nagyobb számú idősebb lakosság nem csak Baranya vármegyére, hanem az egész országra jellemző. Magyarország ugyanis összetételében az öregedő népességű országok közé tartozik, emellett létszámában is csökken. A tartósan alacsony termékenység és az emelkedő várható élettartam miatt csökken a gyerekkorúak aránya, nő az idősebb korosztályoké.
A Központi Statisztikai Hivatal a 2022-es népszámlálási adatok alapján ismerteti, hogy a nagyobb számú idősebb lakosság nem csak Baranya vármegyére, hanem az egész országra jellemző. Magyarország ugyanis összetételében az öregedő népességű országok közé tartozik, emellett létszámában is csökken. A tartósan alacsony termékenység és az emelkedő várható élettartam miatt csökken a gyerekkorúak aránya, nő az idősebb korosztályoké.
A KSH az első népszámlás példáját hozza, amely 1870-ben történt. Ekkor száz gyermekkorúra nyolc idős ember jutott. Azonban 2022-ben már száznegyvenkettő. Ez a folyamat egyre nagyobb terhet ró a társadalmi ellátórendszerekre.
A gyermekkorúak aránya 2022-ben volt a legalacsonyabb az 1870-es első népszámlálás óta. Az 1910-es évekig a népesség harmincöt-harminchét százaléka tizenöt évesnél fiatalabb volt, míg 2022-ben ez az arány a tizenöt százalékot sem érte el. Az aktív korúak aránya a közel százötven év alatt kismértékben, hatvanról hatvanöt százalékra nőtt. Jelentős növekedés következett be az időskorúak arányában: a 65 éves és annál idősebbek aránya 1970-ig tíz százalék alatti volt, 2022-re huszonegy százalékra emelkedett.
A KSH ismerteti, hogy az időskori korösszetétel fokozottan jellemző a fiatalok elvándorlásával terhelt délkeleti országrészben, valamint az időskorú betelepülők miatt a Balaton környékén. Ezzel szemben az északkeleti és a délnyugati aprófalvas térségekben a magas termékenység és a rövid várható élettartam, a nagyvárosok agglomerációjában és az Észak-Dunántúlon pedig az odavándorló fiatalok mérséklik az öregségi index értékét.
Magyarország jelenlegi területének népessége 1870 óta megkétszereződött. A második világháború idején a népességszám visszaesett, azonban az ötvenes évek jelentős születésszám-növekedésének köszönhetően az 1970-es népszámláláskor már több mint tízmillió főt írtak össze. A népességszám 1980-ban tetőzött, azóta csökken, 2022-ben 9,6 millióan éltünk Magyarországon.
A fiatalok világa más mint az időseké
A fiatalabb korosztály gyakran elveszti a lába alól a talajt, ha maga körül csak idősebbeket lát. A fiataloknak, általános- és középiskolásoknak már a harmincas korosztály is az a korosztály, amelyet inkább csak távolabbról figyelnek. Más az érdeklődési körük, gyakran érzik úgy, hogy az idősebbek el akarják tőlük venni a fiatal élettereiket. Ha látják, hogy az idősebbek például a tinidivatot, hajviseletet, sminkdivatot követik, szóvá teszik. Az idősebb korosztály azonban úgy veszi, hogy a fiatalok csak utánuk jönnek, és egykoron ők maguk is fiatalok voltak. Sokszor gondolják, hogy a fiatalok rájuk akarnak hasonlítani, ezért hordják bátran a fiataloknak szánt divatot, követik a sminktrendjeiket.”
Fotó: illusztráció
Eredeti írás: MÉSZÁROS B. ENDRE
